20 év után újra nő az Európai Parlament elnöke, abortuszellenes máltai képviselőt választottak meg

2022. január 18. – 11:12

20 év után újra nő az Európai Parlament elnöke, abortuszellenes máltai képviselőt választottak meg
A frissen megválasztott Roberta Metsola az Európai Parlamentben 2022. január 18-án – Fotó: Gonzalo Fuentes / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

A David Sassoli halála után kedden az Európai Parlament elnökévé választott Roberta Metsoláról valószínűleg kevesen hallottak eddig. Az EU legkisebb országából származó politikus majdnem húsz éve van Brüsszelben, és ügyesen lépegetve a ranglétrán jutott el oda, hogy most az Európai Unió egyik legfontosabb intézményét vezesse. Támogatta a kötelező menekültelosztási kvótákat, és kiáll a melegek jogai mellett, de közben hazájában elutasítja az abortuszt.

„Több nőt akarok látni minden szinten, a privát szektorban éppen úgy, mint az államiban. A politikában nekünk kell vezetnünk ezt a reformot” – mondta tavaly egy interjúban Roberta Metsola, az Európai Parlament frissen megválasztott elnöke. A máltai konzervatív politikust a keddi szavazás előtt azonban éppen azért támadták a baloldali és liberális pártok egyes képviselői, mert az elmúlt években következetesen kitartott abortuszellenes nézetei mellett.

A 43 éves Metsolát azután választották meg az EP új vezetőjének, hogy az előző elnök, a szociáldemokrata David Sassoli néhány nappal ciklusának vége előtt, január 11-én immunrendszeri hiányosságok miatt meghalt.

A győzelme a titkos szavazáson nem volt meglepetés, hiszen nemcsak az őt jelölő, a legnagyobb frakciót adó Európai Néppárt, hanem a második legerősebb Szocialisták és Demokraták és a liberális Renew Europe is megegyezett a támogatásáról. A Zöldeknek és a Baloldalnak is volt saját jelöltje, de a Konzervatívok és Reformisták visszaléptették Kosma Złotowski lengyel EP-képviselőt kedden, és ők is inkább Metsola mögé álltak be. Végül 458 szavazatot kapott a máltai képviselő.

Négy gyermek édesanyjaként, közel két évtizedes brüsszeli bürokrata múlttal Metsola nemcsak 2002 óta az első nő az Európai Parlament élén, de az egyik legfiatalabb elnök is a szervezet történetében. Bár arról már 2019-ben megegyeztek a szocialisták és a Néppárt, hogy a ciklus felétől utóbbi jelölheti az elnököt, szokatlan, hogy ilyen kicsi, ráadásul nem is alapító ország képviselője ilyen jelentős tisztséget viselhessen. Kicsoda Roberta Metsola, aki a következő két és fél évben vezetni fogja az Európai Parlamentet?

Tehetséges politbürokrata egy apró országból

Roberta Tedesco Triccas néven született 1979-ben egy San Giljan nevű kisvárosban, majd felnőve a Máltai Egyetemen végzett jogtudományból. Később a brugge-i College of Europe-on is szerzett egy diplomát az európai jogra specializálódva. Még diákévei alatt kapcsolódott be a máltai Nemzeti Párt munkájába, rajtuk keresztül pedig az Európai Néppárthoz kötődő European Democrat Students nevű konzervatív diákszervezetbe is.

Metsola részt vett a Málta EU-tagságáról tartott 2003-as népszavazási kampányban, pártja álláspontjának megfelelően a csatlakozás mellett állva. Később a Nemzeti Párt jelöltjeként 2004-ben és 2009-ben is elindult európai parlamenti képviselőnek, de egyik alkalommal sem választották meg.

Nemzetközi kapcsolatait viszont elég hamar kamatoztatni kezdte: 2004-től tanácsadóként kezdett dolgozni Málta brüsszeli képviseletén, 2012-ben pedig már az EU jogi tanácsosává lépett elő. 2013-ban, egy párttársa EP-mandátumáról való lemondása után választották meg végül Málta első női európai parlamenti képviselőjének, tisztségét pedig 2014-ben és 2019-ben is megőrizte. A Politico szerint nyolc év alatt az egyik legbefolyásosabb EP-képviselő lett.

Az Európai Parlamentben a jogállamisági vitákból is ismert LIBE-bizottságnak és az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségnek is tagja. Előbbi tisztségében 2016-ban kiállt a menekültek kötelező kvóták szerinti szétosztása mellett, majd tavaly a lengyel és magyar melegellenes törvényekre reakcióként támogatta az Európai Unió „LMBTQ-barát övezetté” nyilvánítását is.

Metsola az Európai Parlamentben a menekültkérdésről folyó döntéshozatalkor, 2016. április 12-én – Fotó: European Parliament
Metsola az Európai Parlamentben a menekültkérdésről folyó döntéshozatalkor, 2016. április 12-én – Fotó: European Parliament

Metsola ennek ellenére került megválasztása előtt a progresszív képviselők kritikájának kereszttüzébe. Ugyan 2020-ban, amikor az Európai Parlement első alelnökének választották – ezért Sassoli halála után is ő volt már az EP ideiglenes elnöke –, elkezdett eltávolodni konzervatívnak számító pártjától, és egyre több kérdésben az európai mainstream álláspontjára helyezkedett, az abortusz kérdésében kitartott az elutasítás mellett.

Málta az Európai Unió egyetlen országa, ahol az abortusz teljesen és minden esetben be van tiltva, Metsola Nemzeti Pártja pedig hallani sem akar a törvény enyhítéséről. A politikus a kérdést azzal hárította el, hogy Máltának joga van dönteni az abortusz szabályozásáról, de az Európai Parlament elnökeként ő természetesen az uniós álláspontot fogja képviselni.

Egy Metsolához közeli tisztviselő a keddi szavazás előtt is azt mondta, hogy a máltai EP-képviselő világossá tette, hogy elnökként a többségi véleményt képviselné a nők jogait illetően, félretéve személyes meggyőződését.

Ultrakonzervatívból LMBTQ-barát nemzeti párt

A fiatal máltai húszévesen, 1999-ben ismerkedett meg Ukko Metsola finn konzervatív politikussal, akivel 2005-ben házasodtak össze. 2009-ben ők voltak az első házaspár, akik különböző országból indultak el egyszerre az EP-képviselőségért, de akkor egyikük sem tudott bejutni. A párnak négy gyermeke van.

Metsola politikai álláspontja egyébként az abortuszt leszámítva sem volt teljesen világosan követhető. Máltán hagyományosan két nagy politikai erő kormányoz felváltva, a liberális, britpárti Munkáspárt és a konzervatív, olaszpárti Nemzeti Párt, ez utóbbi pedig még a kétezres években is sok kérdésben ultrakonzervatív álláspontot képviselt.

A máltai Nemzeti Pártot 1883-ban alapították Reformellenes Párt néven, céljuk pedig a kezdetektől fogva a szigetország elszakítása volt Nagy-Britanniától. Ezzel együtt támogatták az olasznak, mint hivatalos nyelvnek a bevezetését, Mussolini idején pedig a szigetnek a fasiszta Olaszországhoz való csatolását.

A Nemzeti Párt 1964-ben érte el a sziget elszakadását Nagy-Britanniától, majd még sokáig ultrakonzervatív nézeteket képviselt. 2011-ben például még a katolikus egyház tanításaira hivatkozva ellenezték a válás bevezetését az országban, miközben a melegjogok mellett már korábban kiálltak, és 2017-ben megszavazták a melegházasság bevezetését is.

Metsola tehát ebből a meglehetősen ellentmondásos politikai közegből származik, amit egyrészről meghatároz a katolikus egyházhoz való kötődése, másrészt viszont az elkötelezett Európa-pártisága. Metsola, aki a máltait leszámítva angolul, olaszul és finnül is beszél, az elmúlt években megmutatta már, milyen jól navigál a brüsszeli bürokrácia útvesztőjében, ezt pedig mi sem jelzi jobban, hogy ellenfelei sem tudnak ellene jobb kifogást emelni annál, hogy kiáll az országában életben lévő abortusztilalom mellett.

Roberta Metsola beszédet mond megválasztását követően az Európai Parlamentben 2022. január 18-án – Fotó: Gonzalo Fuentes / Reuters
Roberta Metsola beszédet mond megválasztását követően az Európai Parlamentben 2022. január 18-án – Fotó: Gonzalo Fuentes / Reuters

Az európai politika csúcsán

„Azt szeretném, ha a tagállamokban lakó emberek hinnének Európában” – mondta Metsola a jelöltségét megerősítve tavaly novemberben. „Az Európa előtti kihívások és lehetőségek miatt a parlamentnek egy erős és világos hangra van szüksége.”

Arról is beszélt, hogy a következő két és fél év kulcsfontosságú lesz az EP életében, a járványból kilábalva be kell tömniük az EU alapjain lévő lyukakat. A Politico szerint az EP elnöki posztjáért folyó kampányában magát egy fiatal, de mégis tapasztalt női vezetőnek mutatta be, aki képes lelkesíteni és konszenzust elérni a különböző frakciók között

Az Európai Parlament elnöke főleg protokolláris feladatokat végez, azaz az ülések megnyitásáért és levezetéséért felel, de döntéseinek sokszor politikai következményei is vannak. Egyrészt nagyban alakíthatja azt, milyen állásfoglalásokat hoz az EP, amik aztán iránymutatásként szolgálhatnak a többi EU-s intézménynek is. Másrészt a viták moderálása is meghatározó tud lenni, Martin Schulz EP-elnök például 2012 és 2017 között rendszeresen helyretette a vitákat széttrollkodó szélsőjobboldali felszólalókat.

Hogy Metsola elnökként milyen irányba fogja elvinni az Európai Parlamentet, még nem világos. Nagy valószínűséggel a következő két évben pont olyan keveset fogunk hallani róla, mint az előző időszakban David Sassoliról. Konkrét terveiről ugyanis mindössze annyit nyilatkozott, hogy „készen állok kivenni a saját részemet abból, hogy visszaszerezzük a projektünkhöz a lelkesedést”.