Gyurcsány Ferenc: Nekik lejárt az idejük, nekünk meg eljött az időnk

„Pocsék év volt a tavalyi, ha sommásan kellene megfogalmazni a dolgokat” – mondta évértékelő beszédében Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke. Ez volt a politikus 18. évértékelője, amelyet a járvány miatt idén is online tartott, egy nappal Orbán Viktor szombati hasonló beszéde előtt. A helyszínen a közönséget 20-30 „kolléga” tette ki, ahogy Gyurcsány fogalmazott.

Mik a legnagyobb problémák, amelyek szétválasztják a hazát? – tette fel a kérdést a DK elnöke, és fel is sorolt néhány dilemmát.

• Hol a helye Magyarországnak történelmileg? Mi a viszonyítási pont? Moszkva? Ankara? Berlin? Párizs? Hol vannak a mi barátaink?
• A másik dilemma, hogy kié a hatalom? A népé vagy a kormányé?
• Vajon tolvaj-e ez az állam és tolvaj-e ez a kormány? Van, aki szerint ez egy politikai ideológia, egy új társadalomszervezési mód, amiben a lopás elhanyagolható. Az európai országok többségének főbb politikai irányzatai és az ellenzék azonban egyetértenek abban, hogy ez nem jó így.

Gyurcsány – mást idézve és kérdésnek álcázva – „gyilkos kormányról” is beszélt, amely milliárdokért vásárolt rossz lélegeztetőgépeket, és barbár, felelőtlen kormányról is, amely nem védi meg a saját polgárait, hanem ő a bajok okozója.

A DK elnöke szerint nem lehet megengedni, hogy egy szűk tehetős réteg mellett egyre többen legyenek a hátramaradottak Magyarországon. Az ellenzék ezért közelebb akarja hozni egymáshoz a különböző társadalmi csoportok lehetőségeit. „Magyarországon nagy hagyománya van az önkény elfogadásának és az önkény gyakorlásának is. Abban kell segíteni az embereket, hogy merjenek és tudjanak szabadok lenni” – mondta a politikus.

12 év kormányzás után az emberek jelentős részének elege van a kormányból – jelentette ki a DK elnöke. Egy házasságban a 7 évet szokták kritikusnak mondani, de Magyarországon 14 év a házasságok átlagos hossza. „Hát hogyne lenne elege az országnak egy olyan hatalomból, amit egy percig sem akart, amit amikor megkapott, akkor leginkább azt mondta: mi nem ilyen menyecskét akartunk, még ha ez Orbán Viktorra nem is leginkább találó kifejezés” – mondta Gyurcsány.

„Az orbáni hatalom elfáradt és feslett lett.”

Ez volt Gyurcsány Ferenc egyik alaptétele. A fáradtság alatt azt érti, hogy a kormány már híján van ideáknak, ötleteknek. „Már tudjuk, mi jár a kormány fejében, tudjuk, mit és miért mond, be tudjuk fejezni a megkezdett mondatait” – folytatta Gyurcsány a kimerült házasságról szóló allegóriát. Szerinte nem érkeznek új megoldások Magyarországra, az oktatásban például nem előre mentünk, hanem még ósdibb, még régebbi ideákat követünk, miközben Finnország eltörölte a tantárgyakat, frissességet, újdonságot hozott.

12 év alatt el lehet fáradni, de a feslettség sokkal rosszabb ennél – folytatta a volt miniszterelnök. „A kormány nem képes saját szabályai és elvei szerint sem élni már. Mint amikor egy zakó varrása elfeslik, és darabokra esik minden. Elvek, álmok, értékek sokasága már nem tartja össze a rendszert.”

„Soha ennyi köztörvényes disznóságot egy kormánypárt környékén nem követtek el.”

Gyurcsány szerint a feslettségnek lesznek következményei. Az Orbán-rendszer ugyanis nem bátor, hanem csak nagyhangú. Büszkék saját kereszténységükre, de ez a hatalom nem keresztény – mondta a DK elnöke. Máté evangéliuma szerint nem lehet ugyanis egyszerre két urat szolgálni: a keresztények Istenét és Mammont, a pénz, a vagyon istenét. „Pogány barbárokkal állunk szemben, akik a kereszténység szent ügyébe próbálják burkolni magukat, hogy elfeledtessék mindazt a disznóságot, amit tesznek velünk” – hangzott el a beszédben.

Gyurcsány „vallását nem gyakorló emberként” ezután még maradt a bibliai képeknél, hogy kis derültséget keltsen a szűk hallgatóságban. Azzal folytatta, hogy amikor a Teremtő szétválasztotta a világosságot és a sötétséget, akkor nem az Elios Zrt.-re gondolt, ami a kormányfő fiának cégeként sötétséget teremtett a városainkba a sötétség helyére. És amikor a 6. napon a Teremtő megteremtette a szárazföldi állatokat, akkor nem Semjén Zsolt sportvadászra gondolt, aki a hobbiból kilőtt vadakat kitömve sportolónak próbálja bemutatni magát. Nem az volt a Teremtő szándéka, hogy Semjén Zsoltnak kilövési engedélyt adjon ezekre az állatokra.

Ezután Gyurcsány arról beszélt, mik a szándékai az ellenzéki összefogásnak, ha kormányra kerülnek. Konkrétumokat nem említett, szavai szerint a programjukból megismerhetők a részletek. Ezeket a programokat néhány alapelv foglalja keretbe. Gyurcsány például azt említette, hogy „a szabadság méltányos korlátozásával, szabályozásával” akarják elosztani, szétteríteni a lehetőségeket az országban. Arányos középutat keresnek abban, hogy „meddig korlátozhatod és kinek a szabadságát annak érdekében, hogy az ország túlnyomó többsége egyenlőbb lehetőségek között élhessen”. A másik fontos elvnek azt nevezte, hogy igyekeznek úgy jobb anyagi- és életlehetőségeket teremteni, hogy közben jobban védjék a környezetet, amit az unokákra hagyunk. „Hazafias koalíciót akarunk, ami hagyja élni az embereket.”

Mi van a választások után? Mi fog történni? – tette fel magának ezután a kérdést Gyurcsány Ferenc. 2,5 millió szavazó van az egyik oldalon, 2,5 millió a másik oldalon. Abból az következik, hogy

„Hunnia és Pannónia együtt kell, hogy éljen”.

Felemlegette István és Koppány konfliktusát, amelyben az ősiség törvénye vagy a keresztény Európa kérdése merült fel. Ezt a kérdést István király erővel oldotta meg, 1054-ben aztán Bizánc és Róma között megtörtént a nagy szétválás. Hunnia és Pannónia azonban nem szakadhat szét – mondta a Demokratikus Koalíció elnöke.

Gyurcsány szerint a mostani kormány nem a hazát, csak az övéit képviseli. „Úgy tesz, mintha a többiek nem léteznének, rosszabb esetben meg akarja ölni őket”. Az ellenzék abban hisz, hogy az alkotmányos keretek szerint nincs alsóbb- és felsőbbrendű eszme. Tudomásul veszik, hogy lehet hinni másban, ha kormányoznak, el kell fogadniuk a másik oldalt is.

„Pártot kell legyőzni, nem a hazát.”

Gyurcsány szerint a választást nem az fogja eldönteni, hogy a választók mennyire értenek egyet az egészségügyi, az oktatási vagy a szociális programjukkal. A fő kérdés az, hogy maradjon-e Orbán. Ők vagy nem ők? Kelet vagy Nyugat?

Az ellenzéki együttműködésről azt mondta: a hat párt nagyon nagy utat tett meg az elmúlt 10 évben. Mostanában minden második nap éjszakáján egy asztalnál ülnek ezeknek a pártoknak az elnökei. Sok különbség van köztük, de abban egyetértenek, hogy egy európai, demokratikus kormányt szeretnének, a küldetésük pedig az, hogy kihívást intézzenek Orbán rendszere ellen.

A hallgatóságnak azt üzente: nem kell félni attól, hogy egy koalíciós kormányban sok lesz a vita. A demokrácia vitatkozó politikai rendszer, otthon is jobb megbeszélni a dolgokat, hazát is így érdemes vezetni – mondta Gyurcsány.

„Az ellenzék kész a kormányzásra, Márki-Zay Péter kész a miniszterelnökségre”.

Győzelem esetén Márki-Zay Pétert fogják megválasztani kormányfőnek, de a lényeg az, hogy amikor támogatnak egy miniszterelnök-jelöltet, akkor egy politika mellett törnek lándzsát, amelyet persze személyek képviselnek – hangsúlyozta a DK elnöke.

Gyurcsány kitért arra is, hogy ma vitathatatlanul a DK-nak van messze a legnagyobb támogatottsága az ellenzéki oldalon. Büszkék az eredményekre, de ez nagyobb felelősséget jelent és nem felsőbbrendűséget az ellenzéki oldalon. Nem azért nem hallani belső hatalmi meccsekről a DK köreiből, mert különleges emberek alkotják a pártot, hanem azért nem, mert ők megbeszélték, hogy így csinálják közösen a dolgokat.

Gyurcsány szerint nagyon kell figyelni, mert a választás kimenetele bizonytalan, nem dőlt el ez a választás.

Van, amikor az idő múlik, van, amikor az idő lejár. Én azt gondolom, hogy nekik lejárt az idejük, és azt gondolom, hogy nekünk meg eljött az időnk.

Beszédét azzal zárta: a bizonytalanságot úgy lehet feloldani, hogy a haza fényre derüljön, és gondolják azt az ellenzékről, hogy tiszteséggel, becsületesen, hazafias európai polgárként jól szolgálják a hazát, a köztársaságot és Európát.

A teljes beszédet itt lehet megnézni: