Orbán vétófenyegetésének árnyékában indul az EU-csúcs

Ahogy legutóbb, úgy ismét Orbán Viktor ellenkezése és vétófenyegetése árnyékolja be előre az állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli ülését. António Costa, az Európai Tanács elnökének meghívólevele alapján részben a két héttel korábbi témákat viszik tovább. Március elején felemás csúcstalálkozót zártak: a védelempolitikánál egy olyan területen mutattak egységet, amely hagyományosan nem az EU asztala. A másikban, Ukrajnánál viszont nem voltak erre képesek Orbán miatt, és az előjelek alapján nem igazán törekedett megegyezésre sem a magyar miniszterelnök, sem a többi vezető.

Ismét legfeljebb csak 26-an állapodhatnak meg Ukrajnáról

A március 6-i volt az első olyan csúcstalálkozó, amelyen Orbán teljesen kilépett az uniós tagjelölt körüli egyetértésből, bár egyedül maradt ezzel. Az ülés végén így a 27-ből 26 ország vezetői nevében adtak ki minden, Ukrajnáról szóló következtetést. Már olyan fordulatokhoz sem csatlakozott a végkövetkeztetésben, amelyekhez eddig éveken át igen, például arról, hogy támogatják Ukrajnát, ameddig kell, vagy igazságos és tartós békére van szükség.

Az Európai Tanács nem dönt jogszabályokról, csak következtetéseket ad ki az ülései végén, így a lépésnek nincs közvetlen gyakorlati következménye. Közvetett ugyanakkor igen, mert vannak olyan ügyek, amelyeknél egyhangúlag határoznak. Ilyen a tagjelölt országok csatlakozási folyamatának minden fontos lépése. Orbán már a március 6-i csúcs előtt nekiment az ukrán EU-tagságnak, annak ellenére, hogy az eddigi lépésekhez – így a tagjelöltséghez, a csatlakozási tárgyalások elvi és gyakorlati megkezdéséhez – az ő beleegyezésére is szükség volt. A csúcs után meghirdetett, ukrán EU-csatlakozásról szóló véleménynyilvánító szavazása és az ahhoz fűzött megjegyzései is abba az irányba mutatnak, hogy leszámoljon a konszenzussal. A legutóbbi csúcson a litván elnök egy 2030-as céldátumot tett volna a zárónyilatkozatba, a miniszterek döntéshozó testületének lengyel elnöksége pedig szeretné legalább az első csatlakozási fejezetcsoportot megnyitni az év első felében.

Egy készülő, Ukrajnát kifejezetten katonailag támogató csomagnál viszont a többiek egyszerűen kihagyhatják a magyar kormányt. Erről már az előző csúcson is szó volt, de sem ott, sem a külügyminiszterek e heti ülése után nem derültek ki részletek a 20-40 milliárd eurós segítségnyújtásról, a múltkori találkozón csak utaltak rá.

Az EU-val foglalkozó tárcát vezető Bóka János már a mostani csúcsot előkészítő miniszteri ülés után, kedden közölte: a magyar kormány ezúttal sem fogja támogatni a közös nyilatkozatokat Ukrajnáról. Bóka szerint esetleg is csak a másik 26 tagállam konszenzusa alakulhat ki a témában. Ezzel együtt úgy látta, meg fog ismétlődni március 6-a, az EU-csúcs, ahol Orbán vétója miatt a többi tagállam külön adta ki a dokumentum Ukrajnáról szóló részét.

Costa előre jelezte, hogy „lehetőségünk nyílik Volodimir Zelenszkij elnököt is meghallgatni”, de azt nem, hogy személyesen-e, mint legutóbb.

Egy közös védelmi hitelt ellenez Orbán, de úgy néz ki, feleslegesen

Március elején Ukrajnával ellentétben legalább a másik témáról, az uniós védelem megerősítéséről közösen adtak ki következtetéseket, itt Ursula Von der Leyen európai bizottsági elnök példátlan egyetértést érzett. Most ebben sem látszik teljes összhang Orbán miatt.

Az Európai Bizottság épp az előző uniós csúcs előtt adott ki egy újrafegyverkezési csomagot, amit szerdán egy részletesebb változatban, egy stratégiai „fehér könyvvel” együtt adott ki. A csomagot 800 milliárd eurósnak mondta von der Leyen. Néhány éves járványügyi szünet után tavaly visszahozták a gyakorlatba a tagállami túlköltekezés elleni uniós szabályokat. Részben ezeken lazítanának a védelmi kiadásoknál, amivel akár 650 milliárd eurót szabadítanának fel. Az elnézőbb elszámolásnak magyar szempontból azért van nagy jelentősége, mert a szabályok alapján épp a magyar állam az egyik, amivel szemben a túl magas deficit miatt eljárás indult.

Ezt nem is fogadta ellenkezés a magyar kormánytól, ellentétben a csomag egy másik elemével, egy akár 150 milliárd eurós közös hitellel. Hiába lenne oka az örömre, hogy a kiemelkedően drágán finanszírozott államadósságát részben kiválthatja olcsó uniós kölcsönnel egy olyan célra, amire magától is költeni akar. Elvi okokra hivatkozva Orbán parlamenti hátszelet kért az ellenzéséhez, de ezzel legfeljebb a következtetéseket vizeztetheti fel vagy vétózhatja. Magát a hitelt eleve úgy találták ki, hogy történetesen ne tudja egyedül megakasztani, elég hozzá a miniszteri döntéshozó testületben általában használt minősített többség. Azaz vagy még 12 nemet mondó kormányt kellene összegyűjteni, vagy annyit, hogy az uniós lakosság több mint 35 százalékát képviseljék. Ugyan a kölcsönt az uniós költségvetés biztonsági réséből (a „headroomból”) garantálnák, amit egyhangúlag lehetne csak emelni, de úgy értesültünk, hogy ez elegendő fedezetnek – azaz ha így van, ezen keresztül se vétózhat.

A tavalyi budapesti nyilatkozat témái is előkerülnek

Costa meghívója szerint „ülésünk napirendjének központi témája a versenyképesség lesz”. Ez a miniszterek testületének előző, magyar elnökségétől is kiemelt szerepet kapott, Budapesten az állam- és kormányfők külön nyilatkozatot adtak ki róla. Ebben többek között határozott lépéseket kértek 2026-ig a megtakarítási és beruházási unió felé, amire szerdán mutatott be javaslatot az Európai Bizottság, a meghívó alapján pedig egyike a három kiemelt versenyképességi területnek, ahol „most már határozott előrelépést kell elérnünk”. Ilyen a budapesti nyilatkozatban szintén emlegetett egyszerűsítés és az energiaügy is.

„Versenyképességünk növelése természetesen megkívánja azt, hogy más területeken is előbbre lépjünk, többek között az egységes piac fejlesztése, a tehetség és a készségek gondozása, valamint az iparpolitikánkkal kapcsolatos munka területén. Konkrétan foglalkozni fogunk a gépjárműiparra vonatkozó ipari cselekvési tervvel”, amivel egy- helyett hároméves átlagot számítanának a gépjárműflottákra számolt kibocsátási értékek számításánál. Így enyhítenének a részben az elektromos autók iránti kereslet beszakadása, részben az Európára korábban jellemző kis, gazdaságos népautók helyett gyártott terjedelmes SUV-k miatt várható büntetéseken. A téma magyar szempontból sem mindegy az uniós autógyártók súlya miatt a hazai gazdaságban, miközben a hazai iparág évek óta nem látott szintre süllyedt vissza.

Hivatalosan először tárgyalnak az állam- és kormányfők a többéves költségvetésről

A versenyképesség növeléséhez részben kapcsolódik, hogy „első véleménycserét tartunk majd a következő többéves pénzügyi keretről” és az új saját forrásokról. Az előző költségvetés volt az első, aminél teljesen kiesett a brexit miatt egy nagy befizető. Ezt jócskán ellensúlyozta egy egyszerinek szánt helyreállítási alap, ami 2026-ban kifut, de a mögötte álló hitel kamataival is számolni kell. Így a kiadásoknál a különösen erős visszaesésre lehet számítani, hacsak nem törik át az eddigi, nagyjából a bruttó nemzeti jövedelem egy százaléka körüli lélektani határt a költségvetés méreténél. Az egyik lehetséges megoldás, hogy az általában túlnyomórészt gazdasági fejlettség alapján összekoldult tagállami hozzájárulások mellé új, saját uniós forrásokat állítsanak.

Egyelőre az Európai Bizottság csak egy közleményben vázolta az elképzeléseit, hivatalos javaslat júniusban várható. Az EU intézményei és az országok kormányai addigra már javában helyezkedni fognak az általában hét évre szóló, 2028-ban induló új büdzsé körül, amiről az uniós országok vezetése az Európai Parlament egyhangúlag döntenek. Orbán már tavaly vétóval fenyegetőzött a részben befagyasztott, elérhetetlenné vált és folyamatosan elfolyó támogatások miatt.

Costa szerint „a kiadásaink és bevételeink tekintetében átfogó megközelítést kell alkalmaznunk”. A célja az, hogy az Európai Bizottság a nyáron várható javaslatai kidolgozásakor már figyelembe tudja venni a mostani megbeszéléseik eredményeit. Az lesz az egyik kérdése, hogy hogyan alakítsák ki a következő költségvetés fő pénzügyi egyenletét, azaz hogyan biztosítsanak elég forrást az uniós célokra. Mi legyen az új saját források szerepe, különösen a közös hitel jövőbeli visszafizetésének fényében?

A téma részben kapcsolódik az ukrán csatlakozási tárgyalásokhoz. Bár Orbán egy csúcs előtti Facebook-posztjában azt állította, évente családonként 500 ezer forintba kerülne az ország uniós tagsága, ez attól függ, hogyan nézne ki az új költségvetés, már ha a kifutása előtt végezne az átlagosan több mint egy évtizedig tartó folyamattal.

Érdemes két napra ruhát csomagolniuk

Marad még ezeken kívül is téma, például a migráció: először egyeztetnek a friss javaslatról a visszautasított menedékkérők hazaküldésére. Részben ehhez kapcsolódik a Közel-Kelet az EU-ba menekülők egyik legnagyobb forrása, Szíria miatt, ahol százak haltak meg a korábbi és a mostani rezsim támogatóinak összecsapásaiban, valamint a kiújuló gázai harcokról is lesz mit beszélni.

A decemberben hivatalba lépett Costának eddig sikerült egynapos csúcstalálkozókat tartania, mint ahogy kettővel korábbi elődje, Donald Tusk is próbálta kezdetben. A mostani lehet a csúcs, ami megtöri a sorozatot. „A lehetséges nemzetközi fejleményeket övező bizonytalanságra” tekintettel „nem zárható ki, hogy ülésünket esetleg péntek délelőtt is folytatnunk kell” – utalt a meghívójában például az USA kormányának tárgyalásaira Ukrajnáról.

A magyar miniszterelnök a Facebook-posztjai alapján már szerdán Brüsszelbe érkezett, a csúcsra többek között egy szivárványos zászló képével hangolódott.