Rendkívüli uniós találkozót hívtak össze a Barátság kőolajvezeték miatt

Eseti találkozóra hívták össze az európai uniós olajügyi koordinációs csoportját, jelentette be csütörtökön az Európai Bizottság energiaügyi szóvivője. Anna-Kaisa Itkonen szerint várhatóan szerdán ül össze bizottsági elnökséggel a tagállamok képviselőiből álló testület, amely rendszeresen találkozik, de most plusz egy alkalomra összehívták a Barátság kőolajvezeték leállása miatt. Itt – a tervek alapján technikai szinten – áttekinthetik a helyzetet és a továbblépési lehetőségeket.

Az Oroszországból Ukrajnán át Magyarországra és Szlovákiába vezető Barátságon január vége óta nem jön kőolaj. Előtte – ahogy arra Anna-Kaisa Itkonen hétfőn is emlékeztetett – orosz támadás érte a vezetéket ukrán területen. A szóvivő szerint ez „részben megsemmisítette” a vezetéket, de Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a héten „politikai zsarolással” vádolta az ukránokat, mert azt állította, „minden műszaki, minden fizikai és minden technikai feltétel adott” a szállítás újraindítására. (A helyzetről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.)

A Mol-csoport nemrég az Energiaügyi Minisztériumhoz fordult, hogy szabadítsák fel a stratégiai kőolajkészleteket.

A bizottsági szóvivő hétfőn emlékeztetett rá, hogy a tagállamokat uniós jogszabály kötelezi 90 napnyi kőolaj tárolására, a tartalék miatt rövid távon nincs veszélyben az ellátás.

A magyar kormány emellett a Horvátországból érkező Adria-vezetéken hozna be tankerekből orosz olajat. (Erre – a szállítások újraindulásáig vagy a tagállami miniszterek tiltó döntéséig – az orosz tengeri olajszállításokat tiltó szankciókban is van ideiglenes kivétel, ha egy tengerpart nélküli ország ellátása megszakadna.)

Anna-Kaisa Itkonen csütörtökön közölte: folyamatos kapcsolatban vannak az érintettekkel, azaz a magyar mellett a szlovák, a horvát és az ukrán hatóságokkal. Utóbbiakkal a javítások ütemtervéről egyeztetnek, de a szóvivő hangsúlyozta: ez nem jelenti, hogy például határidőt szabnának. Oroszország négy éve „stratégiailag és rendszeresen” támadja az ukrán infrastruktúrát, amit igyekeznek javítani.

A magyar és a szlovák kormány szerdán bejelentette, hogy az olajvezeték újraindulásáig leállítják a gázolajkivitelt Ukrajnába. Anna-Kaisa Itkonen nem adott érdemi választ az Euronews kérdésére, hogy mit szólnak ehhez és az egyéb energetikai fenyegetésekhez, összehangolnák-e más tagállamok munkáját, amelyek a helyükre léphetnének.

Paula Pinho vezető szóvivő az esetben újabb emlékeztetőt látott arra, mennyire bizonytalan, ha orosz tüzelőanyagoktól függ az EU.

Nem tette hozzá, de az uniós testület tavaly javasolt jogszabályt, hogy az EU 2027 végére vezesse ki az orosz földgázt és kőolajat. 2022 márciusában az állam- és kormányfők – köztük Orbán Viktor – egyhangúlag kimondták: „az Európai Unió fokozatosan, a lehető leggyorsabban meg fogja szüntetni az orosz gáz, olaj és szén importjától való függőségét”, miközben „figyelembe fogják venni a nemzeti körülményeket és a tagállamok energiaszerkezetét”.

A tavalyi tervezetet idén januárban – magyar-szlovák nem mellett – elfogadták, de előtte az Európai Parlament és a tagállami kormányok kiszedték belőle a kőolajat. Külön javaslatot kértek rá, az elvi megállapodásuk szerint a cél továbbra is maradna 2027 vége.