Jóváhagyta az EP, hogy Magyarország is kimaradjon Ukrajna uniós hiteléből

Szerdán az Európai Parlament (EP) zöld utat adott a tagállamok testületének, hogy megerősített együttműködést használjon, amikor az EU 90 milliárd eurós támogatási hitelt nyújt Ukrajnának.

Az állam- és kormányfők testülete, az Európai Tanács még decemberben kötött politikai alkut a kölcsönről. A mindegyikük, köztük Orbán Viktor nevében kiadott részben kimondták: az Európai Tanács megállapodott a 90 milliárd eurós hitelről. Ezt a közös költségvetés mozgástere fedezi, de megerősített együttműködéssel nyújtják, azaz csak a tagállamok egy csoportja vesz benne részt, valamint „nem lesz hatással a Cseh Köztársaság, Magyarország és Szlovákia pénzügyi kötelezettségeire”.

Az Európai Bizottság januárban mutatta be a politikai alku jogi végrehajtásához szükséges három javaslatot. Közülük az egyiket szavazta meg szerdán az EP, ahol szükség volt a jóváhagyására. (A kölcsönhöz módosítani kell a közös költségvetési rendeletet is, amihez a kormányok egyhangú döntésére lesz szükség.)

Az Európai Bizottság eredetileg azt javasolta, hogy lefoglalt orosz vagyont használjanak a hitelhez. Ehhez nem kellett volna egyhangú döntés, elég lett volna minősített többség, de hosszas egyezkedések után, főleg a leginkább érintett Belgium kormányának ellenállása miatt nem tudtak megegyezni decemberben. A 27-ből 25 vezető (Orbán Viktor nélkül) a közös részről külön kimondta: fenntartják a jogot az orosz vagyon használatához, és a kölcsönt addig nem kell visszafizetni, amíg nem fizet Oroszország jóvátételt. Magyarul a kölcsönt átalakíthatják orosz vagyont használóvá, de mostani állás szerint – ahogy azt az EP mostani és az Európai Bizottság korábbi közleménye is leszögezte – a közös uniós költségvetés mozgástere, azaz a tervezett bevételek és a valós kiadások közti biztonsági rés, a „headroom” fedezi.

Az eljárást 499 szavazattal, 135 ellenében, 24 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A jegyzőkönyv alapján a szavazatot leadó képviselők közül csak a DK-sok támogatták a javaslatot, a Fidesz–KDNP, a Tisza Párt és a Mi Hazánk képviselői ellenezték.

„A magyar jobboldal – kormányon és ellenzékben egyaránt – elárulta Ukrajnát” – jelentette ki egy Facebook-posztban Dobrev Klára. A DK elnöke szerint a hitelnek „nem az európai adófizetők pénze a fedezete, hanem a lefoglalt orosz vagyon. Vagyis Oroszországnak kellene fizetnie a háború rombolásáért – magyaroknak egy fillérbe sem kerül, mégis ezt akadályozták meg.” A tiszások szerinte „ugyanarra az oldalra álltak, mint Orbán”. A miniszterelnök Magyarország helyett azt védi, hogy „Oroszország ne legyen elszámoltatva a pusztításért”, valamint Ukrajna „ne kapja meg azt a segítséget, amivel életben tudna maradni”, és ebben már azok is segítik, „akik ellenzékinek nevezik magukat”.