Orbán: Ma megszűnik az EU-ban a jogállamiság
„A brüsszeliek a mai napon átlépik a Rubicont” – közölte Orbán Viktor pénteken Facebookon. A miniszterelnök szerint „ma délben egy olyan írásos szavazás veszi kezdetét, amely jóvátehetetlen károkat okoz” az Európai Uniónak.
Ahogy arról csütörtökön írtunk, az Európai Unió tagállamainak képviselői a soros elnökségük szerint „nagyon világos többséggel” úgy döntöttek, egy súlyos nehézségek veszélyét emlegető hivatkozással, írásos eljárással hosszabbítják meg az orosz vagyont lefoglaló szankciókat. Ezt péntek délután 5-ig zárnák le.
Szankciókról alapesetben egyhangúlag dönthetnek a tagállami kormányok. Eddig félévente hosszabbítgatták meg a gazdasági büntetőintézkedéseket, bár a magyar kormány év elején ideiglenesen „behúzta a kéziféket”.
Az intézkedést azért hosszabbítanák meg addig, amíg Oroszország nem fejezi be a háborút és nem fizet jóvátételt Ukrajnának, mert az orosz vagyon EU-ban lefoglalt részét használva adnának kölcsönt. Ahogy Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök fogalmazott szeptemberben, „Oroszországnak kellene fizetnie”, Orbán viszont októberben arról beszélt, hogy „nem vagyunk tolvajok. Ez a pénz nem a miénk.”
A gazdasági szolidaritásra már korábban is hivatkoztak annál a hitelnél, amelyet a magyar Parlament határozatban ellenzett, majd a kormány akkora darabjára jelentkezett be, hogy holtversenyben a harmadik legnagyobbat kaphatja. A szükséghelyzeti cikk akkori használata miatt az Európai Parlament pert kezdeményezett, mert így kihagyták a döntésből. Az eljárás bevetése azt is jelenti, hogy a tagállami kormányok között elég a minősített többség az egyhangúság helyett, azaz nem lehet egyedül vétózni. A képviselt lakosság számától függően legalább négy kormány kell egy blokkoló kisebbséghez.
Orbán pénteki bejegyzése szerint
„az Európai Unióban a mai döntéssel megszűnik a jogállamiság,
és az európai vezetők a szabályok fölé helyezik magukat. Az Európai Bizottság ahelyett, hogy őrködne az uniós szerződések betartása felett, módszeresen megerőszakolja az európai jogot”, hogy „folytathassa a nyilvánvalóan megnyerhetetlen háborút Ukrajnában”. Mindezt „fényes nappal, kevesebb mint egy héttel az Európai Unió legfontosabb döntéshozatali szerve, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács ülése előtt. Ezzel az Európai Unióban a jog uralma helyére a bürokraták uralma lép, vagyis beáll a brüsszeli diktatúra.”
A magyar kormány „tiltakozik a döntés ellen, és
mindent megtesz a jogszerű állapot helyreállítása érdekében”.
Bóka János EU-ügyi miniszter egy nyilatkozatot is kiposztolt Facebookra. Eszerint a kormány
„fenntartja magának a jogot”, hogy „az Európai Unió Bírósága előtt kezdeményezze a rendelet jogszerűségének felülvizsgálatát”
az uniós alapértékek, „különösen a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartásának megőrzése érdekében”.
A nyilatkozat alapján a kormányt „mélyen aggasztja a közös kül- és biztonságpolitika területén az a tendencia, hogy az egyhangú döntéshozatali eljárásokat megkerülik”. Igyekszik a kormányok Tanácsának döntéseiért az Európai Bizottságra tolni a felelősséget azzal, hogy a javaslattevő testület „tendenciózusan hozzájárul ehhez a megközelítéshez”, „jogilag indokolhatatlan döntések meghozatalára sarkallja a Tanácsot, és jogvitákat kockáztat”. Leszögezte: a kormány nem járul hozzá, hogy az uniós alapszerződések szükséghelyzeti cikke legyen a jogalap, ami szerinte az uniós bíróság ítélkezési gyakorlatával is szembemegy.
A szankcióknak ideiglenesnek kellene lenniük, de „ez a feltétel nem teljesül a rendelet esetében, amely határozatlan időre szóló intézkedéseket állapít meg”, a feloldásukat pedig
„rendkívül valószínűtlen körülményekhez”
kötnék. A dokumentum szerint ilyen lenne, hogy
„Oroszország beszüntette az Ukrajna elleni agressziós háborúját, és az Unióra gyakorolt gazdasági és pénzügyi következmények nélküli újjáépítés lehetővé tételéhez szükséges mértékű jóvátételt nyújtott Ukrajnának; valamint Oroszországnak az Ukrajna elleni agressziós háborúval összefüggő tevékenységei objektívan már nem jelentenek komoly kockázatot az Unió és a tagállamok stabilitására”.
A Politico szerint a szlovák kormány egy levélben tiltakozott. A lap által megszerzett, csütörtöki dátumú dokumentumban Robert Fico szlovák miniszterelnök António Costának, az állam- és kormányfői Európai Tanács vezetőjének írt. Ebben azzal érvelt, hogy meghosszabbítanák a háborút, ha eurótízmilliárdokat fizetnének Ukrajnának, ezért ilyen döntést nem tud támogatni, de nem akarja a befagyasztott orosz vagyon használatának kockázatait kifogásnak használni.
Szerdán Bart De Wever, Belgium miniszterelnöke nem zárt semmilyen megoldást, ha a szükséghelyzeti cikket használnák, mert azt jogszerűtlennek tartotta, bár nem a szankcióhosszabbításról, hanem a jóvátételi hitelről beszélt. A kölcsönről az októberi EU-csúcson is De Wever tiltakozása miatt voltak képtelenek megállapodni. Az EU-ban lefoglalt vagyon nagy részét a belgiumi Euroclearnél fagyasztották be, ahol az orosz jegybank tartott tartalékokat. Az orosz pénzintézet pénteken bejelentette, hogy pert indít az Euroclear ellen.
Ursula Von der Leyen a jóvátételi hitel jogszabálycsomagjának december eleji bemutatóján arról beszélt, hogy Belgium kormányának „szinte minden” korábbi aggodalmát figyelembe vették (magyarul elismerte, hogy nem mindet). Szerinte nagyon erős a védelmük, és a lehető legjobban enyhítették a kockázatokat. Például hiába nyerne valamilyen pert Oroszország az EU-n kívül, azt nem lehet végrehajtani az EU-n belül.
Paula Pinho bizottsági szóvivő az orosz lépésre válaszul pénteken közölte: magabiztosak, hogy jogos az intézkedés, és kiállja a bírósági próbát. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdaságért felelős biztosa szintén azt hangsúlyozta, hogy javaslat megfelel a nemzetközi és uniós jognak, de továbbra is dolgoznak „bizonyos tagállamok még megmaradt aggodalmain”. A vagyont nem koboznák el, eddig is be volt fagyasztva a nemzetközi jognak megfelelően, hívta fel rá a figyelmet. Oroszország várhatóan további „spekulatív jogi eljárásokat” fog indítani, hogy megakadályozza az EU-t a nemzetközi jog betartatásában, ezért vannak a szankciós rendszerben és a múlt heti csomagban további védelmi intézkedések.
Cikkünket kiegészítettük a szlovák kormány levelével, Bart De Wever, az orosz központi bank és az Európai Bizottság nyilatkozataival.
