Orbán szerint abszurd és nevetséges Ukrajna EU-csatlakozása, az ellenzék Putyint kiáltott

A Fidesz–KDNP azt akarja, hogy az Országgyűlés külön határozatban mondja ki, hogy Ukrajna nem áll készen az uniós csatlakozásra. Erről pedig szerdán vitatkoztak a parlamentben.

„Üdvözöljük és fontosnak tartjuk, hogy erről érdemi vita folyhat a magyar parlamentben. Szerintünk sem babra megy a játék” – kezdte felszólalását Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint Ukrajna még 2022 elején benyújtotta a kérelmét a csatlakozáshoz, és négy hónappal később már meg is kapta a tagjelölti státuszát. Ezután felsorolt egy sor országot, akiknek nem négy hónapot kellett várniuk erre a státuszra, hanem akár éveket. „Ez egy leplezetlen részrehajlás”, erre jutott Orbán.

A miniszterelnök szerint azt kell megfontolni, hogy Ukrajna uniós csatlakozása hasznára van-e az uniónak és Magyarországnak, a kormány álláspontja pedig az, hogy Ukrajna gyors csatlakozása „beláthatatlan következményekkel járna”, és ez felrúgná a saját belső uniós szabályokat is. Már az is egy rossz lépés volt az Európai Bizottság részéről, hogy Ukrajnának nem a tagjelölti státusz megkapása előtt kellett teljesíteni az ehhez szükséges feltételeket (például a korrupció és oligarchák elleni fellépést, vagy a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítését), hanem utána. Orbán Viktor szerint Ukrajnának még a tagjelölti státuszt sem kellett volna megkapnia.

Ezután azt mondta, most épp elemzik, mit jelent a napokban elfogadott ukrán törvény, ami visszaállítja a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogait. De az elemzés korai szakaszában azt tudja mondani, hogy 2015-ben vették el az Ukrajnában élő kisebbségtől azokat a jogokat, amik őket megilletik, a magyar kormány pedig nem akar mást, csak állítsák vissza azt a törvényt, ami 2015-ig garantálta a magyaroknak a közösségi élet feltételeit. „Ukrajna olyan messze van még az uniós tagjelöltségének tárgyalásának megkezdésétől, mint Makó Jeruzsálemtől” – summázta Orbán.

Ukrajna csatlakozásának költségvetési hatásairól is beszélt, arról, hány tíz- és százmilliárd eurókba kerülne ez, hiszen uniós tagként uniós pénzek járnának neki. Orbán például azt emelte ebből ki, hogy az agrárszektorban jóval több uniós pénzt kapna Ukrajna, mint amit Magyarország kap. A miniszterelnök szerint ha Brüsszel komolyan gondolja, hogy Ukrajna most csatlakozzon az unióhoz, akkor az a gondolat „abszurd, nevetséges, komolytalan. A magyar kormánynak nem is áll szándékában támogatni ezt. Mindennek rendelt ideje van, Ukrajna Európai Uniós tagságának ideje még nem jött el”.

A javaslat beterjesztője, a fideszes Kocsis Máté felszólalásában arról beszélt, elítélik Oroszország katonai agresszióját, támogatják Ukrajna területi integritását és szuverenitását, de közben meg a magyarok is arra szavaztak, hogy nem akarnak háborút. A Fidesz frakcióvezetője szerint az Európai Bizottság javaslata Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről előkészítetlen, előkészítetlen, időszerűtlen és megfontolatlan. Hiszen még azt sem lehet tudni, mekkora területe van most Ukrajnának, és ha csatlakoznának, az oroszok által megszállt területek is az unióhoz tartoznának-e. „Az ország uniós tagfelvétele nem vetne véget a háborúnak. Mire fel a kapkodás?” – tette fel a kérdést Kocsis. Hiszen Magyarország csatlakozási folyamata is több mint tíz évig tartott.

Szerinte Ukrajna uniós csatlakozásához még az sem elég, hogy az ukrán parlament megszavazta azt a törvényt, ami visszaállítja a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogait. Ezután arról beszélt, hogy „Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa”, és az Putyin„újfent egy ügy, amiben nem táncolhatunk úgy, ahogy a brüsszeli elit fütyül”.

Putyin kanapéja, gödörből a luk

A kormánypárti felszólalók után a többiek következtek. A DK-s Arató Gergely azt mondta, ez a javaslat olyan, mint „amit alighanem Putyin mondott tollba. Hazug és a nemzeti érdekekkel ellentétes. Csak arra jó, hogy újra elmondhassák a parlamentben az unióellenes szólamaikat”. A képviselő szerint a magyar miniszterelnök „Európa jövőjét már Putyin kanapéján képzeli el”. Arató feltette azt a kérdést, hogy melyik a nemzeti érdek? „Hogy erős európai nemzet legyünk, vagy Putyin gyarmata? Hogy a legnagyobb szomszédunk a barátunk legyünk, vagy az ellenségünk? Ez a javaslat nem a magyarok érdeke, hanem Putyin érdeke”.

Erre a KDNP-s Nacsa Lőrinc úgy reagált, az ellenzék „bárcsak egyszer Magyarországot védené olyan vehemenciával, ahogy azt Ukrajnával teszik”. A képviselő szerint aki nem szavazza meg ezt a határozati javaslatot, „az ellensége a magyar mezőgazdaságnak, az uniós gazdaságnak, az európai biztonságnak és a magyar nemzeti érdeknek”.

„Szívmelengető volt hallgatni a miniszterelnök aggodalmait Ukrajna területi integritásáról” – kezdte az MSZP-s Harangozó Tamás. A képviselő szerint Orbán úgy beszél arról, hogy Ukrajna nem teljesítette az előcsatlakozási feltételeket, hogy közben „államvédelmi hatóságot” állítanak fel a szuverenitásvédelminek nevezett törvénnyel. „Kiszólt a gödörből a luk” – mondta erről Harangozó, aki a DK-hoz hasonlóan úgy véli, „szemlátomást ez Oroszország érdeke”. A képviselő azt kérdezte a kormánypárti képviselőktől, hogy nem gondolják-e azt, hogy ezzel a hozzáállással veszélybe sodorják a kárpátaljai magyarokat? Vagy csak nem érdekli őket?

A momentumos Gelencsér Ferenc szintén úgy gondolja, hogy ez a javaslat Putyin érdeke, hiszen Orbánék nem támogatják annak az országnak a csatlakozását, aminek polgárait „a maguk szövetségese megöli”. A képviselő szerint az nem érdeke a magyaroknak, hogy Oroszország közvetlen szomszédja legyen Magyarországnak, márpedig ha Ukrajna elesik a háborúban, ez lesz. „Önök rossz emberek. Ha tényleg hisznek abban, hogy van mindenható Isten, van pokol, akkor nagyon erősen tűnődjenek el azon, hogy amit tesznek, az melyik végállomásra vezet” – mondta Gelencsér.

A párbeszédes Szabó Tímea szerint a javaslat „politikai cirkusz”, hiszen mindenki tudja, hogy egy csatlakozási tárgyalás megkezdése nem jelent azonnali csatlakozást. „Ha bővítjük az uniót, akkor bővítjük, erősítjük a biztonságot, a békét”, mondta a képviselő, aki szerint Magyarország biztonságára nem Ukrajna, hanem Putyin kormánya jelenti a veszélyt. És egyetlen ország van, akinek nem érdeke, hogy Ukrajna az unióhoz csatlakozzon, az pedig Putyin: „Vlagyimir Putyin megparancsolta önöknek, hogy blokkolják ezt a tárgyalást”.

Az LMP-s Ungár Péter Magyarország érdeke az, hogy Ukrajna megmaradjon, és az nem helyes, hogy egy háborúban álló ország vezetője ellen olyan dolgokat állítanak Orbánék, amik a magyar lakosságban csökkentik a bizalmat. Ungár a felszólalásában nem mondta ki, hogy támogatja-e vagy sem a javaslatot.

Aki egyetért Orbánékkal

A jobbikos Brenner Koloman azt mondta, ő jó szakmai érveket hallott Orbántól és a Fidesztől, bár nem tudja elfelejteni „a háttérben meghúzódó Putyin-szálat”. De azért hozzátette, hogy a Jobbik is elutasítja, hogy megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat, például azért, mert Ukrajna most háborúban áll, és nagy ott a korrupció. A Jobbik egyértelműen támogatja a Fidesz határozati javaslatát.

Aki autonóm Kárpátalját akar

A mi hazánkos Toroczkai László úgy kezdte a felszólalását, hogy azzal garantálja, mindenki felébred majd az ülésteremben. Szerinte a vitában a Fidesz és az ellenzék is hazudik. A Fidesz azért, mert tavaly még arról beszélt, hogy Magyarország támogatja Ukrajna tagjelölti státuszét. Az ellenzék pedig az amerikai gyökerű nemzetközi pénzemberek utasításait hajtják végre. Toroczkai szerint a Mi Hazánk itt az egyetlen, aki kiáll a magyarok érdekeiért, majd azt mondta, „Ukrajna semmilyen szempontból nem alkalmas az uniós tagságra (...) Ukrajna egy terrorállam, és a világ egyik legkorruptabb állama”.

Toroczkai ezután felmutatott egy iratot, ami szerinte egy kárpátaljai magyar katonai kiskönyve, a katonát pedig szerinte a Mi Hazánk pár napja hozta Magyarországra. Szerinte ugyanis a párt tagjai „a saját biztonságukat kockáztatva” tömegesen hozzák Magyarországra az ilyen férfiakat. Toroczkai szerint Orbánnak ahelyett, hogy Kijevvel tárgyal a 2015-ös jogok visszaállításáról, inkább azt kéne követelnie, hogy Kárpátalja autonóm és önrendelkező legyen. És ha ez megtörténne, akkor már rögtön lehetne azt követelni, hogy ne vigyék onnan a férfiakat a frontra.

280 ezer válasz

A kormány részéről Dömötör Csaba államtitkár reagált. Azt mondta, a november 17-én elindult nemzeti konzultációs kérdőívekből eddig a napig 280 ezret küldtek vissza, és ezekben a magyarok 98 százaléka úgy látja, hogy még nem adottak a feltételek ahhoz, hogy Ukrajna csatlakozzon az unióhoz.