A Barátság kőolajvezeték minden szakasza üzemképes, ukrán politikai döntés, hogy még nem indult újra a szállítás rajta, amíg pedig ez nem történik meg, a magyar kormány blokkol minden Ukrajnának kedvező döntést – közölte hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Az uniós tárcavezetők szinte pontosan négy évvel azután találkoznak Brüsszelben, hogy Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen. A másnapi évfordulóra tervezték egy új szankciócsomag elfogadását, de a magyar kormány már a múlt héten bejelentette, hogy ezt és minden Ukrajnát érintő ügyet blokkol, amíg nem indul újra a kőolaj a Barátság vezetéken. (Az Oroszországból Ukrajnán át Magyarországra és Szlovákiába tartó csőrendszer egy januári orosz támadás után állt le, de a magyar kormány szerint alkalmas lenne a tranzitra.)
Szijjártó az ülésre érkezve elismételte: egy tatárföldi szakaszt ért hajnali támadás ellenére a „vezeték egésze üzemképes”, ezért „az ukrán állam döntésétől függ, hogy újraindul-e” a szállítás, és ha igen, mikor. Azt állította, hogy a vezetéket magát nem érte orosz csapás, nem okozott benne kárt. „Nyilvánvalóan »Brüsszellel« és a magyar ellenzékkel” összejátszó politikai döntésnek és zsarolásnak tartotta, hogy még nem indult el az olaj.
A pálcikaember muszklimutogatásához hasonlított szankcióknak szerinte nincs értelme, az eddigi egyhangúlag elfogadott 19 csomagban se támogattak olyat, amely „Magyarország nemzeti érdekeit alapvetően sértette volna”. „Ha az európaiak kárt akarnak okozni maguknak, az elég nagy baj, de ez van” – beszélt már nem először többes szám harmadik személyben az európaiakról.
„Nem gyűlöljük Ukrajnát, az ukrán állam gyűlöli Magyarországot”, az elmúlt tíz évben magyarellenes politikát folytatott, a magyar energiabiztonságot veszélyezteti és nem adta vissza a kárpátaljai magyarok jogait. A magyar olajvásárlás csak az orosz bruttó nemzeti össztermék 0,2 százalékát teszi ki, szuverén döntés, hogy ki honnan vesz olajat – válaszolt a kérdésre, hogy miért finanszírozza a magyar állam a háborút.
Az ülést levezető főképviselő nem számít haladásra
Tárgyalnak az új szankciócsomagról, de „nem hiszem, hogy haladás lenne” az ügyben – jelentette be az ülésre érve Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. „Hallgassuk meg őket”, magyarázza el a magyar kormány az indokokat, aztán meglátják a lehetőségeket. A magyar kormány ellenzésére olyan indokokat hallottak a médiából, amelyek nem a csomagról szólnak, szerinte ezeket nem kellene összekötni. Mindent megtesznek, hogy átmenjen a csomag, de erős kijelentéseket hallottak a magyar kormánytól, ezért nem vár megegyezést. Azzal indokolta a szankciócsomagot, hogy eddig szerinte Ukrajnán volt a nyomás a béketárgyalásokon, de ha a háború végét akarjuk, az agresszor Oroszországtól is szükség lenne engedményekre.
Johann Wadephul német külügyminiszter megdöbbent a magyar állásponton. A németek tudják, hogy sokat köszönhetnek a magyaroknak, de nem tartotta helyesnek, ha „elárulják a saját harcukat a szabadságért, az európai önrendelkezésért”.
Jean-Noël Barrot francia tárcavezető nem azt tartotta a kérdésnek, hogy átmennek-e a szankciók, csak hogy mikor.
Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter több szolidaritásra számított úgy, hogy Budapestet kétszer szállta meg a Vörös Hadsereg. Az „állami propaganda” és a média kormányzati irányítású része ellenségességet hozott létre az agresszió áldozata ellen, ezt igyekszik kihasználni a kormány a választás előtt, ami „elég sokkoló”.
Oana-Silvia Țoiu, Románia külügyminisztere a korábbi szankciócsomagokkal példálózott, ahol „egyes tagállamok” kormányainál szintén akadtak kihívások, de ezeket mindig megoldották. „Nem vagyok benne biztos, hogy holnap vagy ezen a héten” érik el ezt. Közös európai érdeknek tartotta, hogy Oroszország agresszorként ne növelje a profitját.
„Nehéz megítélni”, lesz-e döntés, közölte Maria Malmer Stenergard svéd tárcavezető, aki szerint aznap este a – tanácsi üléseket előkészítő – tagállami állandó képviselők is összeülnek. Szégyennek tartotta, hogy a döntéseket valakik meg akarják állítani.
„Van néhány ország, ami mindent blokkol, meglátjuk, ez mindig ilyen” – jelentette ki Margus Tsahkna észt külügyminiszter. „Hagyományos helyzetnek” érezte a blokkolást, az olajszállítások elakadása szerinte „Oroszország miatt van”, ezért nem látott okot az intézkedések feltartására.
Anna-Kaisa Itkonen európai bizottsági szóvivő hétfőn kijelentette, hogy „Oroszország megsemmisítette” a vezetéket, Ukrajna elkötelezett a megjavítására, de maga dönt az ütemezésről. Az uniós testületnek elsődleges a tagállamok ellátásbiztonsága, szerdára összehívták az EU olajügyi koordinációs csoportját, ebben Ukrajna nem vesz részt, közölte.
Uniós jogi alapelvet sérthet a visszatáncolás a hitelnél
A magyar kormány a 90 milliárd eurós hitelt is blokkolta, amelyről tavaly decemberben kötöttek elvi megállapodást az állam- és kormányfők az Európai Tanácsban. Orbán Viktor és 26 társa egyhangúlag kimondta, hogy az „Európai Tanács megállapodott 90 milliárd” eurónyi hitelről Ukrajnának, de ennek nem lesz pénzügyi hatása három tagállamra, köztük Magyarországra. Az alku végrehajtásához három jogszabályt kell elfogadni. Egynél a tagállamok egy csoportjára szabott módszert, megerősített együttműködést használnak, egynél viszont egyhangú beleegyezés kell, mert a közös uniós költségvetés mozgásterét, a „headroomot” használnák fedezetnek. (Arról, hogy ez mi, itt írtunk bővebben.) Így – a Fidesz saját olvasatában háborút elhúzó „hadikölcsönt” – Orbán már megadott elvi jóváhagyása után jogilag is át kellene engednie a kormánynak.
Hétfőn Paula Pinho európai bizottsági szóvivő a Népszava kérdésére emlékeztetett rá: az Európai Tanács megegyezett, az egyetlen feltétel a három ország pénzügyi kimaradása volt, ez pedig teljesült.
Arra számítanak, hogy minden tagállami vezető tiszteletben tartja a megállapodást. Ha valaki nem így tenne, akkor világos, hogy „megsértené a lojális együttműködés elvét”
– utalt egy, az uniós kvázialkotmányban is kimondott jogi kötelezettségre. (Többek között ennek a megsértése miatt kapott napi egymillió eurós büntetést a magyar állam.) Pinho nem akart spekulálni a következő lépéseken, „bízunk benne, hogy megbízhatunk a politikai vezetők szavában és a legmagasabb” politikai szinten hozott egyezségekben. Abba sem akart belemenni, hogy ez visszahozhatja-e a korábban tárgyalt lehetőségeket, mint a lefoglalt orosz vagyon használatát.
„Megváltozott a helyzet” – mondta Szijjártó a külügyminiszteri ülésre érkezve arra, hogy miért nem támogatják, amibe az állam- és kormányfők már beleegyeztek.
Kallas szerint a kölcsönről is tárgyalni fognak, meglátják, mi lesz ebből. Az ukránok áprilistól várható pénzügyi nehézségeit firtató kérdésre az Európai Bizottság költségvetési ügyekért felelős szóvivője, Ujvári Balázs megerősítette, hogy március végére mindennel készen szeretnének lenni.
Cikkünket kiegészítettük az Európai Bizottság hétfői sajtótájékoztatója alapján.
