Orbán is arra számít, hogy szerdán kimondják: jöhet az EU-s jogállamisági mechanizmus

Különleges esemény lesz szerdán délelőtt Luxembourgban: míg az Európai Unió Bírósága (EUB) eddig csak kiadott egy-egy közleményt arról, hogyan ítélt a testület egy adott ügyben, február 16-án első alkalommal élőben, online közvetítésben fogják kihirdetni, hogy összhangban áll-e az uniós joggal a jogállamisági mechanizmusról szóló rendelet.

Ezt még 2020 decemberében fogadták el az uniós intézmények és az állam- és kormányfők – és ami ellen tavaly márciusban nyújtott be keresetet az EU Bíróságán a lengyel és a magyar kormány. Szerintük ugyanis nem tiszta, mi alapján szankcionálhatnák a jogállamiság védelmében a tagállamokat, sőt, a mechanizmust csak politikai eszköznek tartják a renitens kormányok megregulázására.

Nem véletlen érvel így Magyarország és Lengyelország, hiszen az Európai Bizottság évek óta hangsúlyozza a jogállamiságról szóló jelentéseiben, hogy a két ország megsérti azokat az uniós alapelveket, melyek miatt több tagállam is bevetné ellenük a szóban forgó mechanizmust. A per miatt viszont a Bizottság egyelőre nem indított eljárást sem Varsó, sem Budapest ellen – holott időközben Lengyelország minden eddiginél súlyosabb jogvitába keveredett az uniós intézményekkel, Magyarországon pedig uniós szinten példátlan melegellenes jogszabályokat hozott a parlament tavaly nyáron.

Decemberben az EUB jogi főtanácsnoka, Campos Sánchez-Bordona azt javasolta a Bíróságnak, utasítsák el a magyar–lengyel keresetet, szerinte ugyanis a mechanizmus megfelel az EU jogi kereteinek, és tisztázottak a szankciórendszer elindításának feltételei.

Bár az előzetes szakvélemény nem köti a testületet semmilyen szinten a döntésben, most már Orbán Viktor is arra számít, hogy el fogják bukni a jogállamisági mechanizmus ellen indított perüket.

Az áprilisi választásokig azonban komolyabb következményekkel az sem járna, ha a Bíróság helyben hagyná a rendeletet: ha elindítanák a mechanizmust, a folyamat hónapokig tartana, így legfeljebb a kampányban lehet valamennyire kellemetlen eladnia a Fidesznek a bukott per ügyét, amire már elkezdtek előkészülni.

Mindenki védene valamit: vagy a pénzét, vagy a szuverenitását

Rögös út vezetett a jogállamisági mechanizmus elfogadásáig: már 2012 óta terítéken volt az a kérdés, hogyan tudja megvédeni az Európai Unió (főként azon belül is a nettó befizetőnek számító nyugat-európai tagállamok) a pénzügyi érdekeiket. 2020 őszére, azaz az új hétéves költségvetés elfogadása előtt jutottak az uniós intézmények arra a kompromisszumra, hogy a költségvetés forrásainak és a helyreállítási alap pénzeinek elköltését egy úgynevezett jogállamisági rendelethez kössék.

A rendeletet elfogadta az EU állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács, az Európai Bizottság és végül az Európai Parlament (EP) is, a mechanizmus lényege pedig, hogy ha egy adott tagállam nem felel meg a jogállami kritériumoknak, akkor pénzügyi szankciókkal kell szembenéznie – amennyiben a kifogásokat a 7–9 hónapig tartó eljárás megalapozottnak látja. A 2020 decemberi döntés alapján akkor indítható el egy ilyen mechanizmus,

• ha az uniós költségvetésből (ideértve a kölcsönöket és segélyeket is) részesülő tagállam hatóságai nem megfelelően járnak el, különös tekintettel a közbeszerzésre vagy a vissza nem térítendő támogatások odaítélésével összefüggő eljárásokra;
• ha a nyomozó és az államügyészi szervek nem megfelelően működnek a csalási és korrupciós esetek kivizsgálásában, üldözésében; vagy olyan uniós jogszabályokat sértenek meg, amelyek az uniós büdzsé végrehajtásához vagy az EU pénzügyi érdekeinek a védelméhez kötődnek;
• ha a fenti ügyekben hozott hatósági döntések esetén egy adott országban nem teljesen biztosított a tisztességes eljárás; vagy
• ha az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és az Európai Ügyészi Hivatallal nem hatékony és nem időszerű az együttműködés.

A 27 tagállam kormánya közül 25 el is fogadta így a mechanizmus tervét – a magyar és a lengyel kormány viszont bemondta az all-int, miszerint ha ebben a formában elfogadják a jogállamisági rendeletet, megvétózzák az uniós költségvetést. A két tagállam szerint ugyanis a jogállamiság egzaktul nem fogalmazható meg, így a mechanizmus csupán politikai fegyver lenne a renitensnek kikiáltott tagországokkal szemben. Sőt, valójában politikai, ideológiai nézetkülönbségeik miatt büntetné őket ezzel „Brüsszel”, hiszen állításuk szerint „ellenállnak a migrációnak”, és „védik a nemzeti önrendelkezést” az EU mélyülő integrációjával szemben.

Ebben a cikkünkben írtunk bővebben arról a politikai játszmáról 2020 végén, amiben végül Budapest és Varsó is beadta a derekát: visszaléptek a vétótól, sőt, Orbán Viktor maga is megszavazta az Európai Tanácsban, hogy elkészüljön a hivatalos nevén „az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről” szóló jogszabály.

Igaz, a rendelethez hozzácsatoltak egy dokumentumot is, miszerint az Európai Bizottság irányelveket dolgoz majd ki a jogállamisági mechanizmus lefolytatásához – ha pedig a rendelet miatt keresetet nyújtanak be az Európai Unió Bíróságán, akkor csak a bírósági ítélet után véglegesítik ezt az útmutatót.

A lengyel-magyar tandem tavaly márciusban be is nyújtotta a keresetét az EUB felé, ahol általában évekig tartana a döntéshozatal egy-egy ügyben, most viszont kifejezetten gyorsított eljárásban hoznak ítéletet majd szerdán. Előzetesen tíz tagállam – Írország, Hollandia, Németország, Franciaország, Finnország, Svédország, Dánia, Luxemburg, Belgium és Spanyolország kormánya – jelezte azt, hogy szeretnék, ha elutasítanák a két kormány keresetét, és helyben hagynák a jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletet. Decemberben pedig a luxembourgi bíróság főtanácsnoka is arra tett javaslatot, hogy a Bíróság utasítsa el a magyar és lengyel kormány keresetét, mert a jogállamisági rendelet összhangban van az uniós joggal.

Először csak azt érintené, amit még meg se kaptunk

Az EU Bíróságának főtanácsnoka, Campos Sánchez-Bordona arról írt a szakvéleményében, hogy szerinte a mechanizmust a megfelelő jogalapon fogadták el, az összeegyeztethető az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikkével, és tiszteletben tartja a jogbiztonság elvét. A jogállamisági rendelettel szerinte ugyanis egy sajátos mechanizmust hoznak létre annak érdekében, hogy megfelelően hajtsák végre az uniós költségvetést – ezt pedig nem egy szankcionáló mechanizmus útján védenék meg, hanem egy pénzügyi feltételrendszer-eszközzel kelnének a jogállamiság védelmére.

„A rendelet kellően közvetlen kapcsolatot követel meg a jogállamiság megsértése és a költségvetés végrehajtása között, ily módon azt nem a jogállamiság valamennyi megsértésére kell alkalmazni, hanem csak azokra, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az uniós költségvetés végrehajtásával”

– írta a főtanácsnok. Bár a Bíróságnak a végső döntésnél nem kell egyetértenie a főtanácsnoki indítvánnyal, általában azonban azzal megegyező ítéletek születnek – mint ahogy történt az a Stop Soros törvénycsomag, vagy Polt Péter és a Kúria uniós jogot sértő eljárása ügyében.

Ha az EU Bírósága is úgy dönt, hogy a mechanizmus összhangban van az uniós jogszabályokkal, akkor akár már 2022-ben befagyaszthatják a Magyarországnak járó uniós pénzeket. Igaz, az már biztos, hogy erre csak az áprilisi parlamenti választások után kerülhetne sor – erre utalt Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa is, a bírósági döntés után ugyanis további jogi lépések következnek a felek között.

A február 16-i ítélethirdetés után is mintegy 7-9 hónap lenne a teljes jogállamisági mechanizmus időtartama, és első körben a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság miatt életre hívott helyreállítási alap forrásait érintené a mechanizmus. Magyarországnál ez 7,2, Lengyelországnál 36 milliárd eurót jelent, azonban a tagállamok még nem hívhatják le ezt az összeget, hiszen az Európai Bizottság még nem fogadta el a két ország nemzeti helyreállítási tervét. Második körben a mechanizmus viszont érintheti már a 2021–2027-es EU-s költségvetésből járó, az előbbieknél jóval magasabb összeget is.

Orbán nem számít meglepetésre

A főtanácsnoki indítványról Varga Judit decemberben még az mondta, „ez csak egy vélemény”, a kormány pedig bízik abban, hogy a Bíróság „kizárólag a jogi érvekre és a józan észre” alapozza majd az ítéletét, és megsemmisíti a rendeletet vagy annak kiigazítására hívja fel az uniós jogalkotót. Pár héttel később azonban a miniszterelnök már nagyon másképp látta a helyzetet, mint az igazságügyi miniszter: Orbán Viktor január végén írt blogbejegyzésében arról, hogy szerinte a „főbíró nyilatkozatai nem sok kétséget hagynak afelől, milyen döntés várható”.

„A február 16-ai ítéletből tehát meg fogjuk tudni, hogy a bíróság föderális Európát tart kívánatosnak. Ez nem nagy meglepetés (…) Ezek a döntések valójában nem jogi, hanem politikai döntések, ahol a jog csak a politikai akarat végrehajtásának az eszköze. A hang lehet Jákob hangja, de a kéz Ézsau keze”

– írta posztjában a miniszterelnök, aki szerint a tagállamokat megillető pénzügyi forrásokat politikai és ideológiai feltételekhez kötik ezzel, az Európai Unió Bírósága pedig „kinevezte magát az európai föderációs törekvések zászlóshajójának”. „A bíróság elnöke szerint a luxemburgi bíráknak nem is az előttük fekvő ügyről, hanem az európai integráció jövőjéről kell határozniuk (…), azt is nyilvánvalóvá tette, hogy az ítélet az integráció következő fázisának alapjául szolgál majd” – fogalmazott Orbán.

A kormányfő szerint az EU Bírósága lopakodva bővíti ki az Unió hatásköreit, amivel szemben a tagállamoknak fel kell lépniük. Ebben partnere maradhat továbbra is Lengyelország, akik korábban még a magyar kormánynál is radikálisabban lépnek fel az uniós intézményekkel, jogrendszerrel szemben – arról, hogy ez miért veszélyes, ebben a cikkünkben írtunk bővebben. Igaz, az utóbbi hetekben mintha békülékenyebb hangot próbálna megütni Varsó a brüsszeliekkel: bár korábban Varsó nem volt hajlandó végrehajtani az Európai Bíróság ítéletét arról, hogy számolják fel a lengyel legfelsőbb bíróság kifogásolt fegyelmi kamaráját, idén februárban a köztársasági elnök és a kormánypártok is erre tettek javaslatot – mindketten azért, hogy rendezni tudja a lengyel kormány a viszonyát az Európai Bizottsággal.

A Bizottság és a Parlament is elindítaná a mechanizmust

Nem csak a lengyel és a magyar kormány indított eljárást az Európai Unió Bíróságán a jogállamisági mechanizmus ügyében: az Európai Parlament tavaly októberben éppen azért perelte be a Bizottságot, mert nem alkalmazták egyből 2021. január 1. után a rendeletet – holott szerintük erre az EB-nek meglenne minden jogalapja.

„Az unió nem egy à la carte étterem, ahol megtarthatjuk a jogainkat akkor is, ha a kötelességeinknek nem teszünk eleget. Egy közös értékeken alapuló közösségről van szó, a közös értékek fenntartása pedig a tagállamoknak és a polgároknak egyaránt feladata”

– mondta az Európai Parlament tavaly decemberi ülésén Eider Gardiazabal Rubial spanyol szocialista képviselő. Feltehetően az EP által indított per nyomására már meg is tette előzetesen az első informális lépéseket az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus elindítása felé: november közepén levelet küldtek a magyar és a lengyel kormánynak, amiben az uniós testület Budapestnek a korrupcióval kapcsolatban tett fel kérdéseket, míg Varsót a bírói függetlenségről és az uniós jog tiszteletben tartásáról faggatja.

A Bizottság szerint rendszerszintűek az itthoni korrupciós helyzet problémái, ráadásul hiányzik az elszámoltathatóság is – erre példaként hozták fel az OLAF megállapítását, miszerint 2016 és 2020 között „az uniós átlaghoz képest nyolcszor több” pénzügyi ajánlást küldtek ki a regionális fejlesztés és a mezőgazdaság területén Magyarországnak. Ráadásul az OLAF vizsgálatai miatt az elmúlt években a magyar kormány több „szabálytalan projektet vagy kiadást” is kivont az uniós költségvetésből, és a nemzeti költségvetésből finanszírozta ezeket tovább – így tettek például a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz akkoriban még köthető Elios többmilliárdos közvilágítási projektjével is.

Miután az OLAF szabálytalanságot jelzett, a kormány inkább lemondott az EU-s forrásokról, és az adófizetőkre terhelte a kétes tisztaságú tenderen elnyert projekt kifizetését az Eliosnak.

Ezekkel a lépésekkel a Bizottság szerint „negatívan hatottak a bizottsági ellenőrzések, auditok és az OLAF-vizsgálatok visszatartó erejére”. Ilyen és ehhez hasonló ügyekről írt a Bizottság a tavaly novemberi levelében, amit azért küldtek a magyar kormánynak, hogy megmutassák, milyen konkrét ügyekben és témakörökben vetődhet fel itthon a rendszerszintű korrupció gyanúja, hol sérülhet az igazságszolgáltatás függetlensége, és úgy általában hol nem védik meg kellően az uniós forrásokat Magyarországon.

A Bizottság levelére válaszolt is a magyar kormány január végén, a levél pedig a Telexhez is eljutott: ebből kiderül, hogy a kormány szerint az Európai Bizottság jogszerűtlenül érdeklődik a magyarországi ügyek iránt, hiszen még nem is döntött az EU Bírósága a jogállamisági mechanizmus jogszerűségéről. Stelbaczky Tibor brüsszeli nagykövet, az uniós állandó képviselet vezetője arról írt, hogy a kormány „csak udvariasságból” válaszol a Bizottságnak, a testület értelmezési képessége és eljárásmódja megkérdőjelezhető, és egyébként sem szólhatnak bele uniós intézmények a magyar igazságszolgáltatás ügyeibe. A levelet ebben a cikkünkben veséztük ki részletesen.

Egy héttel a választás előtt megy Orbán rapportra

Szerdán reggel fél 10 után derül ki, hogy az Európai Unió Bírósága a magyar-lengyel tandemnek, vagy az uniós intézményeknek ad igazat a jogállamisági mechanizmus ügyében. Az ítélet után nem sokkal, 11 óra körül sajtótájékoztatót tartanak majd az Európai Parlament azon képviselői, akik aktívak a jogállamisági ügyekben – többek között felszólal majd a Fidesszel szemben évek óta kritikus finn néppárti képviselő, Petri Sarvamaa, a magyar ügyekben igen aktív német zöldpárti Daniel Freund, valamint a Momentum EP-képviselője, Cseh Katalin is.

Az EUB-ítélet pedig téma lesz majd az Európai Parlament napirendjén is: várhatóan szerda délután 16 óra körül kerül a plenáris ülés elé a jogállamisági mechanizmus témája, a vitán pedig részt vesz az Európai Bizottság és az Európai Tanács képviselője is. Bár előzetesen az EB elnökét, Ursula von der Leyent várták a szerdai vitára, végül Johannes Hahn költségvetési biztos képviseli majd a Bizottságot.

A Tanács részéről várhatóan a francia külügyminiszter szólal fel – hiszen az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ebben a félévben a francia kormány tölti be. Emmanuel Macron az újraválasztási kampánya közepén vezeti a francia elnökséget, és ahogy arról beszámoltunk, a francia államfő folyamatosan napirenden tartaná a jogállamiság ügyét.

„A jogállamiság elleni támadás mögött ideológiai harc áll, amelyet különböző tekintélyelvű hatalmak támogatnak. Ha a jogállamiságnak vége, az önkény veszi át az uralmat”

– mondta programnyitó beszédében Macron még januárban az Európai Parlamentben. A francia elnök szerint nem gyökeresedhet meg az a nézet Európában, hogy a jogállamiság „Brüsszel találmánya”, ezért új küzdelmet kell indítani az európai értékek megszilárdításáért.

Nem lehet véletlen, hogy éppen Franciaország elnöksége alatt fogják meghallgatni Lengyelország és Magyarország vezetőit az uniós tagországok miniszteri tanácsában a jogállamiságot érintő 7-es cikk szerinti eljárással kapcsolatban. Azt is tudni lehet, hogy Lengyelország februárban, Magyarország pedig márciusban kerül sorra – és mivel a márciusi EU-csúcsot március 24–25-én tartják, Orbán Viktornak éppen a hazai választási kampány csúcsán kell magyarázkodnia az uniós szövetségesei felé arról, miért van minden rendben a magyar jogállammal.

Az eddigi nyilatkozatokból kiindulva a miniszterelnök várhatóan azzal érvel majd, hogy az Európai Parlament által kezdeményezett 7-es cikkely szerinti eljárás teljesen más jogi alapokon nyugszik, éppen ezért el is kell választani egy olyan eljárástól, amit a jogállamisági mechanizmus miatt indítanának Magyarország ellen. Mindenesetre akár elfogadja, akár elkaszálja szerda reggel az EU Bírósága a jogállamisági mechanizmust, az biztos, hogy a jogi csatározások folytatódnak a brüsszeli uniós intézmények és a magyar kormány között.