Orbán leírta, mennyire következetes, és miért nem járul már hozzá egy döntéshez, amit úgy engedett át, hogy személyesen elutasít

„Nem vagyok olyan helyzetben, hogy hozzájáruljak bármilyen döntéshez, amely Ukrajnának kedvez” – írta Orbán Viktor az Európai Tanács elnökének válaszul egy hétfői keltezésű levelében. A dokumentumot kedden hozta nyilvánosságra a Facebookon, miután azt már kiszivárogtatta a Politico.

A magyar kormány múlt héten jelentette be, hogy minden, Ukrajnának kedvező döntést blokkol, amíg nem indul újra az olaj a Barátság kőolajvezetéken. Az Oroszországból Magyarországra és Szlovákiába vezető csőrendszer ukrajnai ága január végén, egy orosz dróntámadás után állt le.

Orbán a levelében megismételte a kormány korábbi állítását: eszerint „nincsenek technikai akadályok az olajszállítások újraindítása előtt”, ahhoz csak „Ukrajna politikai döntésére van szükség”. Bóka János EU-ügyi miniszter az Európai Tanács üléseit előkészítő intézmény keddi ülésére érkezve kijelentette, hogy a vezeték február közepe óta működőképes, a szállítások elmaradása szerinte az EU és Ukrajna közti társulási egyezményt sérti. (Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn „ordas nagy hazugságnak” nevezte, hogy egyáltalán orosz támadás érte volna magát a vezetéket – a Válasz Online szerint az áramellátással lett gond.)

António Costa, az Európai Tanács elnöke az EUrologus szerint arról írt Orbánnak, hogy Ukrajna kormánya mást állított a saját területén átmenő olajellátásról, mint a magyar. Megígérte, hogy az orosz invázió negyedik évfordulóján, kedden Kijevbe látogatva felveti a kérdést Volodimir Zelenszkij elnöknek.

Costa ugyanakkor azt is leszögezte, hogy az Európai Tanács következtetéseit tiszteletben kell tartani. Ezzel arra utalt, hogy a kormány azt a kölcsönt is blokkolná, amelyről a testület decemberben egyhangúlag mondta ki: az „Európai Tanács megállapodott 90 milliárd” eurónyi hitelről Ukrajnának, de ennek nem lesz pénzügyi hatása három tagállamra, köztük Magyarországra. Ez a közösen elfogadott részbe került, nem abba, amibe 27-ből csak 25-en egyeztek bele.

Costa levele az EUrologus és a Reuters szerint hangsúlyozta: „amikor a vezetők konszenzusra jutnak, a döntésük kötelező érvényű rájuk. E kötelezettségvállalás bármilyen megszegése a lojális együttműködés elvének megsértését jelenti. Egyetlen tagállam sem áshatja alá az Európai Tanács közösen hozott döntéseinek hitelességét.”

A hivatalosan lojálisnak fordított őszinte együttműködés olyan alapelv, amely már többször volt büntetések alapja. Az állam- és kormányfők testülete ugyanakkor iránymutatásokat ad ki, nem vesz részt közvetlenül a jogszabályok elfogadásában a hasonló nevű, de miniszterekből álló EU Tanácsával szemben. Utóbbiban a decemberi alku végrehajtásához három jogszabályt kell elfogadni, az egyiket egyhangúlag – ez blokkolja a magyar kormány.

„Amint tudja, az Európai Tanács egyik legfegyelmezettebb és legkövetkezetesebb tagja vagyok” – válaszolta Costának Orbán. „Teljes mértékben értem az aggodalmait. De bizonyára ön is látja a helyzet abszurditását: hozunk egy Ukrajnának pénzügyileg kedvező döntést, amelyet személy szerint nem támogatok, majd Ukrajna energia-vészhelyzetet idéz elő Magyarországon, és azt kéri tőlem, tegyek úgy, mintha mi sem történt volna.” (Szijjártó hétfőn közölte, hogy a magyar ellátás biztonságban van a tartalékkal és a horvátországi Adria vezetéken felhozható, időközben berendelt olajjal – előbbiből uniós jogszabály ír elő legalább 90 napot.)

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter kedden a Politicónak arról beszélt, hogy a magyar és a szlovák kormányból „küldjék el a Kremlnek az aggodalmaikat, hogy ne bombázzák Ukrajna energiainfrastruktúráját rakétákkal és drónokkal”. Azzal vádolta Orbánt, hogy politikai haszonszerzésért „démonizálja” őket, „követeljük, hogy Budapest ne rángassa bele Ukrajnát Magyarország belpolitikájába”. (Szijjártó, Bóka és a kormány más tagjai az ukrán vezetést vádolták azzal, hogy beavatkoznak a választásba.)

Szibiha szerint készek konstruktívan cselekedni, és már több végrehajtható megoldást javasoltak. A lap korábban arról írt, hogy alternatív útvonalakat ajánlottak fel az olajszállítások visszaállítására, arról viszont nem, hogy ez orosz forrásból menne-e.

Az Adriát üzemeltető horvát cég szerint a tengeri úton berendelt olaj jelentős mennyisége nem orosz.