Az uniós kormányok bevetik a magyar vétójogot megkerülő megoldást a szankcióhosszabbításra
Az Európai Unió tagállamainak képviselői „nagyon világos többséggel” úgy döntöttek, egy súlyos nehézségek veszélyét emlegető hivatkozással, hogy írásos eljárással hosszabbítják meg az orosz vagyont lefoglaló szankciókat, jelentette be a testület dán elnöksége a Politico szerint. A csütörtöki döntésről szóló hírt az Euractiv is megerősítette, egy forrása arról beszélt, hogy nagy többség állt a javaslat mögé.
A Politico és a Financial Times már korábban is arról írt, hogy az uniós kvázialkotmány, az egyik alapszerződés „súlyos nehézségek” kockázatára kitalált cikkéhez nyúlnának. Ilyenkor a kormányok testülete az uniós alapszerződések eljárásainak sérelme nélkül, az Európai Bizottság „javaslata alapján, a tagállamok közötti szolidaritás szellemében határozhat a gazdasági helyzetnek megfelelő intézkedésekről”. Ilyenkor elég a minősített többség, azaz egy tagállam kormánya nem vétózhat, lakosságszámtól függően legalább négy kell a blokkoló kisebbséghez.
A Politico és az Euractiv csütörtöki cikke szerint a dán elnökségtől arról beszéltek, hogy magáról a szankciók meghosszabbításáról másnap délután 5-ig, írásos eljárással döntenek. A Politico úgy értesült, hogy a szövegtervezet alapján addig tartanák ezt fenn, amíg „Oroszország be nem szünteti az agressziós háborúját Ukrajna ellen, és jóvátételt nem biztosít Ukrajnának”.
Szankciókról alapesetben egyhangúlag dönthetnek a tagállami kormányok. Eddig félévente hosszabbítgatták meg a gazdasági büntetőintézkedéseket, bár a magyar kormány év elején ideiglenesen „behúzta a kéziféket”.
A gazdasági szankciókkal fagyasztották be az orosz jegybanki vagyon EU-ban ragadt részét is. A konkrét időkorlát nélküli, orosz jóvátételhez kötött meghosszabbítás azért fontos, mert ebből a vagyonból nyújthatnának „jóvátételi hitelt” Ukrajnának. Ezzel gyakorlatilag úgy játszhatnák át a pénzt az orosz invázió alatt álló országnak, hogy elvileg nem koboznák el, és csak akkor kellene visszafizetni, ha az oroszok jóvátételt adnak.
Orbán Viktor már korábban kijelentette, hogy egy ilyen döntésben nem akar részt venni, és elutasította, hogy az EU „bármilyen formában” további pénzügyi támogatást küldjön Ukrajnába.
A másik 26 uniós ország állam- és kormányfői viszont még Orbán nélkül sem tudtak megegyezni a tervről a legutóbbi csúcstalálkozón. A megállapodás Bart De Weveren, Belgium miniszterelnökén csúszott el, mert a belgiumi székhelyű Euroclearnél hever az orosz jegybanki vagyon jelentős része. De Wever attól tartott, hogy egy jogi vitánál egyedül felelne Belgium a következményekért.
Abban maradtak, hogy alternatív terveket is kérnek az Európai Bizottságtól. Ursula Von der Leyen bizottsági elnök egy levélben két másik változatot is vázolt, de a testület előre jelezte, hogy a jóvátételi hitelt tartaná a „legvilágosabb” módszernek. Végül csak kettőre adott be hivatalos javaslatot, a magyar ellenzés miatt pedig a másik le is került az asztalról. A hitelhez nem kellene egyhangú döntés, és a mostani manőverrel az orosz vagyon befagyasztásánál sem húzhatnák ki alóla a szőnyeget.
A hiteltervről szóló hivatalos javaslat bemutatásakor Valdis Dombrovskis uniós biztos felhívta rá a tagállami kormányokat, hogy adjanak garanciákat arra a „valószínűtlen esetre”, ha az EU-nak mégis fizetnie kellene. Ezeket a következő, 2028-tól induló többéves uniós költségvetés biztonsági rése garantálná, addig pedig módosíthatnák a jelenlegit. A mostani költségvetés módosításához és az új elfogadásához viszont egyhangú döntés kell. Dombrovskis nem tért ki arra, hogy a magyar kormány ellenzése mellett erre mekkora esélyt lát, vagy hogy milyen következményekkel számol akkor, ha ez nem sikerül, állandósítanának-e kétoldalú garanciákat a 26-októl.
