Diplomáciai nagyüzem vár Magyar Péterre a két napra nyúló első EU-csúcsán

Csütörtök este kezdődik 16 év után az első olyan EU-csúcstalálkozó, amelyen Magyarországot már nem Orbán Viktor képviseli (vagy az általa felkért Robert Fico). Magyar Péter épp akkor lép a színre a 27 állam- és kormányfő között Brüsszelben, amikor az Európai Tanácsban különösen élessé kezd válni a hétévente visszatérő, a végére általában napokon át tartó találkozókba torkolló vita a többéves uniós költségvetésről. Ukrajna, a Közel-Kelet, az uniós versenyképesség és Kína világgazdasági machinációi is a terítéken lesznek.

Diplomáciai nagyüzem

Orbán is a városban van, Magyarhoz hasonlóan a pártcsaládja, a Patrióták Európáért szokásos, csúcsok előtti rendezvényén vesz részt. Amíg a Fidesz elnöke az állam- és kormányfők közül csak eggyel, Andrej Babiš cseh miniszterelnökkel egyeztethet, addig Magyar a szerdai Facebook-videója alapján közel egy tucattal:

• az Európai Néppárt előcsúcsán délután 3-5 között vesz részt (a Tisza Párt ugyan még nem tagja a jobbközép pártcsaládnak, de az európai parlamenti frakciójának igen, és tárgyalnak a pártcsaládhoz csatlakozásról is, de részben a tagság hiánya, részben a szöveg tartalma miatti fenntartásaik miatt nem csatlakoznak egy, a néppárti ülés végén elfogadott nyilatkozathoz);
• délelőtt külön találkozója volt Roberta Metsolával, az Európai Parlament (EP) elnökével, vele az EP-kezdeményezésű hetes cikkes eljárásról, valamint a szinte minden korábban és jelenleg blokkolt uniós forrást érintő EP-perről egyeztettek (erről itt írtunk bővebben);
• külön találkozik majd Robert Fico szlovák miniszterelnökkel;
• és utána a visegrádi négyek vezetőivel, Babišsal és Tuskkal;
• és annak a 17 országból álló csoportnak a vezetőivel, akiket a szegényebb tagállamoknak kedvező uniós politikáról a „kohézió barátaiként” szoktak emlegetni, bár mostanában nem találkoztak külön;
• majd pénteken a migráció ügyében keményebb fellépést szorgalmazó vezetőkkel (akik közé korábban Orbán is beült).

Magyarnak nehezen fért volna bele a csúcs kezdőnapjába ennyi program, ha nem rendezte volna át a találkozó napirendjét a fejlett országok, a G7-ek csúcsa Évian-les-Bains-ben. António Costa, az Európai Tanács elnöke a 2024-es megválasztása után mindig egyetlen napba tudta sűríteni a hivatalos csúcstalálkozókat. Ezzel a szokásával először kell szakítania, hogy mindenkit be tudjanak várni a G7-es találkozóról, aki átjönne, így csütörtökön és pénteken is lesz programjuk a vezetőknek.

Magyar korábban már Costával és több tagállami vezetővel, köztük Friedrich Merz német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel is találkozott, a csúcs margóján pedig a Ficóval folytatotton kívül további kétoldalú egyeztetésekre is van esély. Orbán Anita külügyminiszter a májusi miniszteri meghallgatásán arról beszélt, a kormányfő külön egyeztethet Ficóval a Beneš-dekrétumokról.

A (nem túl) titkos vendég

Elméletileg egy másik találkozóra is lehetne esély, amelyre Magyar is utalt nemrég. A G7-ekkel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is összeült, aki történetesen az uniós csúcs meghívója alapján az Európai Tanács ülésére is bejelentkezik. A dokumentum nem tisztázta, élőben-e.

Korábban többször volt már rá példa, hogy Zelenszkij személyesen is Brüsszelbe utazott. Biztonsági okokból ezt nem szokták hivatalosan megerősíteni, de ha amúgy is jönnek vezetők a nem túl messzi Évianból, nem kell nagy jóstehetség a kitalálásához, vajon ki lehet a vendég, aki miatt már előre figyelmeztettek a szervezők, hogy egy rövid időre külön lezárnak mindent.

Magyar korábban jelezte, hogy kétoldalúan találkozna Zelenszkijjel, az is felmerült, hogy Budapestre érkezik majd az ukrán elnök. A múlt heti kormányszóvivői tájékoztatón a miniszterelnök személyesen vett részt, ahol a Reuters kérdésére közölte: azt tartotta volna logikusnak, ha még az Európai Tanács előtt találkozna az ukrán elnökkel, de nem tudta, mikor, „hogy ez most meg fog történni, vagy éppen Brüsszelben”, ahová Zelenszkij akár személyesen is be szokott jelentkezni.

A csütörtökön tartott kormányszóvivői tájékoztatón Szondi Vanda kormányszóvivő kérdésre válaszolva azt mondta, nincs tervben kétoldalú találkozó Zelenszkijjel a csúcson.

Helyreáll-e az uniós egység Ukrajnánál, amelyet először Orbán bontott meg?

Ukrajna az Európai Tanács üléseinek végén kiadott következtetésekben is rendszeresen helyet kap. Ez az a dokumentum, ahol az állam- és kormányfők politikai megállapodásait rögzítik. A testület formailag nem dönt jogszabályokról, de a legmagasabb politikai szinten tud irányt mutatni az EU-nak a nagy, stratégiai kérdésekben – ott pedig, ahol a tagállami kormányok amúgy is egyhangúlag döntenének, gyakorlatilag előre kialkudhatják ezeket a döntéseket.

Ukrajnáról viszont tavaly március óta szinte egyetlen következtetést sem tudtak mindannyiuk nevében kiadni. Akkor Orbán Viktor kilépett a korábbi konszenzusból, csak a 26-ok nevében adták ki a dokumentumot. Decemberben néhány mondat erejéig, a részben egyhangúságot követelő, 90 milliárd eurós hitel miatt csatlakozott vissza, hogy aztán miniszteri szinten blokkoltassa az állam- és kormányfői alku jogi végrehajtását, lerombolva a maradék renoméját az utolsó EU-csúcsára.

A csütörtöki csúcs egyik kérdése az lesz, hogy Magyar Péter visszacsatlakozik-e az egységhez. Így azonnal politikai támadásoknak teheti ki magát, de épp az jelent neki fedezéket, hogy Orbán tavaly március előtt még csatlakozott a konszenzushoz. A következtetések Ukrajnáról túlnyomórészt önmagukat ismétlik, így ezeknél visszamutathat a korábbi szövegezésre, amelyekre Orbán is rábólintott. Ha például azzal a résszel mennének neki, ami a katonai támogatásról szokott szólni, várhatóan ott lesz ugyanaz a gumikivétel, amelyet elsősorban a semleges országokra szabtak, de az előző magyar miniszterelnök is elfogadott.

Diplomáciai forrásból úgy tudjuk, még egy nappal a csúcs előtt sem dőlt el, hogy Magyar csatlakozik-e.

Mindenesetre a szöveget eleve úgy igyekeztek kialakítani, hogy vele is számoltak,

így a már csak 26-ok között elfogadott dokumentumok egy részét visszanyesnék, különösen a bővítésről. Itt üdvözölhetik, hogy a kisebbségi jogokról született kétoldalú magyar–ukrán egyezség után a héten megnyitották a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját Ukrajnával.

A megállapodás teljesítését köztes mérföldkőként be is tették a folyamatba, vagyis az egész automatikusan leáll, ha az ukrán állam nem teljesít, a tagjelölteknek fejezetekre osztva kell átvenniük az uniós jogot. Ukrajna és egyes tagállamok kormányai nem csak az első, hanem az összes fejezetcsoportot kinyitották volna. Utóbbi lehetőségre a legutóbbi EU-csúcson kiadott következtetésekben is utaltak, ennek ellenére hétfőn nem gyorsították ezzel a csatlakozási folyamatot, maradtak a normál módszertannál.

A helyzetet bonyolítja, hogy december óta már nem 26-an, hanem csak 25-en álltak az ukrán rész mögé. Zelenszkij helyzetét erősítheti, hogy a G7-eknél Donald Trump az ukránbarátabb arcát mutatta. Az USA elnöke a többi, nagyrészt európai résztvevővel látványos egyetértésben állt ki az orosz invázió alatt álló ország mellett, amely úgy tűnik, a harctéren is megállította a támadó lassuló előrenyomulását.

Magyar a brüsszeli megérkezése után kitett szerdai videójában abban reménykedett, hogy ismét 27-en fogadhatják el az Ukrajnáról szóló következtetéseket, de „nekünk még vannak fenntartásaink a szövegben”.

El fogja magyarázni, milyen témáknál folytat a magyar kormány finoman szólva kicsit „óvatosabb” politikát. Sokat finomítottak az előzetes tárgyalásokon, de még vannak nyitott kérdések.

Ukrajna mellett várhatóan a vele eddig együtt haladó Moldovánál is üdvözölni fogják az első fejezetcsoport megnyitását, de a nyugat-balkáni országokról sem feledkeznek meg a következtetésekben, és az EU-párti erők győzelmét hozó örmény választásra is kitérnek.

Beszáll-e az EU az iráni rendezésbe, és ha igen, hogyan?

Az Ukrajna elleni orosz invázióval szemben a másik, Európát erősen érintő háborúnál már jó eséllyel a megoldás is látszik. Trump Irán ellen indított támadása, majd az ellencsapások és a Hormuzi-szoros lezárása miatt a magasba szöktek az energiaárak, ami forintra váltva ezermilliárdokban mérhető pluszterhet jelentett az uniós országoknak.

A Trump által össze-vissza belengetett várható megegyezések és erősödő támadások káoszából sikerült egy komolyan vehető megállapodásig eljutni. Ezt, a Trump által csütörtökön Versailles-ban aláírt, 14 pontos dokumentumot várhatóan üdvözlik az uniós vezetők. Utána egy 60 napos időszak alatt kellene megkötniük a feleknek egy végső békemegállapodást és megegyezniük nehéznek ígérkező részletekről. Az EU-s vezetők várhatóan felszólítanak rá mindenkit, hogy biztosítsák a világ gáz- és olajellátásában fontos szerepet játszó Hormuzi-szoros hajózhatóságát.

Az EU a közelben két tengeri műveletet is futtat hadihajókkal. Arra korábban nem fűlött a foguk, hogy az egyiket, a Vörös-tengeren működő Aspidest kiterjesszék a szorosra – hiába lett volna igény Trumptól, hogy belekeverje az európaiakat a háborújába –, de azt nem zárták ki, hogy bevonják a hajók védelmébe egy tűzszünet után. Egy, a Telex által is látott előzetes záródokumentum-változat megpendíti a lehetőséget, hogy a művelet „hozzájáruljon a térség stabilizálásához”.

Iránnál a menekültügyi kockázatokra is utalnának, és a migráció egy külön fejezetet is kapna. Az általunk látott korai tervezetben egy szó nincs közvetlenül a menekültügyi csomag velejének múlt pénteki életbe lépéséről, csak arról, hogy számba vették a haladást az előző európai tanácsi következtetésekkel, és felszólítanak az intenzívebb munkára, „beleértve a külső dimenziót”. Az Európai Parlament épp a héten szavazta meg a csomag hiányzó elemét, a visszaküldési rendeletet, így már csak a kormányok formális jóváhagyására vár.

Szokás szerint a közeli-keleti térségről szóló fejezetben Gázáról és Libanonról is írnának a következtetések. Előbbinél egy többek között uniós állampolgárokkal együtt elindult gázai segélyflotilla megállítása ügyében „szélsőséges miniszterek” szankcionálását is belengetné a záródokumentum. Nem nevesítenék, kire gondolnak, de Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter nemrég diplomáciai botrányt robbantott ki egy olyan videó posztolásával, amelyen izraeli zászlót lengetve üvöltözik térdepeltetett flotillatagokkal.

Kínánál felmérhetik, mennyire változhat az EU álláspontja a magyar kormányváltással

Az első napi vacsorát egy olyan témára szánják, amely nem kapna helyet a záródokumentumban, de a magyar gazdaságnak is fontos, és kérdés, hogy a kormányváltás mennyire befolyásolja majd az EU álláspontját. A meghívó alapján a „makrogazdasági egyensúlytalanságokról” lesz szó.

A dokumentum nem írta le, de diplomáciai forrásból is megerősítették a nyilvánvalót: itt elsősorban Kínáról beszélnek majd. A téma a kínai, elsősorban akkumulátoripari befektetések miatt eleve fontos Magyarországnak, de maga a kereskedelem is azzá teszi.

A dömpingszerűen érkező áruk hajós útvonalai mellett – amelyek a nagy tengeri kikötőjű országokat, így Hollandiát vagy Belgiumot érintik – Magyarország jelentős regionális szereplővé vált a repülővel érkező olcsó e-kereskedelmi küldemények elosztásában. Az EU heteken belül vámot vezet be az ilyen csomagokra, ami megkavarhatja a helyzetet. Mellette a szárazföldi útvonalaknál ott a nemrég beindult teherforgalom a Budapest–Belgrád vasúton, már ha bármilyen jelentősége lesz a döcögősen induló vonalnak.

2024-ben – többek között az Orbán-kormány ellenzése mellett – az EU autóipari védővámokat vezetett be. Ennél erősebb fegyverei is lennének az asztalon, mint a gazdasági „bazookaként” is emlegetett eszköz a gazdasági kényszerítés ellen, de az EU lépéseire adott kínai válaszokból gazdasági háború lehet. Úgy tudjuk, a magyar kormány maradna a „pragmatikus” táborban.

A gazdaságról csak általánosabban, a versenyképesség és a „világszintű gazdasági kihívások” címszóval foglalkoznának a következtetések. Itt vennék számba az ütemterv végrehajtását, amelyet áprilisban az informális ciprusi csúcs közben fogadtak el uniós intézményvezetők. Ez volt az a csúcs, amelyre hiába hívták, a választási veresége után a kormányzati átadás-átvételre hivatkozva nem ment el Orbán.

Ahogy minden évben, úgy várhatóan most is megvitatják az európai szemeszter országspecifikus ajánlásait, csak most várhatóan nem csinál magából bohócot a magyar miniszterelnök, mint az előző a 2024-es félnapos „csatájával”.

Pénteken indul érdemben a forintban ezermilliárdokról döntő vita

Az egyéb témák (például uniós védelem, drogok elleni küzdelem, ebola) mellett a második napon indul be igazán az a vita, amely várhatóan egyre meghatározóbb lesz az év második felében az EU-ban. Hétévente szoktak megállapodni a többéves uniós költségvetésről. Azért nem gyakrabban, hogy ezzel ne bénítsák le az EU-t. A büdzsé sarokszámairól egyhangúlag kell dönteniük az Európai Parlament beleegyezésével. Ilyenkor rendszeresen kiélezett, általában többnapos csúcsokba torkolló alkudozás megy, hogy mindenki nyertesnek mondhassa magát.

Az előzetes manőverezések után az Európai Bizottság tavaly tette le az asztalra a javaslatát. A testület kétezer milliárd eurós (mostani árfolyamon nagyjából 700 ezer milliárd forintos) költségvetést szeretett volna.

A tagállami kormányok miniszteri testületének soros elnökeként a ciprusiak nem sokkal a csúcs előtt álltak elő az első változattal a sarokszámokra. A „negobox” összesen két százalékot nyesne a költségvetésen, de nem egyenletesen: épp a hagyományos, Magyarországhoz hasonlóan a nettó haszonélvezőknek kedvező területekkel lenne kíméletesebb, mint a közös agrárpolitika vagy a kohézió.

Az ilyenkor szokásos koreográfiának megfelelően ezt több nettó befizető elfogadhatatlannak tartotta – nagyrészt a gazdagabb országok bruttó nemzeti össztermékkel arányos befizetéseiből szokták összedobni az EU költségvetését. Nem véletlen, hogy egy szünet után a kohézió barátai, köztük Magyar Péter ismét találkoznak a csúcs előtt, ahogy jó eséllyel az sem, hogy a magyar miniszterelnök épp ír kollégáját fogadta először a megválasztása után.

Júliustól a nettó befizető írek veszik át a soros elnökséget, így az ő feladatuk lesz, hogy – várhatóan az év utolsó negyedére – kidolgozzák a következő negoboxot. A végkövetkeztetések csak erre és az eszmecserére utalnának, valamint megismételnék, hogy év végére szeretnének megállapodni. A szöveg arra hivatkozna, hogy legyen idő a szükséges jogszabályokra, ami nem alaptalan: legutóbb addig húzódtak a folyamatok, hogy megcsúsztak a közös agrárpolitikával, és a régi szabályokkal indult az új költségvetési időszak.

Amit viszont már nem tennének hozzá, hogy jövőre több fontos tagállami választás is várható, köztük Franciaországban, ahol jó eséllyel indulhatna az elnöki posztért a Nemzeti Tömörülés elnöke, Jordan Bardella. A Patrióták Európáért, Fideszt is a sorai közt tudó európai parlamenti frakciójának vezetője nemrég arról beszélt a Politicónak, hogy megfelezné az ország hozzájárulását az uniós költségvetéshez.

A magyar kormányváltás itt érdemben segítheti a megegyezést. Orbán Viktor kedden elismételte, hogy a befagyasztott forrásokért blokkolta volna a hétéves költségvetést. Magyar Péter nemrég megegyezett arról, hogyan tudja kipipáltatni az új kormány az előző által leegyeztetett jogállami, korrupcióellenes előfeltételeket az Európai Bizottsággal, amelyek közül ötöt nem teljesített a korábbi vezetés. Orbán a blokkolós tervet úgy ismételte el, hogy az év végére tervezett költségvetési megegyezésre lejárt volna a határidő a feltételek teljesítéséhez és a kifizetési kérelmek beadásához a Magyarországnak tízmilliárd eurót érő helyreállítási alapnál, magyarul ez az év végén lejáró, egyszeri alap végleg elúszott volna, és egy egymilliárd eurós előleget is vissza kellett volna fizetni.

Ennek a bevallott zsarolásnak még akkor is beláthatatlan következményei lettek volna a bóvli szélére került magyar adósságbesorolásra, ha sikerül úgy-ahogy „reparáltatni” a veszteséget. Egy hasonló 2023-as manőverből bukóra álló per lett, ami az összes, részben már kifizetett kohéziós támogatást veszélyezteti a mostani költségvetésből. Orbán állításával szemben ráadásul ilyenkor is lenne költségvetés: a mostanit vinnék időarányosan tovább úgy, hogy a helyreállítási alap mögötti hitelt is vissza kellene fizetni. Tehát a magyar miniszterelnök azzal állt volna a többiek elé, hogy az általa leegyeztetett, a tagállamok kormányok túlnyomó része által igennel jóváhagyott feltételeket ugyan nem mind teljesítette az Európai Bizottság szerint, de a kormány magának úgy döntött, hogy igen, szóval adjanak pénzt, különben jól kiszúr a nettó haszonélvezőkkel, köztük Magyarországgal.

Az új kormány nem csak abban hozhat változást, hogy egyáltalán nyitott-e a megegyezésre egy kamikaze-akció helyett. A források jogállamisági feltételekhez kötésében is rugalmasabb lehet, mint az előző. Abban viszont továbbra is érdekelt marad, hogy a hagyományos, nettó befizetőknek kedvező politikák – közös mezőgazdaság, kohézió – védelmével minél nagyobb nemzeti „borítékot” tudjon felmutatni győzelemként, és azt a lehető legkönnyebben el is tudja költeni.

A csúcs a pénteki ebéd után érne véget, de nem kizárt, hogy ha sokat rágódnak a költségvetésen, csúszhat a befejezés.