Hiába tiltakozott a magyar kormány, döntöttek az orosz vagyon uniós befagyasztásáról a háború végéig és jóvátételig

Az Európai Unió kormányait képviselő Tanács pénteken úgy döntött, ideiglenesen megtiltja az orosz központi bank lefoglalt vagyonának átutalását, közölte pénteken az uniós testület.

Ahogy arról csütörtökön írtunk, az Európai Unió tagállamainak képviselői a soros elnökségük szerint „nagyon világos többséggel” úgy döntöttek, egy súlyos nehézségek veszélyét emlegető hivatkozással gyakorlatilag meghosszabbítják az EU-ban ragadt orosz jegybanki vagyont lefoglaló szankciókat. Magáról a befagyasztásról pénteken, írásos eljárással döntöttek.

António Costa, az állam- és kormányfői Európai Tanács elnöke X-en arról írt, hogy a legutóbbi, októberi uniós csúcstalálkozón elkötelezték magukat:

az orosz vagyon befagyasztva marad, amíg be nem fejezi a háborút, és nem fizet jóvátételt. „Ma teljesítettük ezt a kötelezettségvállalást”

– közölte pénteken. A legutóbbi csúcstalálkozón viszont – ahogy március óta mindig – a 27-ből csak 26-an, Orbán Viktor nélkül adtak ki következtetéseket Ukrajnáról.

Az intézkedést azért hosszabbítanák meg addig, amíg Oroszország nem fejezi be a háborút, és nem fizet jóvátételt, mert az orosz vagyon EU-ban lefoglalt részét használva adnának kölcsönt Ukrajnának. Ahogy Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök fogalmazott szeptemberben, „Oroszországnak kellene fizetnie”, Orbán viszont októberben arról beszélt, hogy „nem vagyunk tolvajok. Ez a pénz nem a miénk.”

Costa pénteki posztja is megerősítette, hogy „a következő lépés: biztosítani Ukrajna pénzügyi igényeit 2026–2027-re”.

Szankciókról alapesetben egyhangúlag dönthetnek a tagállami kormányok. Eddig félévente hosszabbítgatták meg a gazdasági büntetőintézkedéseket, bár a magyar kormány év elején ideiglenesen „behúzta a kéziféket”.

A gazdasági szolidaritásra már korábban is hivatkoztak annál a hitelnél, amelyet a magyar Parlament határozatban ellenzett, majd a kormány akkora darabjára jelentkezett be, hogy holtversenyben a harmadik legnagyobbat kaphatja. A szükséghelyzeti cikk akkori használata miatt az Európai Parlament pert kezdeményezett, mert így kihagyták a döntésből.

Az alapszerződési cikk bevetése azt is jelenti, hogy a tagállami kormányok között elég a minősített többség az egyhangúság helyett, azaz nem lehet egyedül vétózni. A képviselt lakosság számától függően legalább négy kormány kell egy blokkoló kisebbséghez. „Az Európai Unióban a mai döntéssel megszűnik a jogállamiság” – reagált a lépésre Orbán Viktor, a magyar kormány pedig egy olyan nyilatkozatot adott ki, amely perre utal.

A Tanács közleménye szerint a tiltás nélkül Oroszország közvetlenül használna bármiféle többletforrást, hogy folytassa az Ukrajna elleni támadását, ennek pedig komoly következményei lennének az EU és tagállamai gazdaságára. Emellett növelné a kockázatát, hogy Oroszország kiterjessze a hibrid „harcias tevékenységeit” a tagállamok ellen, így mélyítené a gazdasági nehézségeket az EU-ban, és elhúzná a gazdasági bizonytalanságot.

A Tanács közleménye szerint az intézkedés átmeneti. Addig kellene fenntartani, amíg jelentős gazdasági nehézségeket okozhatna az EU-nak, hogy pénzügyi vagy egyéb erőforrások felszabadítása lehetővé tenné Oroszországnak a „tettei folytatását az Ukrajna elleni agressziós háborúja kontextusában”.

Az EUrologus úgy értesült, hogy csak a magyar és a szlovák kormány ellenezte az alkut, a többi 25 országé támogatta.

Az uniós állam- és kormányfők december 18-án találkoznak legközelebb, várhatóan akkor köthetnek politikai alkut a jóvátételi hitelről. Legutóbb, októberben is próbálkoztak ezzel, de akkor Belgium miniszterelnöke, Bart De Wever tiltakozása miatt voltak képtelenek megállapodni. Az EU-ban lefoglalt vagyon nagy részét a belgiumi Euroclearnél fagyasztották be, ahol az orosz jegybank tartott tartalékokat. Az orosz pénzintézet pénteken bejelentette, hogy pert indít az Euroclear ellen.

A Politico egy belső feljegyzésre hivatkozva pénteken arról írt, hogy az olasz kormány is csatlakozna Belgiumhoz. Korábban Robert Fico szlovák kormányfő levélben jelezte: meghosszabbítanák a háborút, ha eurótízmilliárdokat fizetnének Ukrajnának, ezért ilyen döntést nem tud támogatni. Az Euractiv úgy értesült, hogy Bulgária és Málta kormánya Belgiuméval és Olaszországéval együtt kért alternatívákat.

A hitelről szintén minősített többséggel dönthetnek. A Tanács szavazatszámláló alkalmazása alapján Belgium, Bulgária, Magyarország, Málta, Olaszország és Szlovákia kormánya együtt is messze lenne a blokkoló kisebbséghez szükséges lakosságaránytól: 35 százalék kellene, de összesen alig több mint 20 százalékot tesznek ki.

Cikkünket frissítettük a Tanács hivatalos közleménye, valamint az Euractiv és az EUrologus cikkei alapján.