Elárulják a saját harcukat a szabadságért, Magyarország Oroszország érdekeit szolgálja – EU-s reakciók az ukrán kölcsön blokkolásáról
Az uniós tárcavezetők szinte pontosan négy évvel azután találkoznak Brüsszelben, hogy Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen. A másnapi évfordulóra tervezték egy új szankciócsomag elfogadását, de a magyar kormány már a múlt héten bejelentette, hogy ezt és minden Ukrajnát érintő ügyet blokkol, amíg nem indul újra a kőolaj a Barátság vezetéken. (Az Oroszországból Ukrajnán át Magyarországra és Szlovákiába tartó csővezeték egy januári orosz támadás után állt le, de a magyar kormány szerint alkalmas lenne a tranzitra.)
Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője hétfőn reggel elismerte, ma nem várható előrelépés a kérdésben, mivel Budapest továbbra is blokkolja a szankciók elfogadását. „Mindent megteszünk, hogy a szankciócsomag elfogadásának érdekében, és keressük a módját, hogyan tudjuk ezt elérni. De mivel nagyon határozott nyilatkozatokat hallottunk Magyarországtól, sajnos nem igazán látom, hogy ma változást érhetnénk el” – mondta.
Johann Wadephul német külügyminiszter megdöbbent a magyar állásponton. A németek tudják, hogy sokat köszönhetnek a magyaroknak, de nem tartotta helyesnek, ha „elárulják a saját harcukat a szabadságért, az európai önrendelkezésért”.
Jean-Noël Barrot francia tárcavezető nem azt tartotta a kérdésnek, hogy átmennek-e a szankciók, csak hogy mikor.
Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter több szolidaritásra számított úgy, hogy Budapestet kétszer szállta meg a Vörös Hadsereg. Az „állami propaganda” és a média kormányzati irányítású része ellenségességet hozott létre az agresszió áldozata ellen, ezt igyekszik kihasználni a kormány a választás előtt, ami „elég sokkoló”.
Oana-Silvia Țoiu, Románia külügyminisztere a korábbi szankciócsomagokkal példálózott, ahol „egyes tagállamok” kormányainál szintén akadtak kihívások, de ezeket mindig megoldották. „Nem vagyok benne biztos, hogy holnap vagy ezen a héten” érik el ezt. Közös európai érdeknek tartotta, hogy Oroszország agresszorként ne növelje a profitját.
„Nehéz megítélni”, lesz-e döntés, közölte Maria Malmer Stenergard svéd tárcavezető, aki szerint aznap este a – miniszteri döntéseket előkészítő – tagállami állandó képviselők is összeülnek. Szégyennek tartotta, hogy a döntéseket valakik meg akarják állítani.
„Van néhány ország, amely mindent blokkol, meglátjuk, ez mindig ilyen” – jelentette ki Margus Tsahkna észt külügyminiszter. „Hagyományos helyzetnek” érezte a blokkolást, az olajszállítások elakadása szerinte „Oroszország miatt van”, ezért nem látott okot az intézkedések feltartására.
Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter is bírálta a vétót. „Nem értem Magyarország álláspontját. Csak akkor lehet béke, ha Oroszország számára a háború folytatása olyan magas költségekkel jár, hogy már nem éri meg folytatni” – mondta. Hozzátette: „[Magyarország] gyakorlatilag Oroszország érdekeit szolgálja. Ez nem lehet Európa érdeke, és biztosan nem Ausztria érdeke. És ha megnézem a történelmet, a magyar nép szovjetekkel kapcsolatos tapasztalatait, meg vagyok győződve arról, hogy ez nem is a magyar nép érdeke.”
Kęstutis Budrys litván külügyminiszter Magyarországról és Szlovákiáról szólva azt mondta, hogy az nem mehet tovább, hogy mindenféle trükköket kelljen bevetni, hogy egy ország ne álljon elő mindig a döntések blokkolásával. „Az EU-t nem erre tervezték, közösek az érdekeink, látjuk a fenyegetést. Van egy állandó zavaró tényezőnk, és felmerül bennem, hogy nem kellene-e felülvizsgálnunk a döntéshozatali folyamatot? A másik lehetőség, hogy a hetedik cikkelyre hivatkozva véget vetünk az egyhangú szavazási elv ilyen visszaélésszerű alkalmazásának. Ez valóban káros és veszélyes” – mondta.
