Idén is virágoznak a bizniszpártok, 43 párt gyűjtheti az ajánlásokat

2022. február 23. – 06:56

Idén is virágoznak a bizniszpártok, 43 párt gyűjtheti az ajánlásokat
2022. február 12-én elkezdődött a kampányidőszak, Pécsen a belvárosban több helyen is gyűjtöttek aláírást az különböző pártok aktivistái, így a Normális Élet Pártja is – Fotó: Aradi Hanga Zsófia / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Alig két napjuk maradt az országgyűlési képviselőjelölteknek, hogy választókerületükben összegyűjtsék az induláshoz szükséges ötszáz érvényes ajánlást. Míg a két nagyobb politikai tömb pár óra alatt teljesítette a kötelezőt, a kisebb pártoknak messze nem megy ilyen könnyen. Vannak aztán olyan pártok is, amelyek nem törik magukat annyira, jelöltjeiket és pultjaikat sehol sem látni az országban. Bár másfél éve szigorították a választási indulás feltételeit, sok bizniszpártot nem tántorított el a módosítás, és jó pár új szereplő is feltűnt a színen. Az oltásellenes Gődény György új pártja már szinte biztosan listát állíthat, de jó pár olyan pártot is nyilvántartásba vett a választási bizottság, amelyekről soha senki semmit nem hallott. Azt is megmutatjuk, miért akkora biznisz elindulni a választáson.

Gődény György szeret választásokon indulni. Az oltástagadó-testépítő-doktorceleb már 2018-ban is bepróbálkozott, a Közös Nevező 2018-as nevű párttal fel is vették a listaállítás után járó 153 millió forintos állami támogatást. Akkor egy százalékot sem sikerült elérniük, és a pénzt vissza kellett volna fizetniük. Ezt viszont máig nem tették meg, ezért aztán költségvetési csalás miatt nyomozás indult ellenük.

Mindez nem gátolta meg Gődényt abban, hogy idén ismét nekifusson a választásnak: most épp a Normális Élet Pártjával. „Nem fogunk felhasználni állami támogatást a mostani kampányunkhoz. Meghirdettük a 100 forintos kampányt. Aki látja az elmúlt kétéves tevékenységünket, valamint velünk ért egyet, az támogasson minket 100 forinttal” – nyilatkozta a napokban Gődény, akiről az utóbbi két évben főleg a járványellenes tüntetések és akciók miatt lehetett hallani, erre épül az új párt programja is.

Ugyancsak visszatérő szereplője a választásoknak a Zöldek Pártja. A formáció Ács László vezetésével 2006-ban azzal a céllal indult el először a választáson, hogy megakadályozzák Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki győzelmét. Nem jött össze, a Zöldek mindössze 2789 voksot, azaz 0,05 százalékot szerzett akkor.

Azóta többször is próbálkoztak, idén sincs ez másként. A párt elnökét, Ács Lászlót hiába kérdeztük, hogy hány körzetben gyűjtenek ajánlásokat, és számításai szerint tudnak-e listát állítani, nem akart válaszolni. „Ahogy lesz, úgy lesz” – zárta rövidre a kérdést, de annyit megígért, hogy az ország 106 választókerületénél nem gyűjtenek több helyen aláírásokat.

„Senkitől semmilyen kampánytámogatást nem fogadunk el”

– jelentette ki, amikor az állami támogatásokról kérdeztük. A pártról vagy jelöltjeikről Facebook-oldalukon sem érhető el sok információ, annál meglepőbb a tartalom, ami az oldalra tévedőket fogadja:

Kósa Sándor is régi motorosa a választásoknak, idén a Demokrata Párttal fut neki a kampánynak. A pártelnök különféle korábbi karrierállomásait a 444 szedte össze nemrég: 1990-ben megalapította a Nemzeti Újjáépítés Pártot, aztán a kétezres évek elején a Zöld Centrum Párt elnöke volt, 2014-ben pedig a Schmuck Andor-féle Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának alelnöke lett. Közben pedig 2006 és 2014 között képviselő volt Nagykovácsiban.

Kósa aztán elindult a 2018-as országgyűlési választásokon, Pest megye 2. választókerületében, a szavazatok 0,82 százalékát meg is szerezte. Pár éve a Népszavának úgy nyilatkozott:

„Ha végignézi a politikai pályámat, kiderül, hogy mindig ugyanazt a centrista vonalat követtem. Soha semmi közöm nem volt a Fideszhez.”

A Demokrata Párt célja a hivatalos bírósági leírás szerint „a nemzet és a magyar haza szolgálata, a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában történő közreműködés”. Megalakulásuk után nem is tétlenkedtek sokáig: miután 2017-ben a Momentum bejelentette, hogy népszavazást kezdeményeznek a CEU megmentéséért, a Demokrata Párt rögtön közölte, ők már egy nappal korábban benyújtották „a CEU-mentőöv népszavazási kezdeményezését”.

Nem túl combos a párt követőbázisa: Facebook-oldalának jelenleg 477 követője van, ami talán nem meglepő annak fényében, hogy 2018 áprilisa, tehát a legutóbbi országgyűlési választások óta egyáltalán nem posztoltak rajta semmit.

Új szereplők is feltűntek a színen

Az „európai Magyarország, polgári demokrácia” ígéretével indulna a választáson a 2018-ban alapított Demokratikus Karta Párt. Ezt viszont csak a bírósági papírokból tudhatjuk meg, mert se weboldaluk, se Facebook-oldaluk nincs. A szintén ismeretlen Szabad Magyar Demokratikus Párt legalább létrehozott egy Facebook-profilt. Igaz, csak 16 követőjük van, és a legutóbbi bejegyzésük tavaly márciusi: az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése után a Fidesz hirdetését osztották meg. „Senki ne dőljön be az oltásellenes baloldal álhíreinek!” – áll a posztban.

Napokkal a hivatalos kampányidőszak kezdete után, utolsóként jelentkezett be a választási bizottsághoz az Értelmes Magyarok Pártja. Ön már hallott róluk? Ne csodálkozzon, ha nem. Ha rákeres az interneten a párt nevére, az égvilágon semmit nem talál – azon kívül persze, hogy múlt héten nyilvánosságba vette az NVB.

A hivatalos bírósági adataikból mindössze annyit lehet kiolvasni, hogy a pártot 2021 áprilisában jegyezték be Tahitótfalun, elnöke pedig egy bizonyos Sz. Molnár Sándor, akinek nevére egy budapesti ügyvédi irodát dob ki az internet. Nem csak a párt van erre a tahitótfalui címre bejegyezve: van ott még egy fagyizós cég, ami egyébként gépjárművekkel és textilekkel is kereskedik; mellette egy végelszámolás alatt lévő, gépjárműkölcsönzéssel és tolmácsolással is foglalkozó cég, de egy adótanácsadó és egy könyvvizsgáló vállalkozás is van ugyanazon a címen.

„Részvétel helyi és országos választásokon. Közéleti politizálás”

– ezt a célt fogalmazták meg a párt bejegyzésekor.

New York madártávlatból, fekete-fehér képen. Ennyi látható A Mi Pártunk – IMA hivatalos weboldalán, semmi más. Még csak magyar szöveg sincs rajta, igaz, angolul is csak a „home”, a „contact” és az „about us” szavak.

A párt célja a hivatalos bejegyzési leírás szerint sokrétű: „A magyarországi nemzeti, etnikai és nemzetiségi identitásukat vállaló emberek gazdasági, kulturális, szociális, etnikai értékeinek megerősítése, a hagyományok megőrzése, a nemzetiségi nyelvek ápolása, értékeinek megismertetése, a közhatalom gyakorlásban való aktív részvétel szándékával. A kisebbségek érdekképviselete, így a nők politikai önérvényesítésének és érvényesülésének elősegítése is.” A 2018 januárjában bejegyzett párt a négy évvel ezelőtti választások után idén újrázik, de az eltelt időben a Facebook-követők számát sem sikerült túl magasra felhúzniuk: a cikk írásakor 494 volt belőlük.

Balra Száva Vince A Mi Pártunk – IMA nyolcadik kerületi jelöltjével, Bosos Györggyel – Fotó: Száva Vince / Facebook
Balra Száva Vince A Mi Pártunk – IMA nyolcadik kerületi jelöltjével, Bosos Györggyel – Fotó: Száva Vince / Facebook

A pártnál csak az elnöke érdekesebb: Száva Vince, az egykor maffiacsaládként hivatkozott Száva család tagja. A család saját magáról azt állította, hogy a rendszerváltás után egy őrző-védő magánnyomozó céget alapítottak, amit aztán szórakozóhelyek és üzletemberek is igénybe vettek.

Szávának korábban is volt már egy pártja, a Magyarországi Kisebbségek Pártja, ami a roma szavazatokat akarta bevonzani a 2014-es választások előtt. Ekkoriban egy ideig az MSZP-vel is egyezkedtek. A különféle pártok mellett Száva életében biztos pontnak tűnik a Magyarországi Nemzeti-Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesület, aminek ő az elnöke. Az egyesülettel például 2020 nyarán vonultak ki az Országos Roma Önkormányzat VII. kerületi, Dohány utcai székházához, miután a Mi Hazánk is tüntetett ott a Deák téri kettős gyilkosság után. Száva maga egyébként eléggé aktív az interneten, napjában többször is posztol a Facebookjára, de még a Youtube-csatornájára is – például arról, hogyan ünnepelte a Valentin-napot a Dunán.

Szintén a kisebbségeket képviselné az Egyenlőség Roma Párt, aminek hivatalos célja „jogvédő tevékenység (pl. állampolgári jogok védelme, fogyasztói jogvédelem, kisebbségvédelem)”. A 2017-ben alakult párt már az előző választásokon is indult, nem nagy sikerrel. Elnökük, Lázi Attila egyéniben, az ózdi központú Borsod 3-as választókerületben csak 74 szavazatot kapott, tehát mindössze 0,17 százalékot. Honlapjuk nekik sincs, és a Facebookon is csak egy nyilvános csoportjuk van 859 taggal, ahova különféle emberek posztolnak, egyébként főképp más politikusok, oldalak bejegyzéseit, élőzéseit osztják meg – például Márki-Zay Péter pár nappal ezelőtti évtized-értékelőjét.

A fentiek mellett is vannak még jócskán ismeretlen pártok, formációk, a nyilvántartásba vett szervezetek teljes listáját itt éri el.

Több mint 830 milliót is be lehet zsebelni az indulásért

De miért ekkora biznisz elindulni a választáson? A pénz miatt – ahogy Lovasi András is megénekelte annak idején. A Transparency International szerint a legutóbbi két országgyűlési választás előtt összesen 7 milliárd forintnyi állami támogatás tűnt el a bizniszpártok zsebében.

A pártok két irányból jutnak állami forrásokhoz. A képviselőjelöltek idén fejenként 1,18 milliót kapnak, a listát állító pártok pedig aszerint jogosultak további állami forráshoz, hogy hány választókerületben tudnak jelöltet állítani.

  • 470 millió forintot kap az a párt, amelyik legalább 71 választókerületben indít jelöltet.
  • 588 millió forinthoz jutnak azok a pártok, amelyeknek minimum 80 választókerületben lesz jelöltjük, és
  • 706 millió forintot azok, amelyek mind a 106 egyéni választókerületben el tudnak indulni.

A TI közérdekű adatigénylés után megkapta a Magyar Államkincstártól a 2018-as választás kampánytámogatásáról szóló elszámolásokat. Az adatok azt bizonyították, hogy tizenhárom párt nem mandátumszerzési céllal, sokkal inkább az állami kampánytámogatás reményében vállalta a megmérettetést.

Míg a három, valós politikai tevékenységet folytató, de a választásokon 1 százalék alatt teljesítő formáció (az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt) visszafizette az adósságát az államkincstárnak, a bizniszpártok csak a listás támogatásokból több mint 2 milliárd forintos tartozást halmoztak fel az állam felé, és ennek jó részét azóta sem fizették vissza.

A NAV 810 millió forint tartozásból 2020. május végéig kevesebb mint 56 millió forintot tudott behajtani.

A Political Capital és a Transparency International a kampányfinanszírozásokról szóló 2013-as törvény elfogadása után azt javasolta, hogy a pártoknak is ugyanolyan szigorúan kelljen elszámolniuk a nekik fizetett közpénzekkel, mint az egyéni képviselőjelölteknek, valamint hogy a pártok az egyéni képviselőjelöltjeikhez hasonlóan kincstári kártyán kapják meg a központi kampánytámogatást, és csak a kincstári kártyán költhessék el azt.

Megfeleződtek a pártok a listás módosítás után

A kormány nem fogadta meg a civilek javaslatát, de azt ők sem tagadják, hogy a jelenlegi szabályozás mellett van lehetőség visszaélésekre. Ezzel indokolták legalábbis másfél éve a választási törvény módosítását, amikor az exjobbikos Volner János erős közreműködésével szigorították a listaállítás feltételeit.

Az idei választáson az eddigi 27 helyett 71 választókerületben kell jelöltet indítaniuk a pártoknak ahhoz, hogy listát állíthassanak, és felvehessék a kampánytámogatást.

A Political Capital szakértője szerint a módosítással nem szüntették meg a bizniszpártok lehetőségeit, de szűkítették az indulók körét. László Róbert szerint ez mindössze arra volt elég, hogy baráti asztaltársaságok ne induljanak el a választáson, és ne legyenek lepedő méretű szavazólapok. Mint mondta, a Fidesz érdeke is az, hogy a választóik megtalálják a párt jelöltjét a szavazólapon.

Gődény György pártját nem akadályozta meg a módosítás, cikkünk megjelenésekor már szinte biztosra vehető, hogy sikerül annyi körzetben összegyűjteniük az ajánlásokat, hogy országos listát állíthassanak. Kedd estig már 68 választókerületben vették hivatalosan nyilvántartásba a Normális Élet Pártja képviselőjelöltjeit.

Összességében azonban kevesebb párt jelentkezett be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, mint 2018-ban. Négy évvel ezelőtt 101 pártot vett nyilvántartásba az NVB, idén csak 43-at.

Gattyán György óriásplakáton – Fotó: Huszti István / Telex
Gattyán György óriásplakáton – Fotó: Huszti István / Telex

A teljes ismeretlenségből a választás előtt pár héttel előbukkanó pártoknál joggal élhetünk a gyanúval, hogy a parlamenti mandátumok helyett a busás kampánytámogatás reményében indulnak neki a kampánynak.

László Róbert a Telexnek azt mondta, a bizniszpártokat leginkább onnan lehet felismerni, hogy nem úgy viselkednek, mint egy tényleges politikai szereplő, aki láthatóan azon dolgozik, hogy bejusson a parlamentbe, hogy mandátumot szerezzen, hogy kormányzati tényezővé váljon. Ha egy „párt” kerüli a nyilvánosságot, nem vagy alig kampányol, képtelen megfogalmazni a választók számára érthető politikai üzeneteit, nem mellesleg a választás előtt alig pár hónappal hallunk róla először, akkor gyanakodhatunk, hogy kamupártról van szó.

László ezért sorolja a kamupártok közé Gattyán György decemberben bejegyzett pártját, a Megoldás Mozgalmat is.

A milliárdos vállalkozó november végén egy digitális tudásközpont homályos ígéretével jelent meg a közéletben, és több hét lebegtetés, sejtetés után jelentette be, hogy pártot alapít, és elindul az áprilisi országgyűlési választáson. Programjáról a digitalizáció ígéretét leszámítva nem nagyon jelentek meg hírek, a valós ambícióiról interjúnkban is hiába kérdeztük. László Róbert szerint a bizniszpártok indulását nem feltétlenül csak a pénz motiválja, Gattyánéknak – a Fidesz érdekeinek megfelelően – sokkal inkább a zavarkeltés a céljuk.

A kamupártoknak a választási törvény 2011-es módosítása adott szabad utat, amikor eltörölték a névre szóló kopogtatócédula rendszerét, és azóta már elég csak 500 aláírást összegyűjteni az induláshoz. Jelentősen megkönnyítette ráadásul a folyamatot, hogy egy választópolgár a lakóhelye szerinti választókerületben több jelöltet is támogathat.

Nem csoda, hogy az elmúlt két parlamenti választáson megindult az ajánlások másolása, és a választók adataival való üzletelés.

„Azt mondták, én nyertem az aláírásversenyt”

– mesélte rendőrségi meghallgatásáról a régi Indexnek egy pócsmegyeri nő, akinek az aláírásával 19 párt élt vissza 2018 tavaszán. Köztük volt a Szegényekért Párt is, amely idén is szeretett volna elindulni a választáson, de a választási bizottság formai okok miatt visszautasította a jelentkezésüket. No nem azért, mert a rendőrség hamisítás miatt megbüntette és eltiltotta volna őket a politikától, hanem azzal az indokkal, hogy nem a párt törvényes képviselője nyújtotta be a dokumentumokat. A négy évvel ezelőtti ügyben a büntetőeljárást leállították, és senkit nem vontak felelősségre.

Az idei kampány egyik újdonsága, hogy már otthonról is bárki megnézheti, hogy nem éltek-e vissza az adataival és az aláírásával. A valasztas.hu és a magyarorszag.hu oldalon egy gyors azonosítás után lehet eljutni a felületre, ahol meg lehet nézni, kiknek adott egy adott ember ajánlást. A Hvg.hu cikke szerint ugyanakkor nem minden csalás szűrhető ki így, mert csak az első ötszáz, érvényesnek minősített ajánló adatai kerülnek be az adatbázisba, azaz a választó csak ezeket tudja ellenőrizni.

Ha valaki mégis azt látja, hogy olyan pártoknál is szerepel az ajánlása, akiknek nem írt alá, a helyi választási irodához tud fordulni. Erről részleteket a valasztas.hu oldalon a jogorvoslatok menüpont alatt írnak. A kifogás mellett a nyomozóhatóságot is érdemes felkeresni, ha felmerül a visszaélés gyanúja, hiszen az bűncselekménynek minősül.

Ha azt tapasztalja, hogy olyan képviselőjelölteknél szerepel az ajánlása, akiknek nem írt alá, kérjük, mesélje el nekünk is. Várjuk a levelét az ugyelet@telex.hu emailcímen.

Kövess minket Facebookon is!