Lesz-e vita, meglepetés, botrányvideó? – Kampányhét öt pontban

A kampány hivatalosan február 12-én, szombaton elkezdődött – mi mással is kezdhetnénk, mint annak tárgyalásával, milyen fontosabb részletekre kell figyelnünk a következő hetekben? A választás fő kérdése természetesen az, hogy a Fidesz–KDNP vagy az egyesült ellenzék nyeri-e a választást, Orbán Viktor vagy Márki-Zay Péter lesz-e a miniszterelnök – nyilvánvalóan a két nagy tömb kampánya erre fog koncentrálni. (A kisebb pártok, például a Mi Hazánk vagy a Kutyapárt a kutatások szerint reálisan nem esélyes a végső győzelemre.) A pártok által kitalált és felépített kampányt azonban számtalan tényező befolyásolhatja, megváltoztathatja. Ezeket vesszük most sorra.

1. Lesz-e meglepő történés?

Egy profi párt kampánystábja pontról pontra, hétről hétre, napról napra megtervezi a kampányát. Sorra veszi a neki kedvező témákat, politikai és kommunikációs kampányokat épít rá, minden erőforrását a téma futtatására fordítja, és a politikai tevékenységét is erre koncentrálja.

A Fidesz a mostani kampányának középpontjába a szerinte jó és mindenki számára jövedelmező kormányzásának folytatását tette („Magyarország előre megy, nem hátra”), illetve a kommunikációjában rendre visszaköszönnek a korábbi sikeres kampányának elemei: rezsicsökkentés, migráció elleni küzdelem, Brüsszel elleni harc és persze a Fidesz számára jól bevált gyurcsányozás („mini Feri”-kampány). Közben a kormány egy népszavazást is kezdeményezett a gyerekek nemváltásának betiltásáról, de erről feltűnően kevés szó esett eddig a Fidesz kampányában.

Az ellenzéki összefogás kampánystábja pár hete kezdett el együtt dolgozni, kifelé az egységet szeretnék sugározni („Egységben Magyarországért”), az ellenzéki kampány középpontjába pedig Orbán Viktor leváltását helyezték. Márki-Zay Péter korábban úgy is fogalmazott, hogy a választás egy népszavazás arról, hogy Orbán vagy nem Orbán lesz a következő miniszterelnök.

A következő hetek kérdése, vizsgáljuk a napi híreket ilyen szemmel, hogy lesz-e ehhez képest meglepő történés. Olyan fordulatokra gondolunk, amelyekre egy-egy kampánystábnak, jelöltnek reagálnia kell, de nem illeszthető be a kampánya logikájába. A Fidesznek például érthetően kellemetlen a Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt körüllengő korrupciós gyanú, mert az általa – a gyanú szerint – zacskókban hazahordott milliók nyilvánvalóan gyengítik azt az üzenetet, hogy minden pénz az egyszerű emberekhez jut. Az ellenzéknek pedig a belső vitáikról szóló hírek a kellemetlenek, hiszen gyengíti azt a képet, hogy képesek lennének a Fidesz helyett vezetni ezt az országot.

A politikai pártok természetesen a saját kampányuk építésén túl keresik is az olyan ügyeket, amelyek az ellenfeleiket gyengítik. Az év elején a Telex Magyarázóban össze is szedtük, melyek lehetnek ilyen kellemetlen témák: a Fidesz számára a Pegasus-ügy és a Völner–Schadl-ügy volt ilyen, az ellenzék számára a Városháza-ügy és bármilyen belső konfliktust mutató ügy (listás osztozkodás). Figyeljük majd, melyek lesznek az egyes kampánystábokat zavarba hozó fordulatok.

2. Lesz-e botrányvideó?

A 2019-es önkormányzati választás újdonsága volt: megjelent a korábban tabutémának számító szex a magyar politikában. Borkai Zsolt adriai szexvideója nagyot robbant a kampányban, és napokra lefagyasztotta a Fideszt, de ugyanígy a kampányban került elő Wittinghoff Tamás budaörsi ellenzéki polgármester szexvideója is. A tabu tehát megdőlt, így fideszes és ellenzéki körökben is már ekkor arról beszéltek, hogy innentől kezdve a politikai kampányok része lesz a politikusok szexuális életének botrányként való tárgyalása.

Ezt a meggyőződést csak erősítette, hogy a DK-s Gréczy Zsolt az intim képei nyilvánosságra kerülése után lemondott a parlamenti mandátumáról 2019 végén, majd 2020 őszén Szájer József volt fideszes EP-képviselő még azelőtt lemondott, hogy kiderült volna a meleg szexorgiás kalandja.

Kérdés, hogy a mostani kampányban előkerülnek-e ilyen videók. A dolgot több okból sem lehet kizárni: Az ördög ügyvédje nevű Facebook-oldal egy decemberi posztjában bizonyítékok nélkül közzétett egy Varga Judit magánéletére vonatkozó célzást, amiért az igazságügyi miniszter feljelentést is tett. De ígéret ide vagy oda, januárban nem került elő semmi. Egy másik eset: januárban közölte az RTL Klub, hogy kompromittáló felvételeket találtak Schadl György, a Völner-ügy kulcsfigurájának páncélszekrényében. „Egy férfi egy nővel szexuális aktust folytat egy ágyon, egy tükrös-tolóajtós szekrény mellett. Ezt az aktust egy másik személy fényképezi, ő is látszik a felvételen. Mindannyian meztelenek” – az ügyészség összefoglalója szerint ez volt látható a fotókon. A képek mellett kinyomtatott üzenetek és két DVD is volt a páncélszekrényben, amelyre egy közszereplő vezetéknevét írták.

Kérdés, látni fogjuk-e valaha ezeket a felvételeket, vagy ezek is olyan Simicska-féle atombombák lesznek, amelyeket az ellenzék várva várt, de aztán sosem dobta le őket senki. És szintén kérdés, hogy az ilyen botrányvideók most hogyan befolyásolják, ha befolyásolják a választást.

3. Lesz-e vita?

Márki-Zay Péter elég korán kampányt szervezett arra, hogy kihívja vitára Orbán Viktort (akit a plakátjain rendre miniszterelnök-jelöltnek nevez). A Fidesz pedig elég korán ki is találta erre a panelmondatát: a Fidesz szerint Gyurcsány Ferenc a főnök, nincs értelme Márki-Zay Péterrel vitáznia Orbánnak. Orbán–Gyurcsány-vita persze több okból sem lesz, legutóbb a DK elnöke egy dakota közmondással tette ezt egyértelművé, de a másik oldalról sem elképzelhető, hogy Orbán bármilyen szín alatt leülne még egyszer Gyurcsánnyal. Miniszterelnök-jelölti vitákat 1998 és 2006 között rendeztek meg, hasonló kétszereplős vitára ebben a kampányban egész egyszerűen azért számíthatunk kevésbé, mert Orbán Viktor gyakorlatilag csak veszthet a dolgon – így pedig aligha áll elő olyan helyzet, hogy mégis belemenjen egy ilyen verbális párharcba.

A „lesz-e vita?” kérdést ugyanakkor kiterjesztően is érdemes néznünk: hogy lesz-e olyan szakpolitikai vagy választókerületi jelöltek között rendezett nyilvános vita, ahol a különböző politikai elképzelések nyíltan ütköznek és megmérettetnek. Közhely, hogy a demokráciát azért építik ezek a viták, mert így a választó első kézből láthatja, hallhatja, hogy a jelöltek milyen politikát képviselnek – és rögtön azt is érzékelheti, ha hamis az állítás (az ellenfél erre nyilvánvalóan rávilágít). A mostani kampány előtt egyelőre nem látni jelét, hogy lennének majd nyilvános viták olyan mindannyiunkat érintő közpolitikai kérdésekről, mint az adórendszer, külkapcsolatok, oktatás, egészségügy, energiapolitika, globalizáció vagy éppen a klímaváltozás. Pedig (oké, naiv leszek) érdemes lenne megismerni az egyes álláspontok előnyeit, hátrányait. Ennek azért kevés az esélye, mert amikor a Telex a Fideszt a programjáról kérdezte, a párt szűkszavúan Orbán Viktor őszi kongresszusi beszédére mutogatott vissza.

Választókerületi vitákra nagyobb eséllyel számíthatunk, mivel egy billegő választókerületben könnyebben előfordulhat, hogy mindkét oldal úgy látja, hogy egy nyilvános vitával tud szavazatokat szerezni, vagy az ellenfél szavazóit legalább elbizonytalanítani. A budapesti hegyvidéki választókerületben például a fideszes Fürjes Balázs és az ellenzéki Hajnal Miklós is nyitottnak mutatkozott erre, ehhez csatlakozhat még akár a kutyapártos Kovács Gergő is.

4. Lesznek-e a kamupártok?

Az új választási törvény 2013-as hatálybalépése óta visszatérő kérdés, hogy vajon mennyire szólnak bele a végeredménybe az úgynevezett kamupártok. Olyan pártokat nevezünk így, amelyek nem politikai céllal indulnak a választáson, céljuk vagy a busás kampánytámogatás lenyúlása, vagy pedig szimplán a zavarkeltés. A kamupártok létét az tette lehetővé, hogy bevezették a többes ajánlási rendszert, vagyis hogy egy választó több jelöltnek is aláírhat. Így aztán a kamupártoknak elég volt megszerezni vagy egyszerűen megvásárolni az aláírásokat, hogy jelöltet tudjanak állítani – a választó aláírását pedig a tudta nélkül aláhamisították. (Még 2018-ban beszélgettem egy több kamupártot is szervező emberrel, aki azt mondta, 1000 forint/nyolc név volt az árfolyam.)

Emlékezhetünk, hogy a 2014-es és a 2018-as választáson is tele volt olyan pártnevekkel a szavazólap, amelyekkel politikában jártas emberek sem találkoztak sem előtte, sem utána.

A szabályokat azóta szigorították, de kérdés, mennyire tartja ez távol a nyerészkedőket. És persze a berkikrisztiánosodás is a kamupárt kategóriájába tartozik, vagyis hogy azért indul valaki ellenzéki jelöltként, hogy az ellenzéket támadja – láttunk az ellenzék megosztására számtalan példát, a jelenség Berki Krisztián főpolgármester-jelölt celebről kapta a nevét, aki a kampány során főleg Karácsony Gergelyt támadta, majd a választáson annyi szavazatot se kapott, amennyi az ajánláshoz szükséges volt. Érdemes lesz a kampányban figyelni, az utcán, a lépcsőházakban milyen aktivistákkal lehet találkozni – ebből szempontból a Gattyán-párt aktivitása és politikája nagy kérdőjel.

5. Lesz-e külföldi ráhatás?

Az év eleji elemzésemben már írtam arról, hogy ennél a belpolitikai történésnél is érdemes figyelni a külföldi ráhatásokat. Maga Orbán Viktor beszélt arról többször, hogy tart attól, hogy külföldről szólnak bele a magyar választásokba, legutóbb pedig a héten Gulyás Gergely nyilatkozta, hogy nem tartja kizártnak, hogy külföldről beavatkoznak az áprilisi országgyűlési választás kimenetelébe. Konkrétumokat egyelőre nem közöltek, nem is láttunk erre tetten érhető példát.

Ezzel együtt azt érdemes a következő hetekben nézni, hogy történik-e olyan nemzetközi fejlemény, amely hatással lehet a magyar választók döntésére, magatartására. Jövő héten dönt az Európai Bíróság a jogállamisági mechanizmusról – az előjelek alapján Orbánék számára negatívan –, ami egy uniós eljárást vetít előre. Kérdés, hogy ez befolyásolja-e bárkinek is a szavazatát.

De hogy más példát is említsünk: a magyar választásokra minden bizonnyal lenne hatása annak, ha kitörne a szomszédunkban, Ukrajnában a háború. Háború idején ugyanis automatikusan erősödik a biztonság, a stabilitás iránti vágy, amely általában a hatalmon lévőket segíti.

Az előzőekben tehát azokat a kérdéseket vettük sorra, amelyeket a következő időszakban a hírek böngészése közben is érdemes figyelni. Legközelebb egy hét múlva jelentkezünk azzal, melyek voltak a kampány indulásának legfontosabb tanulságai.