Macron meghirdette a francia uniós elnökség programját: Ha nincs jogállamiság, jön az önkényuralom

„A jogállamiság elleni támadás mögött ideológiai harc áll, amit támogatnak a különböző tekintélyelvű hatalmak. Ha nincs többé jogállamiság, önkényuralom jön”

– mondta az MTI beszámolója szerint Emmanuel Macron francia elnök szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. Franciaország január 1-jével vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, így a francia elnök programindító beszédében bemutatta a következő fél évre szánt uniós céljait is.

Macron szerint Európa három ígéreten alapul: a demokráciáén, a fejlődésén és a békéén. „Ez a három ígéret most veszélyben van, így a mi generációnknak kell biztosítania azt, hogy ezt fenn tudjuk tartani” – mondta a francia elnök. Kiemelte a liberális demokrácia és a jogállamiság fontosságát, hiszen „ezek védenek meg minket attól, hogy egyesek túl messzire menjenek”.

Bár minden egyes uniós tagállam számára a jogállamiság volt az EU-hoz való csatlakozás alapja, Macron szerint „látni lehet Európa határain, hogyan próbálják meg autoriter rezsimek aláásni a jog uralmát”. Éppen ezért szerinte párbeszédet kell erről folytatni az EU-ban, és „meg kell győzni azokat, akik eltávolodtak tőle”.

„Nem lehet általános az a nézet Európában, hogy a jogállamiság Brüsszel találmánya”

– mondta Macron. A francia elnök jelezte, hogy Lengyelországot februárban hallgatják meg az uniós tagországok miniszteri tanácsában a jogállamiságot érintő 7-es cikkes eljárással kapcsolatban, Magyarországot pedig márciusban.

Macron kiemelte azt is, hogy közel húsz éve fogadták el az Európai Unió Alapjogi Chartáját – amibe szerinte bele kell venni a környezetvédelmet és az abortuszhoz való jogot is. „Európa soha nem gondolta úgy, hogy megelégedhet a status quo-val – hiszen éppen itt, Európában kezdődött el a harc a környezetvédelemért a 2015-ös párizsi klímaegyezménnyel.”

Szerinte a kontinensnek gyorsan kell válaszokat adnia a környezetvédelem mellett a 21. század másik nagy kihívására, a digitalizációra is, mert „nem hagyhatjuk, hogy más nagyhatalmak adják meg nekünk erre a választ”.

Európai rend – önmagunkért, nem mások ellen

A klímaváltozás és a digitalizáció mellett Macron szerint a biztonság kihívására is választ kell adnia az EU-nak: többek között új stabilitási és biztonsági megállapodást dolgozna ki a NATO-val Oroszországgal szemben, de hozzátette, „őszinte és szükséges” párbeszédet kell kikényszeríteni Moszkvától. A biztonság témakörébe sorolta a migráció kérdését is, a francia elnökség ugyanis folytatja a schengeni térség reformját „külső határaink védelme” és a „kormányközi gyorsreagálású erők” kialakítása érdekében.

„A kontinens biztonságának oszthatatlannak kell lennie” – emelte ki Macron, aki kitért a nyugat-balkáni helyzetre is. „Láthatjuk, milyen törékeny tud lenni államok közös szövetsége” – mondta az elnök, aki szerint „világosabb perspektívát kell nyújtani a balkáni országoknak, az EU nem fordíthat hátat nekik”.

Viszont hangsúlyozta azt is, hogy az unió csak „magával szórakozna”, ha 32-33 fősre bővítené ki a most 27 országból álló szövetséget.

A francia elnök azzal zárta a beszédét: „Európai rendet kell alkotnunk – nem valaki ellen, hanem magunkért. Megvan az erősségünk ehhez, ezért is hiszünk magunkban.”

Minden fél évben ugyanazt halljuk

Macron beszéde előtt az EP kedden megválasztott elnöke, Roberta Metsola arról biztosította Macront, mindenben megkapja a támogatást, hogy „Európa a szabadság és a fejlődés bástyája maradjon”. Macron beszéde után azonban többen inkább kritikával illették a francia terveket.

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője szerint „minden fél évben ugyanazt halljuk” a Tanács soros elnökségeinek átvételekor, „pedig már mióta ismerjük Putyin szándékait”. Szerinte az uniónak hatékonyabban kell fellépnie mind a külpolitikában, mind a belső ügyeiben: „Ott van például a hetes cikkelyes eljárás: sorra jelentetjük meg a különböző elítélő sajtóközleményeket, miközben a Tanácsban a mai napig ott tárgyalgatnak Orbán Viktorral. Itt lenne az ideje végre cselekedni.”

Szintén ezt emelte ki beszédében a vita egyik magyar felszólalója, a jobbikos Gyöngyösi Márton:

„Örültem, amikor még tavaly decemberben hallottam, miket mondott Macron a francia elnökség prioritásairól. Majd pár nappal később találkozott Orbán Viktorral, a trójai falóval, aki aláássa az európai szuverenitást, és szorosan együttműködik Putyinnal.”

Iratxe García Pérez, a szociáldemokrata S&D frakció nevében kiemelte, hogy nem lenne szabad átengednie az Európai Bizottságnak sem a magyar, sem a lengyel helyreállítási terveket, „ameddig a tagállamok nem térnek vissza a demokrácia útjára”. A momentumos Cseh Katalin szerint is kiemelten kell kezelnie a francia elnökségnek a demokratikus problémákat Lengyelországban és Magyarországon: „A Pegasus-ügy az európai Watergate-botrány. Ezt Macronnál aligha tudja jobban bárki, hiszen őt is megcélozták ezzel – holott ilyennek soha nem lett volna szabad megtörténnie az Európai Unió területén.”

A legélesebben viszont a Zöldek felszólalója, Yannick Jadot szólalt fel Macron ellen – ami nem meglepő, hiszen Jadot is elindul tavasszal a francia elnökválasztáson, ahol Macron megismételné a 2017-es választási győzelmét. Jadot az Euronews beszámolója szerint Macront a „klímavédelmi tétlenség elnökének” nevezte, és támadta az emberi jogok terén is a francia államfőt:

„Ön azt mondta, hogy Európa a béke, az alapvető emberi jogok, a szabadság és a demokrácia projektje. Akkor miért ünnepelte egy évvel ezelőtt a Kínával kötött uniós megállapodást, miközben a kínai rezsim az ujgurok elleni elnyomást állandósította és ma is fenntartja?”

Gyöngyösi és Cseh Katalin mellett felszólalt a vitán Deutsch Tamás is: a Fidesz EP-képviselője szerint „ideje lenne felhagyni a kettős mérce alkalmazásával és a politikai zsarolással”. Bár nem mondta ki, de Deutsch feltehetően a 7-es cikkelyes eljárásra és a helyreállítási terv el nem fogadására gondolt. „Ezek tiszteletlen, tisztességtelen, jogellenes módszerek, amelyek súlyosan rombolják az európai értékeket. Az alapvető európai értékekkel ellentétes a liberális demokrácia jelszava alatti ideológiai kizárólagosság.”