Ebből maradt ki Orbán azzal, hogy kihagyta a lehetőséget élete talán utolsó EU-csúcsára
Több mint másfél évtized után rendes búcsú nélkül hagyta ott az uniós állam- és kormányfők testületét Orbán Viktor. Hiába hívták meg a választási veresége után az Európai Tanács csütörtökön kezdődő ciprusi ülésére, átadás-átvételi teendőkre hivatkozva nem ment el.
Ilyenkor a szabályok szerint általában egy általa választott tagállam vezetője képviseli, de a magyar miniszterelnök nem kért meg erre senkit. Bóka János EU-ügyi miniszter előre hangsúlyozta, hogy az informális találkozón nem születnek kötelező érvényű döntések és nem fogadnak el írásos következtetéseket, és a magyar kormány álláspontja ismert a napirendi ügyekben.
Versenyképesség és hétéves költségvetés
Egy dokumentumra mégis futotta az ülésen, ahogy 2024-ben az akkori soros elnök Magyarországon rendezett informális csúcson is. A budapesti nyilatkozathoz hasonlóan Cipruson ismét az uniós versenyképesség erősítésével foglalkoztak.
Az „Egy Európa, egy piac” ütemterv egy 2027 végéig kötött politikai kötelezettségvállalás egy sor intézkedéssel. Belekerült például számos kereskedelmi egyezmény, köztük a Dél-amerikai Közös Piaccal (Mercosurral) kötött megállapodás. Ezt csak halasztás után, vékony többséggel tudták megszavazni a tagállami kormányok idén januárban. Májustól ugyan ideiglenesen elkezdik alkalmazni, de elvben a megállapodás teljes elfogadásához minden uniós országnak ratifikálnia kellene.
A tervek között olyan, részben már javasolt intézkedések is akadnak, mint a digitális euró és üzleti tárca, mesterséges intelligenciás óriásgyárak, a startupoknak szánt választható, összuniós szabályrendszer, iparról és kulcsfontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály akad.
A dokumentumban már csak a 2028-as kezdése miatt sincs benne, mégis nagy hatása lehet az uniós versenyképességre az EU következő hétéves költségvetésének. Costa arra figyelmeztetett, hogy közös felelősségük a tárgyalások lezárása 2026 végére. (Nem tette hozzá, de erre azért van szükség, hogy a részletszabályokra is maradjon idő, ne járjanak úgy, mint legutóbb az agrárpolitikával, amely a 2021 óta tartó időszak alatt csak 2023-ban váltott új rendszerre.)
A záró sajtótájékoztatón a közös bevételi forrásokat emelte ki, mint amin „még dolgoznunk kell” – ezek biztosítanák, hogy ne annyira a nettó befizetők összedobott pénzére kelljen támaszkodniuk, mint eddig. „Nyitottak” az Európai Parlament (EP) javaslataira is – a képviselő-testület tavaly az Európai Bizottsággal kötött alkuval igyekezett előre saját irányba terelni a tárgyalásokat az eredeti tervekhez képest. Az EP a jövő héten szavaz a saját álláspontjáról, amely alapján egyhangúlag kell megegyeznie a tagállami kormányokkal.
Közel-Kelet, szolidaritás, Ukrajna
A ciprusi csúcson elfogadott versenyképességi dokumentum az energiaárak csökkentéséről is szól. Ez az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja, a világ olaj- és gázellátásában fontos szerepet játszó Hormuzi-szoros lezárása miatt vált különösen fontossá, de a menetrend főleg közép- és hosszú távú intézkedéseket sorol.
Cipruson közel-keleti vezetőkkel egyeztettek a helyzetről. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök ismét pedzegette, hogy terjesszék ki az EU közeli, Vörös-tengeri küldetését, de azt már korábban kizárták, hogy Trumpék oldalán belépjenek a háborúba, legfeljebb békefenntartást vállalnának. António Costa, az Európai Tanács elnöke közölte, hogy francia-brit vezetéssel több mint ötven ország készül a hajózás helyreállítására a szorosban, ám ehhez teljesülnie kellene a „szükséges biztonsági feltételeknek”.
Costa hangsúlyozta, hogy Ciprusnak nem csak elvont probléma a közel-keleti helyzet. Nem tette hozzá, de korábban dróncsapás ért a szigeten egy brit támaszpontot.
Hasonló helyzetekre találták ki az EU kölcsönös segítségnyújtási záradékát, de eddig csak egyszer nyúltak a 2015-ös francia terrortámadás után. A használatáról szintén egyeztettek az informális ülésen. Níkosz Hrisztodulídisz ciprusi elnök a záró sajtótájékoztatón elmondta, hogy itt az EU polgári védelmi mechanizmusa lehet a minta. (Például ezen keresztül segített tavaly a magyar kormány bulgáriai erdőtüzek oltásában vagy a 2023-as török földrengés utáni mentésben.)
A Közel-Kelet mellett Ukrajnáról is az érintett vezetővel egyeztettek. Orbán valószínűleg a leköszönése előtti utolsó lehetőséget szalasztotta el, hogy személyesen rendezhesse a viszonyát Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. (Az előző EU-csúcson épp aközben jutott eszébe a hátsó sornál kinyújtóztatni a lábát, amikor Zelenszkijt videókapcsolaton keresztül meghallgatták, azt marhaságnak nevezte, hogy idegesen fel-alá járkált volna.) Zelenszkij így is üzent a hiányzó Orbánnak, ahogy több uniós kollégája sem hagyta ki az alkalmat erre.
A magyar miniszterelnök eddigi utolsó ülése ezzel a márciusi EU-csúcs lesz, amin Costa szerint a vezetők felszólaltak, hogy világosan elítéljék Orbán hozzáállását, utána pedig jogsértő zsarolással vádolta a kormányfőt. Von der Leyen belengette azt is, hogy az orosz-magyar egyeztetésekről kiszivárgott hangfelvételekről vezetői szinten egyeztet, de nincs hír arról, hogy Orbán nélkül ezt a mostani csúcstalálkozón rendezte volna le.
Ilyen örökséggel távozik több mint másfél évtized után a testületből, amelyben a mostani tagok közül a leghosszabb ideje van benne, összesítésben is az élmezőnyben van, az ülések számánál pedig abszolút rekorder – még úgy is, hogy az előnyét nem növelte a mostani találkozóval.
