Orbán mindig óriási csatát vizionálva indult az EU-csúcsokra, az utolsót most csendben elsunnyogja
Orbán Viktor nem vesz részt a héten az Európai Tanács csütörtök-pénteki informális ülésén Cipruson. Az állam- és kormányfői testületből így rendes búcsú nélkül távozik a választást elbukó magyar miniszterelnök, holott minden idők egyik leghosszabb ideig részt vevő tagjaként vonul vissza, és mindig nagy harci tervekkel indult a brüsszeli csúcsokra. Szijjártó Péter külügyminiszter sem lesz már ott kedden a hasonló nevű, de miniszteri szintű külügyi Tanács ülésen.
A leköszönő miniszterelnök csúcsok előtti nyilatkozatai általában konfrontációról, harcról szóltak. Korábban volt, hogy „három nagy csatába” indult, készült veszélyes „ketrecharcra”, ment „verekedni”, akadt „atombomba erejű mellberúgás”. A magát rendszeresen utcai harcosként meghatározó Orbán a legutóbbi és egyben utolsó ülése előtt azt is sikernek tartotta, ha hazajut. „Göröngyös volt, kicsit rázott a kocsi”, de „kicsit fenyegetőztek”, aztán feladták – mondta már kifelé március végén.
Orbán a kormányzati átadás-átvétellel kapcsolatos feladatokra koncentrál ezekben a napokban, indokolta Bóka János európai ügyekért felelős miniszter Orbán távolmaradását a találkozótól, amin akár Szijjártó és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kiszivárgott beszélgetései is szóba kerülhettek volna.
„Példátlan, hogy a magyar miniszterelnök nem vesz részt rajta” – mondta Magyar Péter hétfőn tartott sajtótájékoztatóján Orbán távolmaradásáról, és azt ígérte, hogy ő mindig ott lesz majd az uniós csúcsokon.
Marad egy bekeretezett fotó
Már az Európai Parlament kutatószolgálatának 2024-es tanulmányában is Orbán volt a leghosszabb ideje hivatalban lévő tag az állam- és kormányfőket tömörítő testületben, és összesítésben is az élmezőnyben lenne. A legtovább Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök ült az Európai Tanácsban – akár csak kormányfőként, akár az Európai Bizottság élén töltött idejét beleszámítva. Előbbi időszak több mint 18, utóbbi 5 évig tartott. Rajta kívül Orbánt mindössze két német kancellár, Helmut Kohl és Angela Merkel előzte meg.
A találkozók számában már abszolút rekorder (legalábbis Juncker európai bizottsági elnökségét leszámítva). A 2024. márciusi tanulmányban 111 csúcs szerepel, így hat üléssel lemaradt Angela Merkel mögött, de azóta bőven lehagyta. Az Európai Tanács naptárja másfél tucatnyi formális, informális és videós EU-csúcsot tart számon 2024 áprilisa óta.
A Politico szerint a távozó vezetőktől korábban a csúcstalálkozók brüsszeli helyszínével, az üvegkockába rakott tojás alakú Europa-épület stilizált másával búcsúztak. Fényképek alapján ilyet kapott például Merkel is. Most a búcsúemlék „egy bekeretezett fotó az Európai Tanács tagjaival”, amelyet az Európai Tanács elnöke, António Costa ír alá, közölte a lappal egy uniós tisztviselő. „Ez egy jelképes ajándék” – válaszolta, amikor arról kérdezték, hogy legalább a keret értékes-e. A lap szerint Orbán távolmaradása miatt kimarad az ilyenkor szokásos montázs is a záró sajtótájékoztatón.
Ahogy Magyari Péter, a Válasz Online újságírója összegyűjtötte, még az euroszkeptikus vezetőknek is kijárnak a gesztusok az utolsó csúcstalálkozóikon. Például 2023 őszén Charles Michel, az Európai Tanács akkori elnöke megköszönte a közös munkát Mateusz Morawiecki, a Jog és Igazságosság (PiS) volt lengyel miniszterelnökének, aki néhány hónappal korábban többszörösen értelmetlenül blokkolta a végkövetkeztetések egy részét Orbánnal együtt.
Angela Merkeltől így búcsúztak a Covid-járvány közepén a Deutsche Welle összeállításában:
Az is sokatmondó, hogy még David Cameron volt brit miniszterelnök is képes volt úgy elutazni az utolsó EU-csúcsára 2016-ban, hogy néhány nappal előtte belebukott a brexitnépszavazásba.
Történetesen így biztos nem tudják megkérdezni Szijjártó és Lavrov telefonálgatásáról
Nem biztos, hogy a leköszönő magyar miniszterelnököt csak kedélyes gesztusokkal búcsúztatták volna. A hivatalos indoklás szerint az átadás-átvételi teendői miatt hagyja ki az ülést, így a távolmaradásának nyilvánvalóan semmi köze ahhoz, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban azt ígérte: a vezetők szintjén is szeretné felvetni az orosz–magyar egyeztetésekről kiszivárgott információkat, és „az adott kormánynak” magyarázatot kellene adnia rájuk.
Paula Pinho bizottsági szóvivő a választás után is jelezte, hogy ezt nem feltétlenül az április 23-24-i csúcsra tervezte a testület elnöke, de aligha lenne erre az állam- és kormányfők következő egyeztetésénél alkalmasabb időpont – különösen, ha a magyar kollégájukat is szerették volna meghallgatni. Magára a magyarázatra nem feltétlenül Orbántól lenne kíváncsi a bizottsági elnök, de a testület alelnöke, Kaja Kallas ha akarná, se tudná erről kedden miniszteri szinten Szijjártót kérdezni, hiszen a tárcavezető kihagyja a külügyminiszterek találkozóját. Az uniós testület szóvivője nem zárta ki, hogy erről az EU-csúcson beszéljenek, mielőtt Orbán lemondta volna azt.
A ciprusi tavaszban nem csak a felvételekkel izzaszthatták volna Orbánt. A magyar kormány úgy blokkolta utólag a Barátság kőolajvezeték újraindításáig Ukrajna 90 milliárd eurós hitelének végrehajtását, hogy a Magyarországra pénzügyi terhet nem rovó kölcsönbe tavaly decemberben a magyar miniszterelnök is beleegyezett.
A távozó magyar kormány korábban azzal is vádolta Volodimir Zelenszkijt, hogy a vezeték elzárásával az április 12-i magyar választást akarta befolyásolni, ezt az ukrán elnök visszautasította. A kormány aztán március közepén bejelentette, hogy a hitel blokkolása mellett fokozatosan leállítja az Ukrajnába irányuló gázszállításokat is addig, amíg Ukrajna nem indítja újra a Barátság kőolajvezetéket. Zelenszkij többször is beszélt arról, hogy április végéig megjavítják a Barátság kőolajvezetéket, és újra is indítják a működését. „Megígértük, hogy április végére megjavítjuk. Nem teljesen, de annyira igen, hogy működőképes legyen” – mondta.
Vasárnap kora délután Orbán aztán arról posztolt a Facebookon, hogy „brüsszeli közvetítéssel” azt jelezte Ukrajna, akár már hétfőn megindulhatna a kőolajszállítás a Barátság kőolajvezetéken, ha Magyarország ezt követően feloldja a 90 milliárd eurós uniós hitelkeret blokkolását. „Magyarország álláspontja nem változott: ha van olaj, van pénz. Amint helyreáll az olajszállítás, nem akadályozzuk tovább a hitelkeret elfogadását. A hitel folyósítása Magyarország számára nem jelent pénzügyi terhet és felelősséget” – írta a miniszterelnök posztjában.
A vezeték újraindulása hétfőn aztán még nem történt meg. Magyar Péter a sajtótájékoztatóján felszólította Zelenszkijt, hogy bármilyen további feltétel szabása nélkül nyissák meg a Barátság kőolajvezetéket, ha az alkalmas erre.
Utolsó szereplésével leértékelte az EU kormányközi intézményét és a saját szavát
Az Európai Tanács márciusi ülésén a 90 milliárdos hitel ügyében Orbán még a korábbiakhoz képest is példátlan mennyiségű és súlyú kritikát kapott a nyakába. A választási vereséggel és az áprilisi csúcs kihagyásával ezekkel búcsúzott a testülettől a mostani állás szerint.
„Volt egy megállapodásunk, és úgy vélem, elárult minket” – nyilatkozta például Petteri Orpo finn miniszterelnök az ülésre érkezve. Elfogadhatatlan, hogy a vezetők döntenek, aztán valaki blokkolja a végrehajtást – vélte az euroszkeptikus ECR-hez tartozó N-VA vezetője, Bart De Wever Belgium miniszterelnökeként. Az volt a benyomása, hogy ez a választási kampány része. Még Andrej Babiš cseh kormányfő is igyekezett elhúzódni az ügytől, aki Orbánnal együtt elsőként írta alá a Patrióták Európáért (PfE) pártcsaládot megalapozó nyilatkozatot, és a PfE egyetlen másik, hamarosan már egyetlen tagja az Európai Tanácsban. „Nem én fogom meggyőzni Orbán urat, ez az ő ügye, nem az enyém” – jelentette ki.
Korábban még vele szemben kritikus politikusok is azzal védték Orbánt, hogy ugyan ellenáll, blokkol, de a végén meg lehet vele egyezni és tartja a szavát. Ezt a képet sikerült lerombolnia a jelen állás szerint utolsó EU-csúcsán. Legfeljebb szépítésre elég, ha még az Orbán-kormány elengedi a blokkolást, mert akár már a napokban újraindul a feltételül szabott kőolajszállítás az orosz támadás után leállt Barátság vezetéken.
A tiltakozó vezetők hasonló felismeréshez értek, mint az Európai Néppárt, ahonnan a Fidesz a készülő kizárása elől 2021-ben menekült el. A csoport elnöke, Joseph Daul 2015-ben még azzal védte Orbánt, hogy ugyan szeret provokálni, de a végén mindig megtalálják a megoldásokat, és a Fidesz mindig velük szavaz az Európai Parlamentben.
António Costa, az Európai Tanács elnöke szerint a márciusi ülésen a vezetők felszólaltak, hogy világosan elítéljék Orbán hozzáállását. Az EUrologus úgy értesült, hogy a másik 26 vezetőből 20 szólalt fel ellene, és a találkozóra érkezők nyilatkozataiból nem is tűnik elrugaszkodottnak ez a szám.
Maga Costa az ülés előtt és után is kritizálta a magyar miniszterelnök hozzáállását. Orbánnak azt a politikust sikerült elidegenítenie, aki még portugál miniszterelnökként amiatt keveredett botrányba, hogy egy külföldi útról hazafelé megállt Orbánnal focimeccset nézni. Baloldali, szocialista létére Costa volt az egyetlen, akire a magyar miniszterelnök igennel szavazott a 2024-es EP-választás után felálló új uniós vezetők közül.
Hosszú távon ellökhette az EU-t az egyhangú döntésektől
Nem egyszerűen politikai vitáról van szó. Costa – ahogy az Európai Tanács több tagja is – jogsértő zsarolásnak nevezte Orbán lépését. Ez egy olyan kérdést nyitott ki, amely már az Európai Tanács lényegéről szól, és Orbán rendszeres vétói és zsarolásai miatt az egyik legfontosabb örökségeként marad hátra.
Papíron ez a legfiatalabb az EU alapintézményei közül, csak 2009-ben vált teljesen azzá, de informálisan már az 1970-es évek óta létezik. Pont azt a kormányközi együttműködést, a „nemzetek Európáját” testesíti meg, amelyről még Digitális Polgári Kört is elneveztek, és amelyet követve megbízhatóan buktak el vagy szorultak a háttérbe az európai integráció intézményesülésekor más szervezetek az EU elődeivel szemben.
Vagy nem európai tagokkal bővülve, nevet váltva specializálódtak (például GATT és WTO, OEEC és OECD), vagy a szerepüket az EU-nak átadva megszűntek (Nyugat-Európai Unió), vagy a tagjaik részben átvándoroltak az EU-ba, részben alávetették magukat a közös piacának (EFTA), esetleg némi föderalista körítéssel, egy bíróságot leszámítva eljelentéktelenedtek, hogy csak jól összezavarjanak mindenkit a nevükkel (Európa Tanács).
Az Európai Tanács eredetileg nem volt benne a klasszikus jogalkotási háromszögben, ahol az Európai Bizottság javaslatot tesz, a hasonló nevű, de külön intézményként működő, miniszterekből álló Európai Unió Tanácsa pedig az egyre növekvő jelentőségű Európai Parlamenttel együtt vagy egyedül szavaz a jogszabályokról. De aztán a miniszteri Tanácsban az egyhangúságot követelő területek visszaszorulásával egyre inkább az állam- és kormányfők testülete, az Európai Tanács lett a tisztán kormányközi együttműködés terepe. Itt legmagasabb politikai szinten, akár különböző területeket átfogó csomagban tárgyalhatnak elakadt jogszabályokról és mutathatnak stratégiai irányt.
Orbán leértékelte az állam- és kormányfői végkövetkeztetéseket azzal, hogy a magyar kormány a miniszteri Tanácsban blokkolt egy egyhangúságot követelő jogszabályt az Európai Tanácsban kötött alku végrehajtásához. Kérdéses lett volna, hogyan ítéli ezt meg az EU bírósága, ha Orbán a hivatalában marad és Costa esetleg a bírákhoz fordulva teszteli, valóban jogtalan volt-e egy ilyen lépés. Talán nem ok nélkül hagyta ki ezt a jogi eljárást, amely tisztábbá tehette volna az Európai Tanács szerepét, bár a kölcsön sürgősségére tekintettel nem is lett volna sok gyakorlati jelentősége annak, hogy mi lenne várhatóan évek múlva az eredmény.
Orbánnak köszönhetően valójában már több mint egy éve képtelenek voltak úgy működni, hogy az összes végkövetkeztetésbe mindenki beleegyezzen.
A magyar miniszterelnök azzal is viccet csinált az intézményből, hogy rendszeresen támadta a közös, egyhangú megállapodásokat.
Számtalanszor ekézte a korábban az Európai Tanács következtetéseinek szövegeiben általa is többször üdvözölt szankciókat vagy az orosz energia 2022-ben szintén egyhangúlag kimondott kivezetését. Arra is volt példa, hogy reggel még harcot hirdessen olyasmi ellen, amibe estére beleegyezett a végkövetkeztetésekben. A 2023-as „kiment kávézni” manővere egyedi esete lett annak, hogyan próbálhatják nem egyhangúnak kommunikálni az egyhangú döntéseket.
A blokkolgatás az egyhangú döntések helyett az országok egy részét kihagyó megerősített együttműködés és a minősített többség használata felé tolta az uniós intézményeket. Utóbbinál elég a tagállamok 55 százaléka, amelyek az uniós összlakosság 65 százalékát képviselik. Tökéletes példa erre az orosz gáz kivezetésénél lőtt öngól.
Bár az Európai Tanács 2022-es informális ülésén kimondták az orosz energia kivezetését, a magyar kormány később többször is kijelentette, hogy megakadályoz bármiféle energiaszankciót, és meg sem próbál leállni az orosz gázzal. Szankciókat csak korlátozott időre fogadnak el – jellemzően félévente kell meghosszabbítani –, és egyhangú beleegyezés kell hozzájuk. Vagyis ha az orosz gáz kivezetésénél is így léptek volna, mindegyik kormány kapott volna hathavonta egyszer egy lehetőséget, hogy egyedül keresztbe feküdhessen a büntetőintézkedéseknek. Végül – a magyar kormány szerint szankció helyett – kereskedelempolitikai jogszabályként hajtják végre a kivezetést. Így elég volt a minősített többség, és a döntéshez is csak így lehetne hozzányúlni. Ebben az esetben nincs hathavonta felülvizsgálat. Akkor is érvényben marad, ha Oroszország azonnal kivonulna Ukrajnából és tiszteletben tartaná a területi egységét, aminek a megsértése a szankciók jogalapja.
A Politico márciusi cikke szerint több módszert is fontolgattak, ha Orbán hatalomban maradt volna, és a húzásai miatt korábban is felmerült, hogy kiterjesszék a minősített többség használatát új területekre. Ironikus, hogy ezekhez épp a kormányköziséget hangoztató Orbán adhat lökést. A többször is felmerült többsebességes Európa egy másfajta megoldást kínál a blokkoló vezetők problémájára.
Gazdasági ügyekben a legutóbbi informális EU-csúcs előtt is felmerült, hogy ha kell, szűkebb körben lépjenek tovább. Ez épp egy olyan téma lenne, ami Orbánnak is fontos, a versenyképesség a 2024-es magyar tanácsi elnökség programjának és az akkori budapesti, informális EU-csúcsnak is az egyik központi eleme volt. A most csütörtök-pénteki találkozóhoz előkészítettek egy, az Euractivhoz is eljutott dokumentumot, amely szerint „megfelelő haladás híján az intézmények megfontolják a megerősített együttműködés használatát”. A tervezet 42 intézkedés elfogadását gyorsítaná fel, és ezt támogatnák a vezetők az ülésen – legalábbis az a 26, aki ott lesz.
