Még nem jutottak el gyanúsítottig a Gődény pártja körüli költségvetési csalás nyomozásában

Nem jutott el gyanúsított kihallgatásáig a nyomozás, amely a főleg a koronavírus-járvány veszélyességének tagadásával ismertté vált Gődény György rövid életű pártja körül folyik költségvetési csalás gyanújával. Gődény Közös Nevező 2018 nevű pártja a 2018-as parlamenti választásokra kapott kampánypénzt a költségvetésből, ám azzal nem számolt el, noha a párt a törvényben előírt minimális eredmény alatt maradt, így vissza kellett volna fizetnie a támogatást.

Hogy a nyomozás eddig érdemben sehová sem jutott, az a Szabó Tímea képviselő kérdésére – „Mennyi támogatás visszaszerzése várható a Gődény-féle párttól?” – adott válaszból derült ki, amelyet a legfőbb ügyész küldött meg a Párbeszéd politikusának. Polt Péter egy három éve életbe lépett szabályra hivatkozva elmondta, hogy a nyomozás felderítési szakaszában az ügyészségnek csupán felügyeleti jogköre van, irányítási jogot csak akkor kap az ügyben, ha az vizsgálati szakaszba kerül, aminek előfeltétele a gyanúsítotti kihallgatás.

A Közös Nevező 2018 ügye nem egyedülálló, eddig összesen 47 büntetőeljárás indult a 2018-as országgyűlési választásokon indult kamupártok miatt. Költségvetési csalás, választás rendje elleni bűncselekmény és magánokirat-hamisítás körében nyomoztak, az év elején tíz büntetőeljárás iratait már vádemelési javaslattal megküldték az ügyészségnek.

2013-ban vezették be a pártok kampányának állami támogatását, az indulás után akár több százmillió forintos összeghez juthattak. Az egyszerű forgatókönyv általában a következő:

• A választás előtt pár hónappal pártot alapítanak, hogy felvegyék a jelöltállítás után automatikusan járó állami támogatást. Ezt megkönnyíti az, hogy a kopogtató cédulák helyett aláírásokat kell gyűjteni, ráadásul egy választópolgár bármennyi pártot támogathat, így a kamupártok gyakran más pártoknak adott aláírásokat és adatokat használtak fel a jelöltállításhoz és a vele járó kampánypénz felvételéhez.
• A választás után pedig nem fizetik vissza az Államkincstárnak a pénzt, és gyakorlatilag elérhetetlenné válnak. A pártokat semmilyen előírás nem kötelezi arra, hogy komolyan vehető kampányelszámolást készítsenek, és azt nyilvánosságra hozzák.

A Fidesz által megszavazott törvény révén milliárdos tételben folyt el költségvetési pénz, ám csak a töredékét hajtották be, a kamupártok többségénél a hatóságok inkább lemondtak a pénz visszaszerzéséről, és futni hagyták a költségvetési pénz lecsapolására létrehozott kérészéletű pártok alapítóit.