Európai médiaszabályozással akadályozná meg a KESMA-szerű összefonódásokat a Bizottság

Európai szintű médiaszabályozást tervez az Európai Bizottság, ezt Thierry Breton belső piacért felelős biztos jelentette be hétfőn délelőtt a Reuters jelentése szerint. Breton egy brüsszeli médiaügyi konferencián beszélt arról, hogy a szabályozással megelőznék azt, hogy a nagy médiacsoportok felvásárolják tömegesen a kisebb riválisaikat, és megakadályoznák a médiába való kormányzati beavatkozásokat is – amire többek között Magyarországot és Lengyelországot hozta fel példaként.

„Fel akarunk lépni a médiába való mindenféle indokolatlan beavatkozás ellen. Biztosítanunk kell a médiapluralizmust, az online térben is, hogy senki ne nőjön akkorára, hogy nyilvános vitát kelljen róla folytatni”

– mondta Breton. A médiaszabadságról szóló törvénnyel átláthatóbbá tenné a médiatulajdoni viszonyokat és az állami hirdetések költését is, a javaslatról pedig konzultációt indítanak a médiapiaci szereplőkkel.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen még szeptember közepén beszélt évértékelőjében arról, hogy jövőre törvényt hoznának az EU-ban a médiaszabadságról a sajtómunkások védelme érdekében. „Van egy szabadság, ami minden mást megmutat: ez a média szabadsága” – mondta Von der Leyen.

Aggasztó a magyar médiapolip és a lengyel tévéüldözés

A Bizottság az elmúlt években egyre szorosabban követi a magyar médiahelyzetet: mind a 2020-as, mind a 2021-es jogállamisági jelentésükben kiemelték, hogy a kormánypárti kiadványoknak adott nagy mennyiségű állami hirdetés „lehetőséget ad arra, hogy politikai befolyást gyakoroljanak a médiára”. Az uniós szinten példátlan médiaóriás, a KESMA (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány) pedig a versenyhatóság ellenőrzése nélkül terelt össze rengeteg kormánybarát terméket. Didier Reynders igazságügyi biztos november eleji budapesti látogatásán kiemelte azt is, hogy

a Médiatanács függetlensége megkérdőjelezhető, mert csak a Fidesz által delegált tagok ülnek benne.

Hasonlóan aggasztó a médiahelyzet Lengyelországban is a Bizottság szerint, ahol idén nyáron egy olyan törvénnyel golyózták volna ki a legnagyobb lengyel hírcsatorna, a TVN24 tulajdonosát a piacról, ami nem engedte volna meg, hogy az Európai Gazdasági Térségen kívülről valaki lengyel médiumot birtokoljon – a TVN csoport pedig az amerikai Discovery tulajdonában áll.

A médiatörvény új passzusát a lengyel parlament alsóháza elfogadta, de az ellenzéki többségű felsőház elutasította, így most visszakerült az alsóház elé az ügy. Igaz, a lengyel kormánypárt valószínűleg a tiltakozások hatására – és az Európai Bírósággal kialakult jogvita miatt – egyelőre elengedte az ügyet, de a TVN csoport sorsa még most is kérdéses.

Nem mindenki szabályozna

A Politico szerint viszont nem teljesen biztos, hogy a versenyszabályokat szigorító uniós szabályozás létre is jöhet, Franciaországban ugyanis érintettje lenne egy szabályozásnak a két legnagyobb francia kereskedelmi tévé, a TF1, valamint az RTL csoport helyi leágazása, az M6. A két médiacsoport tulajdonosai még májusban jelentették be az egyesülési szándékot, júliusban pedig alá is írták erről a megállapodást.

A TF1 és az M6 szerint a piac konszolidációja, és a nemzetközi streaming-óriások (mint a Netflix vagy a Disney+) miatt van szükség a „nemzeti médiabajnok” létrehozására, ami együttesen a francia tévés reklámpiac 70 százalékát uralná.

Az egyesülést (amire az RTL egyébként Hollandiában és Belgiumban is készül a helyi leányvállalataival és konkurenseikkel) támogatja Emmanuel Macron francia elnök is, aki épp a 2022-es választási kampányára készül. Isabelle de Silva, a francia versenyhatóság elnöke viszont ellenzi a lépést – tenni ellene azonban már nem tud, mivel októberben leváltották a posztjáról.