Jó eséllyel üres vétófenyegetéshez készítheti elő a labdát a Fidesz Orbánnak

Az Országgyűlés ellenzi az európai adósságfelvételt a Fegyverezzük újra fel Európát nevű tervezethez, mondatná ki egy politikai nyilatkozat tervezete a Parlamenttel. Az előterjesztés „röviden arról szól, hogy Orbán hogyan hekkelné meg a következő EU-csúcsot, és sodorná veszélybe Európa védelmét” – kommentálta Facebookon a DK-s Barkóczi Balázs.

Az Európai Bizottság március elején mutatta be a javaslatcsomagját, amivel felpörgetné a védelmi kiadásokat. Ahogy azt a parlamenti nyilatkozat is kimondja, az első pillére az EU egyik alapszerződésének 122. cikkére hivatkozva venne fel akár 150 milliárd eurós hitelt, amit az uniós költségvetés garantálna. A tervvel a tagállamok maguknak vehetnének elsősorban európai fegyvereket, eszközöket, de aki akar, akár Ukrajnának is adhat belőle tovább. Erre az önkéntes támogatási lehetőségre kifejezetten utalt is a bemutatón az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen.

A határozattervezet ugyanakkor emlékeztet: „az Alaptörvény értelmében az Európai Uniónak olyan hitelfelvételéhez és az ahhoz kapcsolódó garanciavállaláshoz, amely Magyarország által teljesítendő fizetési kötelezettséget keletkeztet, az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott egyedi határozatával adott felhatalmazása alapján, a Kormány egyedi döntése alapján járulhat hozzá”.

A parlamenti tervezet nyíltan

„ellenzi az Európai Bizottság elnöke által javasolt, maximum 150 milliárd eurós eszközhöz szükséges közös európai adósságfelvételt”.

A szöveg „az Országgyűlés az európai adósságunióval szembeni elvi fenntartásaira”, valamint a helyreállítási alap mögött álló hitel „gyakorlati tapasztalataira” hivatkozik. (A jövőre lejáró alapból a kormány még mindig nem tud rendes kifizetéseket kérni, csak egy potyaelőleget, mert nem teljesített 27 előfeltételt.) A tervezet szerint „az Országgyűlés egyúttal felszólítja a Kormányt, hogy az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben Magyarország érdekeit minden jogszerű eszközzel képviselje”.

Csütörtökre készülhet a vétófenyegetés…

Az egyik ilyen intézmény az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács, ami ugyan politikailag a legmagasabb szinten képviseli a tagállamokat, de jogilag nem dönt jogszabályokról, következtetéseket ad ki az ülései végén. A legutóbbi, márciusi találkozóján Orbán ellenállása miatt az Ukrajnáról szóló részt 26-an fogadták el, a védelemről szólót viszont mind. Ebben már utaltak a hitelre, amit „tudomásul vettek”. A Szabad Európa szerint eredetileg üdvözölték volna, a magyar miniszterelnök viszont a parlament felhatalmazásra hivatkozva puhíttatott a szövegen.

A testület csütörtökön ül össze legközelebb, és Orbán már a legutóbbi heti rádióinterjújában utalt arra, hogy országgyűlési hátszéllel ellenkezne. „Amiről tárgyalni fogunk”, hogy „honnan akarjuk finanszírozni Ukrajnát és az ukrán hadsereget is meg a saját védelmi ipari fejlesztéseinket is. És itt két tábor van az Európai Unióban. Az egyik azt mondja, hogy persze, csináljuk, akár közösen is, mindenki a saját költségvetéséből dobja be azt a pénzt, amit erre szán. A másik tábor azt mondja, hogy nem, hanem vegyünk föl hiteleket, óriási, gigahiteleket közösen, és az egész Európai Unió garantálja ezeknek a hiteleknek a visszafizetését. A magyar alkotmány világosan beszél: ez nem lehetséges! Illetve csak akkor lenne lehetséges, hogy Magyarország egy ilyen hosszú távú eladósodási spirálba csatlakozik, vagy részt vesz ebben – szerintem is ez nagyon veszélyes –, hogyha a parlament kétharmada ezt támogatja. Ezért

a parlamentnek még a csütörtöki európai csúcs előtt erről mondania kell valamit annak érdekében, hogy nekem legyen mandátumom az egyik vagy a másik álláspont képviseletére. Én amellett érvelek egyébként, hogy Magyarország ne menjen bele

abba, hogy az Európai Unió tagállamai közösen vegyenek fel hiteleket, eladósodjanak, és eladósítsák ne csak a gyerekeinket, hanem még az unokáinkat is. Ebben Magyarországnak szerintem nem szabad részt vennie. Vegyünk részt a közös védelemben, a közös védelempolitikában, dobjunk is be pénzt a közös védelem érdekében, de azt semmiképpen ne közös hitelből tegyük.”

A plenáris ülés elvileg még a csúcstalálkozó előtt, kedden elfogadhatja a hétfőn benyújtott határozattervezetet. Frissítés: a szövegről valóban kedden szavaz az Országgyűlés, hétfőn kiegészítették vele a napirendet. A miniszterelnök múlt heti rádiós nyilatkozatával összecsengő javaslatot fideszes képviselők nyújtották be, aligha kétséges, mi lesz a kormánypárt több mint kétharmados többsége mellett az eredmény.

Nem ez lenne az első hasonló eset. Orbán 2020-ban parlamenti „mandátummal” felvértezve ment EU-csúcsra, bár akkor maga is elismerte, hogy ez nem teljesült maradéktalanul. 2023-ban Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdésénél is hasonló volt a forgatókönyv, de ekkor is engedett, amit azzal igyekeztek kimagyarázni, hogy kiment kávézni.

...de úgy néz ki, feleslegesen

A jogszabályokról ugyanakkor nem az Európai Tanács, hanem a névre hasonló, de miniszterekből álló EU Tanácsa dönt. Többek között a Népszava értesülése szerint épp azért választották a 122. cikket jogalapnak, hogy ne vétózhasson egyetlen tagállam. Elég lenne a miniszteri Tanácsban általában használt minősített többség, azaz a 27 kormányból vagy 13 ellenzőt kell összegyűjteni egy döntés megakadályozásához, vagy annyit, hogy az uniós lakosság 35 százalékát képviseljék. Így a magyar kormány egyedül vagy akár például a szlovákkal összeállva sem tudja megállítani a döntést. Ezt a jogalapot használták például a munkanélküliségi kockázatok mérséklésére szolgáló ideiglenes támogatásnál is a koronavírus-járvány alatt.

A 122. cikkel az Európai Parlament (EP) beleegyezésére sincs szükség, amit a múlt héten nehezményeztek a testületből. Von der Leyen az ülésen már a kritika elébe menve jelezte: ebben a jogalapban látta az egyetlen lehetőséget, hogy sürgősen támogatást nyújtsanak.

Ettől még elvileg nem teljesen kizárt, hogy valahol tud vétózni a magyar kormány. Magáról az uniós költségvetésről egyhangúlag döntenek. Két korábbi, Ukrajnának nyújtott hitelnél is az EU büdzséjének biztonsági rését (a „headroomot”) használták. Ezen 2023-ban emelni kellett, de tavaly, a lefoglalt orosz vagyonból visszafizetett hitelnél már nem.

Kérdés persze, miért lenne érdeke az államadósságot kiemelkedően drágán finanszírozó magyar kormánynak valóban megakadályozni, hogy az EU – a kiváló hitelminősítésével várhatóan jóval olcsóbban – vehessen fel kölcsönt. Von der Leyen kifejezetten az európai ipart erősítené, azaz jórészt európai fegyvereket, termékeket kellene venni – például a felpörgetett magyarországi gyártás eredményeit.

Donald Trump is elvárja, hogy a NATO-tagok növeljék a védelmi kiadásaikat, a szervezet főtitkára is az eddigi cél emelésére számít. Az országgyűlési tervezet szerint „Magyarország egyetért az európai védelmi képességek fejlesztésével és e célkitűzés megvalósítását nemzeti hatáskörnek tekinti. Magyarország támogatja, hogy a kapcsolódó nemzeti finanszírozási igények biztosításához az Európai Unió is járuljon hozzá”.

Vagyis úgy tűnik, az Országgyűlés a csütörtöki EU-csúcsra igyekszik előkészíteni egy vétófenyegetést Orbánnak úgy, ahogyan ő már egyébként napokkal korábban kérte. Így lehetne a kormány kommunikációjába illeszkedően ismét háborúpártizni, miközben ha a jogalappal elég a minősített többség és nem kell egyhangúság, akkor amúgy se tudja megakadályozni magát a hitelt, a csúcs végi következtetések kiadását viszont igen.