Az első héten váratlanul összecsapott Orbán és Gyurcsány a Facebookon – Kampány öt pontban

2022. február 21. – 13:01

Másolás

Vágólapra másolva

Múlt szombaton hivatalosan is elkezdődött az országgyűlési választási kampány, amit onnan is rögtön észre lehetett venni, hogy reggel ellepték a piacokat, tereket az aláírásgyűjtők. Ahogy múltkor ígértem, hétről hétről öt pontban összefoglalom a választást érintő legfontosabb történéseket. Ezúttal az évértékelőkről, Róna Péterről, egy gyors jelöltcseréről és a választási dilimétert feljebb tekerő Orbán–Gyurcsány Facebook-összecsapásról lesz szó.

A választásokig minden hétvégén jelentkezik Dull Szabolcs választási hírlevele, minden szombaton öt pontban értesülhetnek az adott hét legfontosabb kampányhíreiről főszerkesztői magyarázattal és politikai minielemzéssel. A hírlevelekből készült cikkeket később az újságban is olvashatják. De ha mielőbb szeretnék elolvasni az elemzést, érdemes a hírlevélre feliratkozni, ehhez csak ide kell kattintani! Az előző heti elemzést pedig itt találja.

1. Villámgyorsan összejöttek az aláírások a Fidesznek és az ellenzéknek is

Ha a múltkori hírlevél kérdéseivel kezdjük, rögtön rögzíthetjük, hogy a kampány kezdetén nem történt semmi váratlan: nem került elő botrányvideó, nem történt meglepő fordulat. Jogi szempontból a legfontosabb történés, hogy a két nagy tábor összes jelöltje hivatalosan is felsorakozott, és nagy elánnal zúdították a tollal és ajánlóívekkel felszerelkezett aktivistákat a választókra.

Már az első napon, szombat délelőtt versenyt posztoltak a jelöltek, kinek jött össze először az 500 aláírás, majd kora délután a Fidesz–KDNP és az ellenzék is bejelentette, hogy mind a 106 választókerületben megvannak a jelöltek. Ennek a választás végkimenetele szempontjából az égvilágon semmi jelentősége, hisz majd a szavazatok számítanak – inkább csak azt rögzítsük, hogy a választók egy része nagyon aktív, és a Fidesz mellett az ellenzék is gyorsan hozta a kötelezőt.

A legutóbbi Závecz-kutatás szerint a Fidesz vezet három százalékponttal (ez mandátumban nagyobb előny, erről majd egy következő hírlevélben részletesebben is írok), és Török Gábor politológus is arról beszélt a választási műsorunkban, hogy az ellenzék győzelme óriási meglepetés lenne. Itt harangozom be először, hogy március közepén, illetve a választás napján is jelentkezünk ilyen műsorral, érdemes nézni is a Telexet, nem csak olvasni.

Az ellenzéknek ugyanakkor hétfőn máris gondja támadt, és jelöltcserére kényszerült: a monori választókerület párbeszédes jelöltje egy 2016-os gázolás után kiírt vállalhatatlan kommentjei miatt visszalépésre kényszerült (itt idéztünk is tőle). Szabó Rebeka zuglói alpolgármester fog indulni helyette, de a választókerület fideszes terepnek számít, aligha ezen múlik majd a Párbeszéd leendő frakciója. A Párbeszéd inkább az ellenzéki közös lista miatt izgulhat, amelyről még vita van az ellenzéki pártok között – pedig először tavaly év végéig, majd január végéig le akarták zárni. A jelöltállításnál még érdemes arra is kitérni, hogy megjelentek a köztereken a Gattyán-féle Megoldás Mozgalom aktivistái is, mi pedig megállapítottuk, hogy a jelöltek hátterében kutakodva sok helyen a Fidesz jön szembe.

2. Orbán gyurcsányozik, Gyurcsány orbánozik, majd facebookozik

Az év eleje az évértékelők időszaka: naná, hogy a kampány kezdetére időzítette mindenki a mondanivalóját. Kronológiai sorrendben Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke kezdte még február elején, múlt pénteken pedig következett Gyurcsány Ferenc, szombaton Orbán Viktor, majd Márki-Zay Péter zárta a sort.

  • Toroczkai László arról beszélt, hogy ha nem jutnak be a parlamentbe, barikádokat emelnek. Az évértékelő előtt pedig Horthy-szobor emeléséért emelt szót.
  • Gyurcsány Ferenc orbánozott: „Nekik lejárt az idejük, nekünk meg eljött az időnk.”
  • Orbán Viktor gyurcsányozott: az ellenfelei szerinte „Gyurcsány és Bajnai egy gombaszakértővel megerősítve”.
  • Márki-Zay Péter pedig március 15-ére „kormányváltó nagygyűlést” hirdetett meg. (Ekkor a Fidesz Békemenetet tart.)

Minden hírlevélben igyekszem a diliméter aktuális állását is érzékeltetni, ezért idetartozik, hogy ezen a héten Orbán és Gyurcsány a Facebookon is összecsapott. Történt ugyanis, hogy Gyurcsány odakommentelt Orbán gyurcsányozós posztja alá („Apukám, kezdem azt hinni, hogy tényleg bejövök neked”), mire mozgásba lendültek a lájkgombok, pénteken Gyurcsány vezetett. De nem kevésbé jelzi a dilit a közmédia nagyothalló szerzőjének gyurcsányos írása.

3. De miből?

Most, hogy kikerülnek a plakátok, fizetett aktivisták kopogtatnak, és a jelek szerint a Facebookon is egy rahedli pénzt elköltenek az egyes jelöltek érdekében, időnként ebben a hírlevélsorozatban is szentelek majd egy-egy pontot annak, hogy végiggondoljuk, mégis miből kampányolnak ezek a jelöltek.

Persze a nagy részét sosem fogjuk megtudni, mert a jelöltek kínosan vigyáznak arra, hogy ne lehessen jogilag hozzájuk kötni bizonyos költéseket. Márki-Zay Péter mindenesetre vasárnap bejelentette, hogy az elmúlt tíz napban 92 millió forint adományt kapott, az átlagadomány 8 ezer forint volt. Érdemes a kampányidőszakban ezzel a szemmel is nézni a hirdetéseket, videókat, Facebook-megoldásokat.

4. Orbán Viktor kormánya vesztett egy fontos pert

A miniszterelnök jó előre felkészítette a szimpatizánsait, hogy messze nem győzelmet fog hirdetni azon a szerdán, amikor az Európai Bíróság ítélete hoz az úgynevezett jogállamisági mechanizmusról (itt írtunk részletesen az egészről). A magyar választás szempontjából ennek az a jelentősége, hogy a Bizottság elindíthatja a jogállamisági eljárást, amelynek végén eurómilliárdokat vonhatnak el Magyarországtól a közös EU-s jogállamisági kritériumok megsértése miatt. Az eljárás vagy maga a pénzelvonás azonban biztosan nem kezdődik meg április 3-ig, és az EU tempóját elnézve ez akár a következő magyar parlamenti választás témája is lehet.

A mostani bírósági döntést a magyar kormány úgy kommentálta, hogy a bíróság „politikai döntést hozott a magyar gyermekvédelmi törvény ügyében” – ezt éppen a jogász Varga Judit igazságügyi miniszter mondta, mielőtt elsietett volna villámgyorsan a kormányinfóról. A bírósági ítéletben, amelyet a magyar és lengyel kormány kezdeményezett, semmi utalás nem volt a törvényre vagy a mostani népszavazásra – már csak azért sem, mert a bíróság csak a beadott kereset tartalmát vizsgálhatja. A Fidesznek viszont jól bevált mozgósító eszköze a „brüsszelezés”, vagyis nem meglepő, hogy ebbe a Fidesz-identitást építő narratívába akarja a kormánypárt beágyazni ezt a döntést.

5. Iványi Gábor helyett Róna Péter lett a közös államfőjelölt

Márki-Zay Péternek éppen amiatt kellett magyarázkodnia, hogyan értette a fasiszták és a kommunisták képviseletét („a Fidesz-közeli Munkáspártról és a Fidesz-közeli Mi Hazánkról beszéltem, amikor fasisztákról és kommunistákról volt szó”), amikor az ellenzék közös közleményben tudatta, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek. Meglepetés következett: mert az azt megelőző napokban Iványi Gábor lelkész tűnt befutónak olyannyira, hogy hatból öt párt (a Jobbik nem) támogatta, és Márki-Zay meg is kérdezte tőle, vállalja-e a jelöltséget. Vállalta volna, de végül a telefon Róna Péternél csörgött Oxfordban, és erre annyira nem készülhetett, hogy márciusig nem is tervez hazatérni külföldről.

Róna aligha lesz köztársasági elnök, a Fidesz–KDNP nyilvánvalóan már első körben meg tudja választani Novák Katalint. Április 3-ra nézve viszont két szempontból van Róna váratlan jelölésének jelentősége: egyrészt ez felkorbácsolta az ellenzéki pártvezetők közötti indulatokat, másrészt az ellenzéki választók egy része csalódott lehet amiatt, hogy az októberi előválasztással szemben újra titkos tárgyalásokon, átláthatatlan pártjátszmák során dőlt el egy olyan szimbolikus kérdés, hogy kit állítana ki az ellenzék Magyarország első emberének.