Magyarországnak döntenie kell, melyik klubhoz tartozna, mondta Szijjártó szerint hevesen a német kollégája

„Szélsőségesen háború- és Ukrajna-párti” gyűlésen vett részt hétfőn Szijjártó Péter, amikor a többi uniós külügyminiszterrel találkozott. A magyar tárcavezető itt „két botrányos esetet” is látott.

Az egyik az volt, hogy az ülésre videón bekapcsolt ukrán kollégája szerinte mesterséges problémának nevezte a kárpátaljai magyarok ügyét Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásaival kapcsolatban, ami elfogadhatatlan. Botrányosnak tartotta azt is, hogy a külügyminiszterek egy része felsorakozott ukrán kollégájuk mellé, és volt, aki szerint az uniós intézményeknek kellene megítélniük, hogy betartják-e a kárpátaljai magyarok jogait. A német és az osztrák tárcavezető „együtt esett nekem”, hogy milyen jól teljesített Ukrajna, holott „több mint tíz éve kapunk szép szavakat” érdemi lépések nélkül, vissza kell adni a 2015 előtti jogaikat. Volt, aki úgy vélte, hogy a magyar kormány helyett a helyzetet a magyar kormány helyett az uniós intézményeknek kellene megítélnie, de szerinte „Brüsszel oda akarja dobni áldozatnak” a kárpátaljaiakat és jogaikat, hogy minél előbb felvegyék Ukrajnát.

Később, kérdésre hozzátette:

„a német külügyminiszter kolléga mondott valami olyasmit hevesen és sokadszor, hogy el kell döntenie Magyarországnak, hogy melyik klubhoz akar tartozni”, és ha a mostanihoz, „jobb, ha támogatja az ukránok csatlakozását, mert ez lesz meg az lesz”.

Hogy ezt mennyire kell komolyan vennie a zöld pártja leszereplése után a februári német választáson, nem tudja és nem sok energiát szánt rá, tette hozzá.

Ahogy Szijjártó is utalt rá, a csatlakozási tárgyalások kulcslépéseihez egyhangú döntés kell. A tagjelöltség megadásakor több feltételt szabtak Ukrajnának, köztük a kisebbségi jogok biztosítását. Ukrajna 2023 decemberében a nyelvhasználati jogokról szavazott meg törvényt, mielőtt döntöttek volna a csatlakozási tárgyalások elvi megnyitásáról. A gyakorlati kezdés előtt Szijjártó úgy látta: a kormány „ragaszkodott a kisebbségek azon jogainak helyreállításához, melyek a nemzeti identitás megőrzéséhez, az anyanyelv használatához és az anyanyelven való tanuláshoz fűződnek.” Az akkori megállapodással „brüsszeli papírunk is van arról, hogy Ukrajnának vissza kell adni a kárpátaljai magyaroktól az elmúlt évek során elvett jogokat”. A tagjelöltséghez, az elvi kezdéshez és az első ülésnél a tagállami tárgyalási mandátumhoz is szükség volt a magyar kormány beleegyezésére.

Az ukrán kormánynak most 35 fejezetben kellene átvennie az uniós joganyagot és reformokat elfogadtatnia. A miniszterek testületének mostani lengyel elnöksége még az év első felében megnyitná az első fejezetcsoportot, ehhez és a lezáráshoz szintén külön-külön mindegyiknél egyhangú döntés kell.

Szijjártó hétfőn hangsúlyozta: azt, hogy Ukrajna tagja lehet-e majd az Európai Uniónak, a közelgő magyarországi „véleménynyilvánító szavazás” dönti el. Elárulta azt is, hogy aznap háromoldalúan egyeztetett az energiabiztonságról az Európai Unió és Ukrajna képviselőivel. (Korábban azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy megszegte a korábbi, biztosítéknak tekintett nyilatkozatát, mert kihagyta egy egyeztetésből a szlovákokkal és az ukránokkal.)

Ukrajna ügye mellett a másik botrányos esetnek azt a húszmilliárd eurós csomagot látta, amivel Ukrajnát segítenék a tagállamok. Megismételte, hogy ezt a magyar kormány nem támogatja.

Az állam- és kormányfők március elején tartott csúcstalálkozóján Orbán Viktor semmilyen, Ukrajnát támogató részt nem fogadott el. A 27-ből 26 tagállam nevében kiadott szöveg utalt az új katonai segélycsomagra, ami afelé mutat, hogy ebből kihagyják a magyar kormányt.

Korábban Szijjártó 20-40 milliárdot említett, a hétfői ülés végén Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő utóbbi összegről beszélt. Az uniós kvázi-külügyminiszter szerint még a részleteket dolgozzák ki, de a legutóbbi EU-csúcs végén (Orbán Viktor nélkül) kiadott szövegben megegyeztek róla, hogy gyorsan kell haladniuk.