Věra Jourová: Készek vagyunk a lehető leghamarabb cselekedni a jogállamiság ügyében

December 2-án megjelent az Európai Unió Bíróságának (EUB) honlapján a főtanácsnoki állásfoglalás a Magyarország és Lengyelország által indított perben, amelyben a két kormány megtámadta az Európai Unió jogállamisági mechanizmusát. Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok szerint a luxembourgi székhelyű bíróságnak el kell utasítania a két ország keresetét, mert a mechanizmus megfelel az EU jogrendszerének, és tisztázottak a feltételei. A főtanácsnoki indítványok egyébként érdemben nem szoktak különbözni a végleges ítélettől. Ön hogy látja a januárban várható bírósági ítéletet a főtanácsnoki állásfoglalás ismeretében?

Nincs kétsége az Európai Bizottságnak afelől, hogy a költségvetési feltételrendszerről szóló rendelet teljesen jogszerű, és ezt egyértelműen kifejtette a Bíróságnak is a folyamatban lévő eljárás során. Persze Uniónk a jogállamiságon alapul, így ilyen ügyekben a bíróságok mondják ki az utolsó szót. Minden hatóság köteles tiszteletben tartani a bíróság ítéleteit. Ezt fogja tenni a Bizottság is, és elvárjuk, hogy minden más fél is így járjon el.

Most a főtanácsnok indítványa azt javasolja, hogy megalapozatlanság miatt utasítsák el a Lengyelország és Magyarország által benyújtott keresetet a rendelet megsemmisítésére. A főtanácsnok álláspontja és érvelése teljes mértékben összhangban van az alperesek, azaz az Európai Parlament, illetve a Tanács egybehangzó véleményével, melyet támogat az Európai Bizottság és az ügyben beavatkozó tíz tagállam is.

Ha az Európai Unió Bírósága jóváhagyja a jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletet, hivatalosan is elindul a mechanizmus Magyarországgal szemben?

Már küldtünk egy levelet Magyarországnak, amelyben megosztottuk aggodalmainkat, és információkat kértünk. Ez nem a mechanizmus hivatalos elindítása, hanem egy feltáró jellegű lehetőség a mechanizmus hivatalos elindítása előtt. Nem találgathatok a következő lépésekről, ahogy arról sem, mi lesz a Bíróság végső döntése. Még látnunk kell a leveleinkre adott válaszokat is.

Figyelembe vesszük majd a kapott információkat, és hogy megfelelőek-e az aggályok kezelésére, a sérelmek orvoslására javasolt intézkedések. Ezek alapján döntünk majd egy hivatalos értesítés kiadásáról. Bármi is történjen, mi mindig elmondtuk, hogy készek vagyunk a lehető leghamarabb cselekedni, ha ezt a tények is alátámasztják.

Amennyiben elindul a folyamat, milyen konkrét lépéseket várnak majd a magyar kormánytól, milyen jogállami kritériumokat kell orvosolni, hogy Magyarország elkerülje a mechanizmust?

A rendeletben is szó volt arról, hogy a jogállamiság azt jelenti: minden közhatalom mindig a törvény által meghatározott keretek között jár el, összhangban a demokrácia értékeivel és az alapvető jogok tiszteletben tartásával az Európai Unió Alapjogi Chartája és más alkalmazható jogeszközök meghatározása szerint, tevékenységét pedig független és pártatlan bíróságok ellenőrzik.

Ez különösen megköveteli a jogszerűség elvének tiszteletben tartását, azaz az átlátható, elszámoltatható, demokratikus és pluralista jogalkotási folyamatot; a jogbiztonságot; a végrehajtó hatalmak önkényének tilalmát; a hatékony bírói védelmet – beleértve a független és pártatlan bíróságok által az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést; valamint a hatalmi ágak szétválasztását. Ha megsértik ezeket az elveket, az komoly kockázatot jelenthet az uniós források megfelelő kezelésére. Így nagyon világos, mit kell tennie a magyar kormánynak, és a többi tagállam kormányának is.

Nyáron a Bizottság igazságügyi biztosa, Didier Reynders arról beszélt, hogy az Európai Bizottság addig nem hagyja jóvá az (EU által finanszírozott) magyar helyreállítási tervet, amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformokat, és nem nyújt megfelelő garanciákat arra, hogy a magyar hatóságok megfelelően kivizsgálják az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket. A hivatalos álláspont szerint Magyarország esetében hiányoznak a reformtervek a korrupció hatékonyabb kezelésére. A magyar kormány viszont azt kommunikálja, hogy szerintük az országot büntetik amiatt a törvény miatt, amit a kormány pedofilellenesnek nevez, sokan pedig a melegek elleni törvénynek tartják. Valóban ez a melegellenes magyar törvénymódosítás lesz az oka a jogállamisági mechanizmus esetleges elindításának?

Problémásnak tartjuk ezt a törvényt. A diszkriminációnak nincs helye az EU-ban. A Bizottság nyáron két kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben az LMBTQI-emberek egyenlő jogaihoz és az alapvető jogainak védelméhez kötődő konkrét sérelmek miatt. A hatóságoktól kapott válaszok nem csillapították az aggodalmainkat. Nemrég léptünk tovább, és indoklással ellátott véleményt küldtünk mindkét esetben december 2-án.

A diszkriminációval szembeni alapelvet is tiszteletben kell tartani az EU-s költségvetés felhasználásánál.

Folyamatosan figyeljük, betartják-e ezt az alapelvet, hogy biztosítsuk, főként a strukturális alapokhoz tartozó, új programok esetében megfelelően alkalmazzák-e ezt, ahogy azt is, hogy összhangban vannak-e a gyakorlatok a Chartával.

Tehát a törvénnyel külön eljárás foglalkozik.

A jogállamisági mechanizmust lefektető rendelet eltérő ettől: világosan benne van, hogy milyen esetekben lehet aktiválni a költségvetési feltételrendszert. Ezek olyan esetekhez kötődnek, amikor megsértik a jogállamisághoz kötődő alapelveket egy tagállamban, és amelyek kellően közvetlen módon érintik vagy erősen kockáztatják az uniós költségvetés megfelelő végrehajtását, vagy pedig az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. Mielőtt aktiválná a rendelet által biztosított eljárást, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy más létező eszközök nem védik-e hatékonyabban az uniós költségvetést.

A helyreállítási terv elfogadásához meg kell győződnünk arról, hogy megfelel-e a magyar terv a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközről szóló rendelet céljainak és követelményeinek. Tizenegy ilyen követelmény szerepel a rendeletben, melyek minden tagállamra vonatkoznak. Amikor a Bizottság értékeli a terveket a kritériumok alapján, meg kell győződnie arról, hogy egyrészt a tervben javasolt intézkedések kezelik-e azokat a kihívásokat, melyeket az ország specifikus ajánlásokban megfogalmaztak az Európai Szemeszter keretében; másrészt nyújtanak-e megfelelő és hiteles intézkedéseket az ellenőrzésre és az auditálásra, hogy biztonságban maradjanak az uniós források.

Magyarországnak fontos ajánlásokat kellett átültetnie a kérdésében említett területeken. Még nem tartunk ott Magyarországgal, hogy a terv teljes és a kritériumoknak megfelelő legyen, de folyamatosan egyeztetünk, és konstruktívan együttműködünk ennek biztosítása érdekében.

Már korábban bejelentette, hogy átfogóan vizsgálja majd a többi között a magyar választások tisztaságát is. Van ennek köze ahhoz, hogy az Európai Bizottság a nyílt demokratikus vita védelmét célzó intézkedések részeként javaslatot terjesztett elő a politikai reklámtevékenységek átláthatóságával kapcsolatban?

Több oka van annak, hogy miért javasolt a Bizottság szabályozást a politikai reklámtevékenységekre vonatkozóan. Széles körben, a határokon átnyúlva is használnak online politikai reklámokat Európában. Most a tagállamok szabályozzák ezt a területet, és különösen a hagyományos médiumokra (televízió, rádió, újságok) koncentrálnak, miközben súlyos hiányosságok és kiskapuk vannak a szabályozásban. Az eltérő jogi keretek költségeket jelentenek a szolgáltatóknak, és visszatartó erőként jelennek meg a határokon átívelő politikai reklámszolgáltatások esetében.

Ennek az az eredménye, hogy

az embereknek nem mindig könnyű felismerni, hogy politikai hirdetést látnak, főként, ha az ilyen reklám online jelenik meg.

Így pedig az állampolgárok nem tudják teljes mértékben gyakorolni demokratikus jogaikat, és nemzeti hatóságok ellenőrzik a szabályok megfelelő betartását.

Ezenkívül a politikai reklámtevékenység magas fokú átláthatósága elősegíti a számon kérhetőségét azoknak, akik ilyen reklámok mögött állnak, ahogy az állampolgárok ahhoz való jogát, hogy objektív, átlátható és sokszínű módon tájékozódhassanak.

Végül pedig személyes adatokat is felhasználnak, hogy célzottan és feltekerve mutassanak politikai reklámokat, ami negatívan hathat az állampolgárok vélemény- és információszabadságot is magukban foglaló jogaira, hogy politikai döntéseket hozzanak, és gyakorolják választójogaikat.

Az már az idei, második jogállamisági jelentésükben is benne volt, hogy a Bizottság aggasztónak tartja a jelentős állami finanszírozásban részesülő magánalapítványok létrejöttét, amelyeket a legtöbb esetben az Orbán-kormány tagjai vagy bizalmasai irányítanak. De mit tudna az új szabályozás kezdeni azzal, ha magyar közpénzből fizetett GONGO-k (kormányzati civil szervezetek, álcivilek) finanszíroznak majd politikai hirdetéseket a kampányban, ahogyan teszik ezt már ma is, a kormány üzeneteit közvetítve?

Mindenkit érint majd az új szabályozás, aki pénzt kap egy politikai szereplőtől reklámok készítésére vagy terjesztésére, és köteles lenne teljesíteni az átláthatóságra vonatkozó követelményeket. Az ilyen reklámokat politikai hirdetéseknek kellene majd címkézni, és látható linknek kellene mutatnia további információkra: például, hogy ki fizetett érte, miért jelenik meg ez a hirdetés egy adott embernél, stb.

Már nyáron bejelentette, hogy mostantól uniós szinten is lépéseket tesz majd a sajtószabadság védelmében, és többször is élesen bírálta a magyarországi sajtószabadság helyzetét. Aztán most november végén az Európai Hírmédia Fórumon jelentették be, hogy európai szintű médiaszabályozást tervez az Európai Bizottság. Arról esett például szó ott, hogy az új törvény megakadályozná, hogy a nagy médiacsoportok tömegesen felvásárolják a kisebb riválisokat, és rendszabályozná a médiapiacokon a kormányzati beavatkozásokat is – példaként Magyarországot és Lengyelországot hozta fel. Milyen új eszközökkel rendelkezik majd a Bizottság a sajtószabadság védelmére Magyarországon?

A médiaszabadság és a média sokszínűségének helyzete még soha nem szerepelt ilyen hangsúlyos helyen a Bizottság napirendjén. És ez valóban azért van, mert a helyzet erősen leromlott több tagállamban, kezdve Magyarországgal.

Amikor csak tudunk, cselekszünk. Például kötelezettségszegési eljárást indítottunk Magyarország ellen, amikor a Médiatanács elutasította a Klubrádió jogosultságainak megújítását. Megállapítottuk, hogy ez a folyamat aránytalan és átláthatatlan volt, és így sértette az uniós távközlési szabályokat.

Ha Magyarország két hónapon belül nem harmonizálja döntését az uniós távközlési szabályokkal, a Bizottság úgy dönthet, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.

Sok esetben viszont nem tudunk fellépni, mert nincsenek uniós szintű szabályok, ezért kezdtünk el dolgozni egy európai médiaszabadságról szóló törvényen – például épp a KESMA-hoz hasonló helyzetekkel akarunk foglalkozni.

De eddig hiába szeretett volna a Bizottság bármit tenni, a versenyjogra és a sajtószabadságra hivatkozva sem sikerült fellépniük a KESMA-ügyben (ami egy több mint ötszáz médiacéget tömörítő kormányközeli médiaszervezet), sőt, ön el is ismerte, hogy tehetetlenek.

Pontosan ezt szeretnénk kezelni a médiaszabadságról szóló EU-s törvénnyel.

Azt szeretnénk, ha uniós szintű szabályok vonatkoznának a médiaszabadságra, hogy a jövőben cselekedni tudjunk.

A törvény a médiapluralizmus érdekében közös normákat állapíthatna meg a médiapiaci tranzakciók valamennyi típusára a nemzeti eljárásoknál. Ezt egy uniós szintű „figyelmeztető és reagáló”, független mechanizmussal lehetne elérni. Ebben a keretben véleményeket lehetne kiadni a médiapiaci tranzakciók médiapluralizmusra gyakorolt hatásáról, és ezek a vélemények ajánlásokat is tartalmazhatnának a médiaszabadságot és a sokszínűséget fenyegető kockázatok minimalizálására.

A kezdeményezés az uniós médiapiac átláthatóságának növelését célzó intézkedéseket is tartalmazhatna. Ez az első pillérre vonatkozik. Másodszor:

a politikai beavatkozás kockázatának minimalizálása érdekében mélyebben foglalkozhatnánk a közszolgálati média irányításával. A közszolgálati médiának hozzá kell járulnia a közszolgálati feladat teljesítéséhez, a társadalom egészét kell szolgálnia, nem pedig pártérdekeket. Ezért kapnak állami finanszírozást. Arra is felkérhetnénk a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket az állami reklámok elosztásának átláthatósága érdekében, hogy az elosztás igazságosabbá váljon.

Végül pedig az uniós jogszabály megerősíthetné a nemzeti szabályozó hatóságok közötti együttműködést. Elismerhetné továbbá az erős önszabályozás fontosságát, és megvizsgálhatná az új, fenntartható üzleti modellek ösztönzésére irányuló intézkedéseket.

Önt korábban nem kívánatos személynek nyilvánította a magyar kormány, miután beteg demokráciának nevezte a magyar államberendezkedést. Tárgyalt a magyar kormány bármelyik szereplőjével azóta, hogy Gulyás Gergely márciusban bejelentette: a magyar kormány emiatt nem kíván kapcsolatot fenntartani önnel?

Nem, de ez nem jelenti azt, hogy a Bizottság nem áll velük kapcsolatban. A magam részéről mindig nyitott vagyok a párbeszédre, és kész vagyok tárgyalni. De mindig elmondom azt is, hogy mit gondolok a helyzetről.

Mi a véleménye arról, hogy a magyar kormány és a hozzá tartozó szervezetek hogyan kommunikálnak Brüsszelről, az uniós intézményekről és azok döntéseiről?

Mindannyian emlékszünk az EU elleni felháborító kampányokra és a folyamatos támadásokra. Ezért még fontosabb, hogy legalább néhány független médium megmaradhasson az országban, és beszámolhasson a tényekről.

Ez a cikk egy V4-es lapegyüttműködés része, amit a Visegrad Insight nevű szervezet fog össze, és amelyben a cseh Denik.cz, a szlovák DennikN.sk, a lengyel Res Publica Nowa és Onet.pl mellett a Telex.hu is részt vesz. A cikk angol verziója elérhető a Visegrad Insighton is.