Szijjártó szerint nem kaptak egyenes ukrán választ arra, ellenőrizhetnék-e a Barátság olajvezetéket magyar szakértők
„Ez nagyon durva volt. Olyan szintű frusztráció van ebben a brigádban, hogy ha lenne ilyen mérőeszköz, akkor most kiakadt volna” – jellemezte Szijjártó Péter a hétfői találkozóját a többi uniós külügyminiszterrel.
Az Európai Unió külügyi Tanácsának ülése előtt nem sokkal jelentette be a magyar kormány, hogy a Barátság kőolajvezeték leállása miatt minden, Ukrajnát érintő döntést blokkol.
A vezeték egy orosz támadás után állt le, de Szijjártó „ordas nagy hazugságnak” nevezte, hogy sérült lenne. Egy időre az ukrán külügyminisztert is bekapcsolták videón az ülésbe, ahol Szijjártó szerint szabotázzsal vádolta és „mindenféle abszurd inzultusokat követett el”. Arra a luxemburgi felvetésre viszont szerinte zavarodottan nem adott egyenes választ, hogy magyar és szlovák szakértők kimehetnének-e megvizsgálni a vezetéket. Ezt „totál lelepleződésnek” tartotta, majd az EU külügyi főképviselője szerinte felvetette: lehet, hogy szakértők helyett katonákat kéne küldeni, ami „sokkoló és döbbenetes”. Erre alapozva kétszer kiemelte a sajtótájékoztató elején, kontextus nélkül, hogy a külügyi főképviselő magyar és szlovák katonákat küldene Ukrajnába, majd többes számú általános alannyal külön kirakta ezt Facebookra is.
Ukrajnának, valamint Németországnak és „Brüsszelnek” szerinte az az érdeke, hogy a Tisza Párt nyerjen, az Európai Bizottságot pedig azzal vádolta, hogy nem tesz semmit.
Az olajtartalék 96 napra elég, már úton vannak a tengeri szállítások, amelyekkel hamarosan vissza lehet ezeket pótolni, így az általa feltételezett összejátszás ellenére közölte, hogy a magyar ellátás biztonságban van. (Az orosz támadás után a szállítás január 27-én állt le, így a horvátországi Adria-vezetéken felhozható tengeri rendelések nélkül az április 12-i választás után, május elején fogyna el, az uniós jogszabályok legalább 90 napot írnak elő. Az orosz fosszilis energiahordozók, köztük az olaj kivezetését a nemzeti körülményeket és a tagállamok energiaszerkezetét figyelembe véve 2022 márciusában mondták ki egyhangúlag az állam- és kormányfők.)
A Barátság leállása miatt a magyar kormány blokkolta az új szankciók elfogadását, amit eredetileg az orosz invázió kezdetének negyedik évfordulójára, keddre terveztek, és azt a 90 milliárd eurós hitelt is, amelyről még decemberben egyeztek meg az uniós állam- és kormányfők. Orbán Viktor és 26 társa egyhangúlag kimondta, hogy az „Európai Tanács megállapodott 90 milliárd” eurónyi hitelről Ukrajnának, de ennek nem lesz pénzügyi hatása három tagállamra, köztük Magyarországra. Az alku végrehajtásához három jogszabályt kell elfogadni, közülük az egyikre egyhangúlag kell igent mondaniuk.
„Az Európai Unióban jogilag kötelező döntés nem születhet az Európai Tanácsban” – jelentette ki Szijjártó. A külgazdasági és külügyminiszter szerint „világossá tették a kollégák”, hogy a 90 milliárd eurós hitel csak a kiadások egy részét fedezné. Nem tette hozzá, de eleve erről volt szó, és az EU bevonna másokat, például Kanadát vagy Japánt.
Kallas: Láttuk ezt már korábban
Nem tudtak megegyezni az új uniós szankciócsomagról, jelentette be az ülés végén Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Kaja Kallas ezt visszalépésnek tartotta, de „a munka folytatódik”. A főképviselő már az ülésre érve sem számolt megegyezéssel.
„Láttuk ezt már korábban”, de képesek voltak eredményeket elérni – utalt rá a találkozó után, hogy már 19 csomagra egyhangúlag igent mondtak a miniszterek. Több szinten is felvették a kapcsolatot a magyar és a szlovák kormánnyal, sajnálta, hogy az évfordulóra nem tudnak erős jelzést küldeni Ukrajnának. (A miniszteri testület közleménye alapján nyolc személyt vettek fel a szankciós listára, őket is az Oroszországon belüli jogállamiság aláaknázására hivatkozva, a tervezett gazdasági büntetőintézkedésekről itt írtunk.)
„Tudjuk, hogy Magyarországon választás lesz”, de a magyar történelemre tekintettel nehezen értette, hogy a segítség elmaradása miért hozna pluszpontokat a kormánynak.
Kallas szerint fel fogják vetni Orbán Viktornak, hogy visszalépett a korábban általa is jóváhagyott, Magyarországra pénzügyi terhet nem rovó 90 milliárd eurós hiteltől, mert ez nincs összhangban a hivatalosan lojálisnak fordított őszinte együttműködés szellemével. Utalt rá, hogy ezt az elvet az EU egyik alapszerződése mondja ki.
A 90 milliárdos hitel B terv volt, talán vissza kellene térniük az A-hoz, a befagyasztott orosz vagyon felhasználásához – vetette fel Kallas.
A vezeték leállásáért Oroszországot okolta, mert az ukrán energiainfrastruktúra 80 százalékát lebombázta. (A Barátság egy orosz támadás után állt le, de a magyar kormány szerint a rendszer ép, és csak ukrán politikai döntés kellene az elindításához.) „Nem igazán tudom az ukránokat vádolni azért, mert a saját népüknek szükséges energiainfrastruktúrát javítják ki -25 fokos időjárásban, hogy legyen fűtésük és áramuk”. Nem lenne ez a gond, ha Oroszország nem indított volna háborút, a szankciókra szerinte az ilyen támadások miatt is szükség lenne.
A Politico szerint az ukránok azt állították, hogy felajánlottak alternatív útvonalakat, de ezt Kallas és Szijjártó sem említette, ilyen kérdést sem kaptak.
Cikkünket kiegészítettük a Tanács közleménye, Kallas sajtótájékoztatója és a Politico cikke alapján.
