Megszavazta az EP a 90 milliárd eurós ukrán hitelt, a Fidesz–KDNP felesleges csapdát állított magának

Az Európai Parlament (EP) szerdán jóváhagyta a 90 milliárd eurós hitelhez szükséges jogszabályokat Ukrajna 2026–2027-es támogatására.

A kölcsönről tavaly decemberben kötöttek elvi megállapodást az állam- és kormányfők az Európai Tanácsban. Orbán Viktor és 26 társa egyhangúlag kimondta, hogy az „Európai Tanács megállapodott 90 milliárd” eurónyi hitelről Ukrajnának, de ennek nem lesz pénzügyi hatása három tagállamra, köztük Magyarországra, a többiek pedig megerősített együttműködést használnak a kölcsönhöz. A tagállamok egy csoportjára szabott módszer használatát már januárban jóváhagyta az EP.

Szerdán magáról a hitelhez szükséges három jogszabályról szavaztak. Az egyik a megerősített együttműködés végrehajtásáról szól. A másik az Ukrajnának korábban létrehozott pénzügyi eszközt bővíti, mert a hitel egy részét, 30 milliárd eurót ezen keresztül adják. A többit, 60 milliárd eurót kifejezetten Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére és a katonai felszerelések beszerzésének támogatására tették félre. Csak akkor vennének bármit Ukrajnán vagy az EU-n kívülről, ha az uniós közös piac országaiból nem lehet.

Ahogy azt az EP közleménye hangsúlyozta, „minden finanszírozásra

szigorú feltételek vonatkoznak majd, beleértve Ukrajna folyamatos elkötelezettségét a demokratikus kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok – többek között a kisebbségek jogainak – védelme mellett.

Ez magában foglalja a korrupció elleni küzdelemre és a demokratikus intézmények megerősítésére irányuló további erőfeszítéseket is.”

A harmadik jogszabály a 2021–2027-es közös költségvetést módosítja, mert a hitelt egy korábbi esethez hasonlóan a tervezett bevételek és a kötelezettségvállalások közötti biztonsági rés (a „headroom”) garantálja. A pénzt a tőkepiacokról felvett közös uniós hitelből finanszírozzák, a hitelfelvételi költségeket az EU éves büdzséje fedezi, írta az EP. A közlemény alapján az Európai Bizottság „a hitelfelvételi költségeket 2027-re mintegy egy milliárd euróra, 2028-tól pedig évente mintegy három milliárd euróra becsülte. Ukrajna felel a kölcsön tőkeösszegének visszafizetéséért, amint háborús jóvátételt kap Oroszországtól.”

A jogszabályok közül

• a megerősített együttműködés végrehajtására 458 igent, 140 nemet, 44 tartózkodást nyomtak;
• az Ukrajna-eszköz módosítását 473-140-32-es;
• a 2021–2027-es költségvetés módosítását 490-130-32-es aránnyal szavazták meg.

Az igenek nagy többségéhez képest a magyar képviselők közül csak a DK-sok támogatták a javaslatokat. A jegyzőkönyv alapján a Fidesz–KDNP, a Tisza Párt és a Mi Hazánk mindhárom tervezetet ellenezte.

A szavazás után a Fidesz–KDNP közleményt adott ki arról, hogy „az Európai Parlament háborúpárti többsége ma úgy döntött, a történelemben először hadikölcsönt ad egy háborúban álló országnak. A Tisza Párt és a DK brüsszeli nagykoalíciója újabb 90 milliárd eurót küld az ukrán frontra” – írták az EP-frakcióikra utalva anélkül, hogy megemlítették volna, valójában maguk a pártok hogyan szavaztak. A döntés „azt jelenti, hogy 90 milliárd eurónyi pénzzel tovább kívánja finanszírozni az ukrajnai öldöklést. Ezt a pénz fegyverre, lőszerre, az ukrajnai hadigépezet finanszírozására fordítják majd” – mosták össze a kifejezetten védelmi célokra szánt 60 milliárd eurós részt a teljes összeggel. „Ez a pénz azt szolgálja, hogy elhúzódjon az ukrajnai háború”, és „Brüsszel az ukrajnai háború eszkalálásával minél inkább keresztbe tegyen az amerikai elnök ukrajnai béketörekvéseinek”.

Az EP közleménye alapján a javaslatokat a tagállami miniszterek Tanácsának is meg kell majd szavaznia. Itt a háromból kettőnél elég lesz a minősített többség, de a hétéves költségvetés rendeletét csak egyhangúlag módosíthatják. Magyarul nem elég, hogy Orbán elvben átengedte, a magyar kormánynak ezt jogilag is meg kell erősítenie azzal, hogy elfogadja. Valószínűtlen, hogy az EP-ben sürgősséggel elfogadott jogszabályokat az április 12-i választás utánig húzzák a Tanácsban, mert – ahogy azt a közlemény is jelezte – 2026 második negyedévének elején már elkezdenék a kifizetéseket, ráadásul a háborúpártizás utólag is felveti a kérdést, hogy akkor Orbán miért nem vétózott januárban.

A miniszterelnök az EU-csúcs utáni sajtótájékoztatóján igyekezett megmagyarázni, hogy miért engedte át a döntést. A vétót tartotta volna a legszebb haditettnek, de „nincs hozzá elég erőnk”, ennyi volt az elérhető cél. „Még az ilyen jól fejlett mellizmok mellett is talán kibírhatatlannak” tartotta, ha olasz, német és francia csizma lenne a mellkasán.