Gattyán György: Mégis, mivel verem én szét az ellenzéket!?

Mennyibe kerül ma egy liter 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT-tej?

250 és 300 forint között van.

És mennyi lesz, ha a hatósági árkorlát február 1-jén életbe lép?

Szerintem ezt nemcsak én nem tudom, hanem senki, hiszen a részletszabályok alapján lényegében üzletenként eltérő ármódosítást kell majd alkalmazni. Ez egy hirtelen döntés volt, ráadásul nemcsak a versenyszférába avatkoznak be, de a magántulajdonba is, hiszen a boltosok a jelenlegi árukészletüket vélhetően már nem októberi áron szerezték be.

Ahhoz mit szól, hogy Gulyás Gergely szerint a kormány semmilyen kiskereskedelmi érintettel nem egyeztetett ennek a döntésnek a meghozatala előtt?

Éppen ez az elfogadhatatlan. A Megoldás Mozgalomnak az a célja, hogy mérsékelt, szabadelvű pártként civil és gazdasági alapokon működő, szolgáltató államot hozzunk létre, ahol természetes, hogy egy döntést megelőzően minden érintettel egyeztetünk, nem pedig egy piramisrendszeren alapuló hatalmi struktúrában dönt valaki, egy személyben. Ez helytelen.

Sok olyan húzása van a jelenlegi kormánynak, amelyet elfogadhatatlannak tart?

Ez költői kérdés.

Veheti annak, de azért várunk rá választ.

Az egyeztetés hiánya minden egyes kormányzati döntést kifogásolhatóvá, elfogadhatatlanná tesz, és ma Magyarországon általánosságban sincs megfelelő érdekegyeztetés.

Gattyán György vagy akár bármely cége kárvallottja a NER-nek?

Nem. Nekünk nincs kapcsolódási pontunk a NER-hez.

Akkor nem is nyertesei?

Nem, mi elsősorban nemzetközi piacra dolgozunk. Zéró kapcsolatunk van a NER-rel.

Ez tudatos döntés eredménye?

Történelmileg így alakult, hiszen a webstreaming alapvetően külföldön működő piac, mi hétmilliárd embert vagyunk képesek elérni, Magyarország és a tízmillió magyar ember gazdasági értelemben a mi üzletünkre nincs hatással.

Az elmúlt években talán éppen emiatt is alakulhatott ki az a kép – és a tejárra vonatkozó kérdés is erre igyekezett rámutatni –, hogy ön kevéssé foglalkozik Magyarországgal és a magyar közélettel. Miért pont most változott ez?

Mindenkinek a maga szintjén kell akár anyagilag, akár az elvégzett munkával társadalmi felelősséget vállalnia. Én személyesen is eljutottam abba a korba és mostanra egy olyan pozícióba, hogy ez a felelősségem egyre erőteljesebbé vált. Mi azért az elmúlt nyolc évben az alapítványainkon keresztül nagyon komoly munkát végeztünk Magyarországon, csak nem vertük nagy dobra. Megvásároltuk és társadalmi vállalásként üzemeltetjük a Kodolányi János Egyetemet, a Covid alatt a kórházakban segítettünk eszközökkel, pénzzel, gyermekotthonokat fertőtlenítő- és tisztítószerekkel vagy éppen 1200 vadonatúj laptoppal. A választási felkészülés során pedig láttuk, hogy olyan űr alakult ki, amiben van legalább kétmillió ember, akik teljesen magukra maradtak, elvesztették a hitüket a magyar államban, a kormányban, az ellenzékben, és őket nem képviseli senki. Sokan megkerestek, hogy mi lenne, ha ezzel foglalkoznánk. Erre mondtam azt, hogy jó, de akkor úgy foglalkozzunk vele, ahogyan én javaslom; civil alapon, gazdasági alapon, szolgáltatói elkötelezettséggel. Mert mi ebben vagyunk jók.

A személyes ambíciói mégis mintha hirtelen változtak volna meg. A privát kommunikációja, a posztjai – ha egyáltalán voltak ilyenek – sokáig a divat-autó-luxus-külföld tengelyen mozogtak, majd egyik pillanatról a másikra jött ez a társadalmi változtató szándék. Minderre elegendő magyarázat lenne, hogy ön elmúlt ötvenéves, vagy mégis volt egy olyan konkrét pont, amikor azt érezte, hogy na, akkor most nekem ide be kell szállnom?

Ez nem egyik pillanatról a másikra alakult ki. Az ember először beszélget az ilyen gondolatairól. Az egyik legmeghatározóbb beszélgetés éppen két alelnökünkkel, Huszár Viktorral és Borsányi Gáborral történt. Leültünk egy asztalhoz, és arról beszélgettünk, hogy ki mit szeretne, milyen személyes karriercélja van. Én ekkor azt mondtam, inkább csak viccesen, hogy oké, mi lenne, ha én lennék az Európai Unió vezetője – akár az EU tanácsának, bizottságának vagy az Európai Parlamentnek az elnöke!?

Viccesen és szerényen…

Nem szeretném, ha ebből a történetből az következne, hogy „na, Gattyán most meg már az EU vezére akar lenni”. Ez a „tűzoltó leszek és katona” mentalitásról szól: mi az, amire szerinted születtél, és amit ki akarsz hozni az életedből. Nem biztos, hogy képes vagy rá, de mi az, amit célul tűzöl ki. Nem mondtam akkor sem, most sem, hogy megvan a képességem és lehetőségem az EU vezetésére, hanem csak azt, hogy na, ez egy olyan kihívás lenne, amin gondolkoznék. És akkor mondták a barátaim, hogy oké, de először ehhez Magyarországot kellene rendbe rakni.

Ha már őket említi: a Megoldás Mozgalom (Memo) elnöke ön, a szervezet három alelnöke pedig a más vállalkozásaiban is szerepet vállaló dr. Bajusz Krisztina, Huszár Viktor, illetve Borsányi Gábor. Utóbbi kettő a pingpongfoci, azaz a teqball köré szerveződő vállalkozásának alapítói is egyben. A kapcsolatuk üzleti, politikai, vagy inkább személyes?

Ez egy nagyon szoros baráti kapcsolat, kölcsönös támogatás. Mi ezt a hármas egységünket majdnem minden helyzetben használjuk, mert nagyon jól működik. A mozgalomban csak azért én vagyok az elnök, mert valakinek annak is kellett lennie, de mi nem alá-fölé rendelt viszonyban vagyunk, hanem tökéletesen kiegészítjük egymást, mindenki jó valamiben.

Ők a jövőben szerepelni is fognak? Csak mert eddig mégis inkább one-man-show-nak tűnt ez a politikai bejelentkezés.

A valóságban ez már régóta nem one-man-show, még ha a nyilvánosságban eddig elsősorban valóban az én szereplésem volt is leginkább a téma. Itt ül mellettem dr. Szatmári Péter, a programtanácsunk elnöke, a héten már ő is, de Huszár Viktor is nyilatkozni fog – ő a digitalizációs elképzeléseinkről elsősorban –, Borsányi Gábor pedig a sport- és életmódprogramunkat ismerteti majd a nyilvánosságban is. Igazából most indulunk el.

Az nem ellentmondás, hogy a digitalizációs vállalással és célkitűzéssel lépett a nyilvánosság elé néhány hete, az előbb viszont azt mondta, hogy önök hárman már eredendően politikai célkitűzéseket fogalmaztak meg?

Ezt a beszélgetést azért osztottam meg önökkel, hogy a szemléletmódunkról kapjanak képet. Nem szeretném, ha másképpen kereteződne, mint hogy a mi látásmódunk az: érjük el a csillagokat. Merjünk nagyot álmodni, merjünk olyan nagyot álmodni, ami ma még lehetetlennek tűnik.

De azt mondta, így fogalmazódott meg, hogy politikai szerepet kell vállalnia, először Magyarországon. Ehhez képest a bejelentkezés a digitalizációról szólt.

Ez két különböző program. A digitalizációt az egyik cégünk működteti. Ez nem politikai program, ez egy eszköz. Egy eszköz arra, hogy hogyan lehet Magyarországon a lehető leggyorsabban elindítani a változásokat. Erre sokan azt mondják, hogy nem elég érthető, vagy hogy politikai programnak nem is elég erős, de erre az a válaszom: kapcsolják le az áramot egy faluban, és kiderül, az áram miért fontos. Az áramot sem kell mindenkinek értenie, viszont anélkül egyértelműen elmaradott, hátrányos térséggé válik a falu, cselekvőképtelenné. Mi ugyanezt gondoljuk a digitalizációról. Erre indítottunk egy programot, amelyet egy cég visz teljesen függetlenül attól, hogy mi mozgalomként is munkába kezdünk.

Nyilván tudja, hogy rengeteg sejtés, gyanú övezi a megérkezését a magyar politikába. Van egy olyan, és ön inkább ezt a jóindulatúbb verziót erősíti, hogy na, itt van az ország egyik leggazdagabb embere, aki erre is képesnek érzi magát akár pozitív, társadalmi célból, akár hatalomvágyból vagy messianisztikus küldetéstudatból. A másik, az inkább negatív gyanú, hogy ez egy antidemokratikus trollkodás, ami megosztja a kormányellenes szavazatokat, és így rombolja a centrális erőtér megtörésének esélyeit, azaz a Fidesznek segít a hatalom megőrzésében.

A webkamerás üzletemet megalapozó ötletről egy női magazinban olvastam, majd másnap bejelentettem – autókereskedést üzemeltettünk akkor –, hogy én többet nem jövök, és internetes, digitális felületekkel kezdek el foglalkozni. Tehát a döntés maga egy pillanat. Az, hogy az ember előtte mennyit latolgat, az nyilván habitustól függ. Ez a mostani nem volt egy túl hirtelen döntés, de nem is volt egy túlgondolt, viszont a kérdésükben megfogalmazott egyik verzió sem áll közel a valósághoz.

Ez azért nem válasz, hiszen először bejelentette, hogy 106 digitalizációs képviselőt keres, miközben köztudott, hogy 106 választókerület van jelenleg Magyarországon, majd kiderült, hogy politikai ambíciókat is ápol, sőt már pártot kezdett bejegyeztetni…

Nyilván van egy kis áthallás, ezt nem tagadom. A párt be volt jegyeztetve azért, hogy ha nem találunk megfelelő partnerségre – nevezzük így –, akkor tudjunk önállóan indulni.

Mi lett volna a megfelelő partnerség, és kivel?

Egy szakmai partnerség mindenképpen működhetett volna. Az ellenzéki összefogás szempontjából azt gondoltam, nagyon fontos, hogy mennyire tudnak, fognak ők egymás között hatékonyan működni. És tőlem teljesen függetlenül látszik, hogy ez jelenleg kicsit káoszos, ami egyre jobban erősítette bennünk azt az irányvonalat, hogy lehet, még szakmailag sem tudunk együttműködni. És, csak hogy tisztázzunk valamit: kijött a Friderikusz-interjú előzetese – nem a műsor, hanem az előzetes! –, majd másnap negatív minősítések sorozata fogalmazódott meg. De hát én semmit nem mondtam; ha valaki azt végignézte, ott én még semmit nem mondtam azon kívül, hogy kellene valamit csinálni.

De akkor reálisan benne volt az is a pakliban, hogy ha kedvező a fogadtatása, akkor nem is lesz politikai mozgalma vagy pártja?

Nem, az az együttműködéstől függetlenül indulhatott volna és indul is. Tehát inkább az volt nyitott kérdés, hogy kivel, hogyan, milyen partnerségben vagy éppen önállóan indulunk. Az, hogy az ellenzéki összefogás kvázi kisajátította, hogy ő az ellenzék, és bárki más, aki nem volt ott időben, az már nem is lehet, megmutatja: milyen civil demokráciáról beszélünk.

Miért nem vett, vettek részt az előválasztáson, ha ősszel ez a kézzelfogható szándékuk már megvolt?

De jogilag csak december 24-én lett bejegyezve a pártunk.

Márki-Zay Péter sem párttal a háta mögött indult, és számos független, civil jelölt is részt vett a megmérettetésen.

Volt és van egy olyan szemléletmódunk, hogy nem szeretnénk a harmincéves, terhelt múltat tovább görgetni. Az ellenzéki összefogásban, és nyilván a Fideszben is van egy olyan harmincéves múlt, amellyel mi nem akarunk közösséget vállalni.

Most akkor volt együttműködési szándék, vagy sem?

Szakmai alapon volt, ezért is kezdtünk a digitalizációval. De ez nem azt jelenti, hogy én be tudnék állni akár Orbán Viktor, akár Gyurcsány Ferenc mögé – ha neveket akarunk mondani.

Egyébként a nyilvános üzeneteken, nyilatkozatokon kívül beszélt bármely említett szereplővel, megkereste őket?

Nem. Azért úgy nagyon nehéz, ha már előre megtagadják az embert. Őszintén: az engem nagyon meglepett, hogy mi volt az első reakció. Hogy szakmai értelemben sem merült fel legalább annyi, hogy meghallgatjuk, miről beszél ez az ember.

Üzletemberként nem reagált volna hasonlóan, ha valaki nyilvánosan közli, hogy belép a piacra konkurenciaként, de azért legyen a partnere?

Félreértés ne essék, nekem nincs problémám a reakcióval. Meglepett, de nincs vele problémám. Viszont ha azt mondják, hogy ők a demokratikus oldal, akkor abból a demokratikus felfogásból nem következik, hogy oké, más is el akar indulni egy demokratikus versenyben, és minimum sok sikert kívánok neki? Vagy demokratikusan nem az következik, hogy megnézzük, miben tudunk együttműködni? Aztán legfeljebb látjuk, hogy jé, semmiben.

A demokratikus vita és versengés nem igényelne vagy igényelt volna, mondjuk, személyes kontaktust ezekkel a szereplőkkel?

Most lenne erre lehetőség, hiszen csak december vége óta vagyunk párt. Ezért is adtuk ki ezt az öt pontot, amire ugyanaz volt a reakció. Megértettük, továbbléptünk, haladjunk.

Tehát már nem kíván tárgyalni például Márki-Zay Péterrel?

Miről tárgyaljunk? Nem csak én nem akarok, ők sem akarnak, ezt többen kimondták, lezárt ügy. Nézzük meg, ki mennyit ér el a választáson, és az eredmények fényében április 4-én majd lehet tárgyalni bármilyen szakmai vagy koalíciós együttműködésről és annak feltételeiről.

Az öt pont egyébként nem azonos azzal, amit az ellenzék úton-útfélen hangoztat például a közszolgálati médiát vagy a közbeszerzési rendszert illetően?

Miért nincs leírva akkor a programjukban, hogy nem haladhatja meg a közszolgálati televíziózás költségvetése a legnagyobb kereskedelmi televízió csatornáét? Miért nincs erre igényük? Valaki fenn kívánja netán tartani a NER pénzügyi csatornáit, tovább akarja ezeket üzemeltetni, bele akar ülni a kifizetőhelyekbe?

Tehát az a véleménye, hogy az ellenzék ugyanazt csinálná kormányon, mint amit jelenleg a Fidesz?

Nem ez a legegyszerűbb, hogy beleülnek, és ugyanúgy fenntartják belőle a pártapparátusaikat? Mi ezt nem akarjuk. Mi szolgáltató államban gondolkodunk, és olyan megoldásokat keresünk, amelyek nem a pártalkalmazottak hosszú távú megélhetését biztosítják, hanem amiket egy délután alatt meg lehet csinálni. Az én elképzelésem szerint ezekre a rendszerekre így nincs szükség: a megválasztott képviselők persze végezzék a dolgukat a fizetésükért, amit a magyar adófizetőktől kapnak, nekem nem kell fizetés, csak az, hogy rendbe lehessen rakni a magyar költségvetést. És első lépésben rendbe lehet és kell rakni.

Mi van akkor, hogy ha április 4-én az erőviszonyok úgy állnak, hogy 45-45 százalékon van a Fidesz és az összefogott ellenzék, Gattyán Györgynek pedig van mondjuk 10 százaléka. Kivel ül le tárgyalni?

Egyértelműen újításra van szüksége Magyarországnak. Az, amit a Fidesz kiépített, ez a hatalmi struktúra nem működhet tovább.

Azaz kijelenti, hogy a Fidesszel nem fog együttműködni?

Jussunk el oda, de olyan szintű a korrupció – vagy politikailag korrekten fogalmazva a korrupciógyanú – azon az oldalon, hogy egyszerűen nem látom, miként, miben lehetne velük együttműködni. Mondhatnám, hogy csak úgy lehetne, ha a miénk lenne az összes stratégiai minisztérium felügyelete, mert nem az a lényeg, hogy kivel dolgozunk együtt, hanem hogy hogyan tudjuk biztosítani azt a jogi, civil és gazdasági kontrollt, ami lehetővé teszi, hogy rendbe rakjuk Magyarországot.

Azt mondta, meglepte az elsődleges ellenzéki reakció a bejelentkezésekor. Mi a helyzet a fideszes kapcsolatokra vonatkozó vádakkal, az is meglepte?

Ezt előttem már megkapta a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, de mások is. Ennek ellenére nem meglepett, inkább értetlenül fogadtam, hiszen

mi kell még ahhoz, hogy az emberre ezt ne nyomják rá!? Kétszer ennyi vagyon? Vagy még nagyobb akarat, határozottság?

Ami viszont meglepett, az amatörizmust feltételező nyilatkozatok voltak. Azokra nem voltam felkészülve, minden másra igen.

Egyébként Orbán Viktorral volt, van bármilyen nexusa, kapcsolatban vannak?

Nincs semmiféle személyes kapcsolatunk. Egyszer találkoztam vele, pár éve egy Prima Primissimán. De ennyi.

Más kormányzati, közjogi szerepben lévő politikussal?

Nincs. Mi tényleg civilek vagyunk, és a cégeink is gazdasági alapon működnek, távol a politikától. Szerintünk pont erre van szüksége Magyarországnak.

A gazdasági hatalmat ma birtoklókkal, például Csányi Sándorral vagy más, esetlegesen a háttérben politikai befolyásoló erővel is rendelkező gazdasági szereplőkkel sem ápol kapcsolatot?

Politikáról nem beszéltem senkivel ezek közül a szereplők közül, Csányi Sándorral díjátadók környékén ugyan szoktam találkozni, de ilyenről köztünk nem esik szó.

Hogyan érinti, érintheti üzletemberi megítélését, cégeinek a helyzetét, ha például egy 0,1 százalékos politikai kalanddá fajul a mostani próbálkozása?

A cégeimnek ehhez nincs köze. Nincsen erről szó a Docleren belül, nincs semmiféle pártpropaganda a cégben. Ha valakinek van kérdése, személyesen elér, tudunk erről beszélgetni. De nincs plénum előtti beszélgetés erről. Nézzék, a Doclernek 1600 munkavállalója van öt országban, azt gondolom, mindenki teszi a dolgát, végezzük a munkánkat. Ha április 3-án száz embert tudtunk a mozgalommal megszólítani, akkor ez a próbálkozás senkit sem zavart ebben a munkavégzésében, ha pedig van másfél millió szavazat, akkor nyilván bizonyos szerepeket újra kell osztani, hogy a jövőben se befolyásolja a munkát.

A Doclernek nem okozna üzleti hátrányt, ha Gattyán György sikertelen politikai kalandorként kerülne a történelemkönyvekbe?

Nem. Milyen hátrányt okozna? Felmondanak a munkavállalók? Ez az egyetlen elképzelhető hátrány, de erre egyetlen Docler-dolgozónak sincs oka. A kulcs a siker szemléletében van. Gazdasági sikert általában abban mérnek, hogy kinek mennyi pénze van, igaz? Politikában ez a szavazatszám, rendben. De úgy is meg lehet mérettetni ezt, hogy hosszú távon mennyivel járult hozzá a társadalom fejlődéséhez ez a vállalkozás. Ha a szemléletmódot megváltoztatjuk, az majdnem ugyanolyan fontos, mint az, hány százalékot érünk el.

Ön a kulcsa ennek a változásnak?

Minden nagyképűség nélkül szeretném feltenni a kérdést: ha én ebbe nem állok bele, akkor ki tud beleállni hitelesen? Nekem nem kell nyerészkedni, nekem nincsenek hatalmi vágyaim, nincsen többre, nagyobbra törekvésem a hatalommal. Ha kétharmadom lenne, az első intézkedésem lenne, hogy 8 évig, vagyis csak két ciklusban lehessen bárki kormányfő vagy miniszter. Ez hatalmi törekvés? Nem: mi rendet szeretnénk rakni.

Mi történne, mondjuk, 1 százalékos eredmény után április 4-én; ez egy kudarc, vége, vagy akkor ez csak egy rajt volt, amit érdemes folytatni?

Mindenképpen folytatni kellene, mert a kétmillió ember ott van. Folytatni kell.

Említette, hogy anyagilag is hozzájárulna ahhoz, hogy demokratikus változás következzen be Magyarországon. Felmerült önben, hogy korábban akár az előválasztás lebonyolítását, akár más civil kezdeményezést, például azt, hogy minden szavazókörben legyen civil megfigyelő vagy delegált, pénzzel támogassa?

Utóbbival százszázalékosan egyetértek. Ha megkeresnek ezek a civilek, amiben tudunk, segíteni fogunk. Mindenkinek az a közös érdeke, hogy a választás a lehető legtisztább legyen.

Gondoljuk, hogy a Megoldás Mozgalmat alapvetően az ön pénzéből működtetik. Mekkora erre a keret?

Nyilván van egy alapköltségvetés, ami most még nem publikus, de a pártoknak be kell majd számolniuk a költéseikről, és amikor ez hivatalos lesz, mi is közzétesszük majd. De azért itt nem csak a pénz a lényeg, a pénz ehhez kevés, befektetett energia és hit kell ahhoz, hogy meg tudjuk szólítani azt a kétmillió embert azzal, hogy van remény arra, hogy tényleg új irányba induljunk.

Ennek van egy olyan technikai aspektusa is, hogy kellenek képviselőjelöltek. Én úgy képzelem el, hogy Orbán Viktor személyesen ismeri a Fidesz mind a 106 jelöltjét. A Memo 106 emberének kiszűrésével ön foglalkozik? Vagy van már valami, egy szellemiség, ami alapján más is szűrhet?

Ma is azért vagyunk itt, a Normafán – és köszönöm, hogy fel tudtak jönni ide –, mert már heti rendszerességgel 100-150 fős rendezvényeket tartunk, amelyeken megbeszéljük, mi az aktuális teendő. Vannak már kiválasztott emberek, máshol még nem döntöttünk, ebből is látszik: ez nem egy one-man-show. Dr. Szatmári Péter, a Kodolányi János Egyetem rektorhelyettese a programtanács vezetője, és vannak már munkacsoportjaink is, éppen ma alakul meg a női munkacsoport a beszélgetésünkkor. (Az interjút 2022. január 15-én, a Normafa Club House-ban készítettük – a szerk.)

Kié a végső szó?

Nem az enyém, és ez fontos. Magyarországnak éppen arra van szüksége, hogy ne olyan rendszere legyen, amiben csak egy ember tud mindent, és egy ember szava dönt mindenben. Mi négyen-öten döntünk, nekem csak egy szavazatom van.

De van olyan közös pont, társadalmi üzenet, amit minden jelöltnek vallania kell?

Hogy ne lenne? Benne van a nevünkben: a megoldásra kell törekednie mindenkinek, aki hozzánk csatlakozik. Nincs olyan, hogy „nem tudom”, vagy „nem lehet megoldani”. Ilyen nincs. Mérsékelt és szabadelvű párt vagyunk, normális, nyugodt, emberi minőséggel és a változásra törekvéssel.

Technokraták?

Hívhatjuk így. Valóban az a célunk, hogy megoldjuk, csináljuk, és nem annyira az ideológia a fontos. Szerintünk minden magyar ember egyenlő, hajszín, bőrszín, vallás, szexuális orientáció, politikai meggyőződés ebben nem számít. Civilek vagyunk, és fontosnak tartjuk, hogy a magyarok igényei szerint miként tudunk szolgáltatni.

2009-ben még a Fidesznek is volt a programjában ilyen szolgáltató állam, aztán Navracsics Tibor volt felelős a „jó állam” felépítéséért közigazgatási miniszterként, ebben szerepelt a digitalizáció is. Tehát ez nem olyan nagy nóvum, ahogyan sok az azonosság az ellenzéki programmal is. Mitől lenne erősebb az önök hitelessége, mint más politikai szereplőké?

De hát éppen ez erősít minket. A jelenlegi politikai szereplőknek tíz-húsz-harminc évük volt vagy lett volna rá, ám csak ennyit tudtak megvalósítani. Április 3. éppen erről szól: elhisszük ugyanazoknak, hogy majd mostantól meg tudják csinálni, vagy adunk egy esélyt egy új gondolkodásmódnak? Ez a választási beszédem. Bennünk van akarat, hogy végre is hajtsuk mindazt, amit eddig csak ígértek nekünk.

Az erősen megosztott magyar társadalomban meg lehet szólítani ezzel olyan választókat, akiknek, mondjuk, az ön neve nem mond sokat? Készítettek olyan felmérést, hogy vidéken egyáltalán mennyire ismerik önt?

Pont a héten kezdünk el videókat publikálni az országjáró körutamról, ahol járókelőkkel beszélgetek.

Azaz járja az országot, találkozik emberekkel?

Egy hete kezdtem el, de már van 10-12 videónk erről, látni fogják.

Mégis: hogyan fogadták?

Van, aki persze azt mondta, hogy „ne haragudjon, de sietek”, de sokan megálltak, és az az alapvető tapasztalatom, hogy az emberek szeretik elmondani a véleményüket, mert senki más nem hallgatja meg őket. Engem meglepett, hogy mennyire nyitottak voltak.

De tudták, hogy ki ön?

70-80 százalékban igen. Kint vannak a plakátok.

Ez is egy visszatérő vád, hogy a fideszes plakáthelyeken vannak kint a plakátjai.

Mi az, hogy fideszes plakáthely?

Kormányközeli plakátcégek által értékesített közterületi reklámhely.

Mi cégként vettük meg a legjobb helyeket. A munkatársaim kifejezetten ilyeneket kértek, uborkaszezon volt, nyilván a plakátcégek szívesen adták, mi pedig kiplakátoltuk a digitalizációs üzenetünket.

És akkor ez hozott önnek ismertséget a politikai bejelentkezéshez?

Így van, de ennek mégis fontosabb üzenete, hogy az emberek beszélnek a digitalizációról. Igen, akad, aki azt mondja, hogy nem értem, más azt, hogy kormányprogramnak kevés, de legalább már beszélnek róla.

Közvélemény-kutatásokat is rendel?

Igen, majdnem minden nagy céggel dolgozunk, igaz, ezt nem én intézem, van rá stáb. A lakosság fele érti, hogy az utolsók között kullogunk digitalizációban, és azt is kérdezik tőlem, hogy miként oldanánk meg az egészségügyet, az oktatást. Egyszerű a válaszom: lenne rá akarat. Már eddig is bárki megoldhatta volna. De ha mindenféle építkezésre költünk, és nem az egészségügyre, oktatásra, az is egy politikai akarat. Nekünk is fontos a sport, az egyház, de mérlegeljünk már! Ne a szavazótábort építsük, vagy az ország megosztásán dolgozzunk, hanem nyújtsunk megfelelő állami szolgáltatásokat.

Elég ennyi, hogy majd megoldjuk, hogy majd lesz rá akarat? Nem kellene pontosabb programot hirdetni?

Ha majd kormányzati pozícióban leszünk, akkor nyilván szakemberekkel fogunk dolgozni.

De a választók meggyőzéséhez nem kellene tudni, hogy mit szeretnének kezdeni, például az adórendszerrel? Egykulcsos adó vagy progresszív adózás?

Magyarország az EU harmadik legnagyobb adóterhét rója a fizetésekre, így az adózási rendszer átalakításra szorul. Nyilván az adóterheket akkor lehet csökkenteni, ha az ebből fakadó bevételhiány fedezetétét előteremtjük. Erre is megoldást nyújthat a napokban ismertetett ötpontos javaslatcsomagunk, amely féket szabna az átgondolatlan kiadásoknak.

Ha már adózás: a Docler és a NAV között sok bírósági per volt, sokat megnyertek, de…

Mondjuk ki, az összesben nyertünk!

De hol tartanak? Azért is kérdés ez, mert a hirtelen politikai szerepvállalását boncolgató pletykák között van egy olyan is, miszerint annak anyagi okai vannak. Ezek szerint Gattyán György a hatalommal valamiképpen együttműködik, mert közös érdekei vannak a NER-rel a Netlock nevű cégnél, a teqball népszerűsítésénél, vagy egyszerűen csak abban bízik, hogy a NAV majd kedvezőbben bírálja el az adóügyeit.

Az adóügyünk több mint tízéves, eleinte pár milliárddal kezdődött, majd lett belőle sok milliárd, szerencsére már csökken a vizsgálatok száma, sorra futnak ki. Ha egyet megnyerünk, azt már nem vizsgálják, de jön egy újabb adóév, és annak újabb vizsgálatát lehet megnyitni.

Jelenleg hány eljárás van?

Nem számolom.

Nagyjából? Tucatnyi?

A csúcsidőben harminc-negyven volt, most kevesebb, de tényleg nem tudom, hogy hat vagy éppen nyolc. Ez azért nem egy agresszív, ellehetetlenítő helyzet, hanem folyamatosan vannak vizsgálatok. Ha hibáztunk, fizetünk, de őszintén mondom, hogy nekem teljesen mindegy, fél évvel hamarabb lezárják-e ezeket a vizsgálatokat, vagy sem. Van rá csapatunk, kezeljük az adóügyeket, és eddig mindenben érvényre juttattuk az igazunkat. Az adóügy amúgy is pejoratív kifejezés, azt mondanám, hogy jogszerű adóellenőrzések zajlanak. Öt országban vannak a cégcsoportnak irodái, és a világ szinte minden pontján vannak ügyfeleink. A magyar adóhatóság, ha minket vizsgál, akkor a külföldi adóhatóságokkal is együtt kell hogy dolgozzon. Ez azt jelenti, hogy bármit is dönt a magyar adóhatóság, az a mi esetünkben valamelyik nemzetközi bíróságon fog kikötni.

Akkor mondhatjuk, ön csak mosolyog az adóellenőrzéses témán?

Mosolyogni? Azt azért nem.

És azon, hogy emiatt kötött-e valamilyen háttéralkut a kormánnyal?

Ezen sem mosolygok. Inkább azt mondom, hogy ez nem állja meg a helyét. A kormány nincs olyan helyzetben, hogy hatással legyen az európai rendszerekre, még az európai ügyészséghez sem csatlakozott.

Viszont a Válasz Online-on is megjelent egy NER-es gazdasági összefonódás ön és a kormány holdudvara között.

Az mi volt?

Hogy a Netlock nevű cégébe 900 millió forinttal egy NER-közeli magántőkealap is beszállt.

Nézzék, nálunk jellemzően olyan cégek, termékek, ingatlanok fordulnak elő, amelyek érdekesek, presztízzsel bírnak, így volt ez tíz éve is, de két napja is. Mi soha semmire nem mondjuk, hogy nem eladó, nyitottak vagyunk minden tárgyalásra. De gondoljanak bele; ha valaki meg akarja venni a házamat, és kiderül, hogy a vevőnek két lépcső után kapcsolata van a NER-hez, akkor én nem adhatom el neki a házamat? El fogom adni. Amikor befektettek ebbe a cégembe, egyáltalán nem foglalkoztam az üggyel, ez a cég nem az én felügyeletem alatt van. Én inkább a streaminggel foglalkozom, de tudom, hogy hosszú tárgyalás volt, amerikai és luxemburgi érdeklődő is felmerült.

A Forbesnak adott interjújában azt mondta, hogy ma már nem a videostreaming, vagyis a Jasmin felnőttoldal a legértékesebb része a birodalmának, hanem a Teqball. Gondolom, itt nem üzleti számokra, cash-flow-ra, hanem valamilyen eszmei értékre gondolt, de megmagyarázná ezt?

Tegyük akkor ezt is tisztába! Az én életszakaszomban és anyagi helyzetemben már nem a pénzügyi célok a legfontosabbak: nem fogok kétszer annyi uborkát megenni, kétszer annyi helyen élni, vagy jachtot, magánrepülőgépet vásárolni. Jobban foglalkoztat, hogy miként lehet a pénzt úgy felhasználni, hogy az jó legyen a társadalomnak. Jó érzés volt megvenni egy egyetemet, ahol diplomáztam, és hasonlóan, amikor 2012–2013 körül Huszár Viktor és Borsányi Gábor megmutatta ezt a hajlított pingpongasztalt, nevezzük egyszerűen így, megtetszett az elképzelés, hogy lehet a sport által értéket teremteni.

Akkor ebben nincs is üzlet?

De, ez anyagilag is meg fogja érni, csak ez nem négy-öt év, hanem tíz-húsz év. A röplabda több mint százéves sportág, a strandröplabda külön ág lett, és nyolc éve olimpiai sportággá is vált. 2028-ban már nekünk is lesz erre esélyünk. És ismerem a vádakat, de ez nem a Fidesznek, a magyar kormánynak, hanem a magyar embereknek jó. Elvihettük volna az egészet az Egyesült Államokba, lehet, hogy dinamikusabban haladnánk, de mi inkább Svájcból idehoztuk a szövetséget. Minden itt van, a feltalálók, a gyártás, a szövetség. Ez Rubik-kocka-szintű büszkesége lesz Magyarországnak, de ezen dolgozni kell. És igen, a Teqball elindult uniós forrásokért, volt, ahol nyert, volt, ahol nem. De kérdezem: tényleg azért ne induljon el az uniós forrásokért egy magyar találmány, mert a tulajdonosoknak van egy társadalmi felelősségvállalása is. Ezekkel a vádakkal sem tudok mit kezdeni.

Egyenesen rákérdezünk: állítja, hogy senki, semmilyen közvetítő nem ment oda önhöz a NER-ből, hogy verje szét az ellenzéki együttműködést?

Felteszem a kérdést: szétverem az ellenzéki együttműködést? Mit tettem eddig, ami ártott nekik? Ha azt mondják, hogy érdekes, amit mondok, vagy sok sikert kívánnak, azzal verem szét? Vagy ha nem reagálnak, azzal? Egy szót sem szólok róluk. Mégis, mivel verem én szét az ellenzéket!?

Nyilván azzal, hogy ha áprilisban szerez akár 3-4 százalékot egy olyan programmal, amely kritizálja például a közbeszerzéseket, a közszolgálati médiaszolgáltatást, és egyebeket, amit ők is, joggal feltételezhetik, hogy erre kormánykritikus választók voltak fogékonyak. Ön, mondjuk, nem éri el a küszöböt, de ezek a szavazatok hiányoznak a kormányváltók térfelén.

Értem a kérdést, de miért gondolja az ellenzéki összefogás, hogy a szavazó az övék? A szavazó szuverén állampolgár, arra szavaz, akire szeretne. Kimondom, és kérem, hogy ezt így írják le: én azt kérem, hogy bárki, aki az ellenzéki összefogásra szeretne szavazni, szavazzon rájuk! Aki pedig a Fideszre szeretne szavazni, szavazzon rájuk! De aki úgy gondolja, hogy nem ingadozik e kettő között, hanem egyszerűen nem akar szavazni, az mégis szavazzon ránk, hogy rendet rakhassunk az országban! Ha sem az ellenzék, sem a Fidesz nem tud megszólítani kétmillió embert, mi megszólítjuk őket, nem gondolom, hogy ezzel bárkinek ártanék.

Csakhogy amikor a pártja megalakítását bejelentette egy ATV-s interjúban, ott mégis arra hivatkozott, hogy Márki-Zay Péter sikertelen, ezért van szükség az önök új pártjára…

Rendben van, de ott már úgy éreztem, hogy olyan szétesés van, hogy ha mi nem indulunk el, akkor nincs esélye annak, hogy képviselethez jusson ez az 500 ezer vagy egymillió, esetleg kétmillió választó.

Tényleg ennyi szavazatra számít?

Kétmillió ember szavazatára számítok, igen.

Ez befutható eredmény április 3-ig?

Igen, azok, akik most nem akarnak se jobbra, se balra szavazni, nekik van pár alternatívájuk, és itt vagyunk mi is.

Sokféle módon kérdeztük és kérdezzük, de akkor még egyszer: a Fidesszel nincsen és nem is lesz kapcsolata?

A jelenlegi állás szerint semmit nem szeretnék csinálni a Fidesszel.

Kijelenti, hogy az indulásában semmilyen módon nem játszott szerepet a Fidesz?

Nem, milyen szerepe lett volna?

A NER-rel bevallottan együttműködő Erdélyi Superman Zsolt volt vagy jelenleg is a kampánytanácsadója…

Nekünk a Megoldás Mozgalomban kampányközösségünk van, ebben ő nem vett és vesz részt.

Azaz nem vett részt a politikai tevékenységének, nyilatkozatainak formálásában sem?

A pártnak semmilyen kapcsolata nincs vele, a digitalizációs céges projektben adott tanácsokat. De nincs kampányfőnökünk, én egyébként sem úgy működök, hogy valaki megmondja, mit kell mondanom.

Ki van hatással önre?

A párom és a gyerekeim, ők igen, más nem.

A családja mit szólt az indulásához?

Először az volt a reakció, hogy most tényleg!? Aztán beszéltem velük, hiszen tudtam, hogy lesz benne nehézség, nekik is okozhat sérülést, és végül azt mondták, hogy ezt érdemes csinálni, mert ami most van, az nem jó.

Április 3-ig – gondoljuk – alapvetően itthon lesz, a családja közben kint maradt Los Angelesben?

Nem, mi a párommal és a most született kislányommal itt élünk Magyarországon. A nagylányaim nem itt élnek, mivel külföldön tanulnak.

Személyesen mit tekintene az április 3-i választáson sikernek?

Ezt nem mondom ki, nehogy úgy jelenjen meg, hogy már megint mit akar ez az ember, inkább csak mutatom (egy kettest és egy hármast formál az ujjaiból – a szerk.). Ilyen vagyok, ilyenek vagyunk: a cégcsoportunk húsz éve a lehetetlen kihívásokra vállalkozik, mi így dolgozunk. De ha azt mondom, hogy siker lehet az is április 3-án, hogy legyünk mi a legnagyobb ellenzéki párt, az talán kézzelfogható vállalás önöknek is. Kétmillió emberrel meg lehet csinálni.

Akkor megelőzni az összefogást, mégis ez a cél?

Nem ezt mondtam, hanem, hogy ha pártonként nézzük a szavazókat, lehetünk mi a második legerősebbek.

A Fidesz után. Ezek szerint, miközben sokan végső esélyről beszélnek, ön nem tartaná drámainak, ha idén nem lenne kormányváltás?

Ha bejön, amit mondtam, a Fidesz nem tud tovább kormányozni. Éppen ez a lényeg. Mi értjük az ellenünk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ellen megfogalmazott vádakat, de ők is, mi is elmondtuk már, és mindig el is mondjuk, hogy mi olyan réteget tudunk megszólítani, amely amúgy sem szavazna az ellenzéki összefogásra. Ha így lesz, lehet, hogy a Fidesznek lesz a legtöbb szavazata, de nem tud majd kormányt alakítani. Ez a helyzet egy erős dilemmát jelent majd mindenkinek. Valami tehát biztosan változni fog, és én személy szerint abban bízom, hogy ez egy jelentősebb változás lesz.