Jóváhagyták az EU és a Mercosur közti szabadkereskedelmi alkut a tagállamok képviselői

Az Európai Unió (EU) tagállamainak állandó képviselői pénteken jóváhagyták az EU és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) közti egyezmény ideiglenes szabadkereskedelmi részét, írta a Politico és az Euractiv.

A brüsszeli ülésen született eredményt írásbeli eljárással kell elfogadnia a tagállami minisztereknek, de ezzel megnyílt az út, hogy hétfőn aláírhassák az egyezményt, és életbe léphessen. (Az egyezményről bővebben itt írtunk.)

Az uniós tagállamokat képviselő Tanácsban ehhez minősített többség kellett, azaz egy blokkoló kisebbséghez vagy legalább 13 kormányra lenne szükség, vagy négy olyanra, amelyek az uniós összlakosság több mint 35 százalékát képviselik.

A pénteki tanácsi szavazás eredményét még nem tették közzé, de Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már csütörtökön közölte Facebookon, hogy nemmel voksolnak.

A Politico és az Euractiv szerint az ülésen Magyarország kormánya mellett Franciaországé, Lengyelországé, Ausztriáé és Írországé jelezte az ellenzését, Belgiumé tartózkodott (ez gyakorlatilag udvarias nemet jelent). Az EU által kiadott tanácsi szavazatszámláló alkalmazás alapján a felsorolt országok kormányai az uniós lakosság nagyjából 32,5 százalékát képviselik.

Mindkét lap úgy értesült, hogy Olaszország kormánya igennel szavazott. Az Il Sole 24 Ore szerint Giorgia Meloni olasz miniszterelnök közölte, hogy nem voltak ideológiai ellenérzései, és garanciák után támogatták az egyezményt.

Több mint negyed évszázada kezdtek tárgyalni, decemberben halasztottak

Az EU és a Dél-Amerika nagy részét lefedő Mercosur képviselői 2000-ben kezdték a tárgyalásokat. Az Európai Bizottság elnöke 2024 végén jelentette be a megállapodást a négy országból álló szervezet kormányaival a szabadkereskedelmi és partnerségi egyezményről. Előbbi részt külön elfogadhatják és életbe léptethetik. Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos az aláírás után arról beszélt, hogy évente négymilliárd eurónyi vámot spórolhat az EU.

A hasonló uniós egyezmények közül ehhez először tartoznak mezőgazdasági biztosítékok is. Ezekről decemberben elvi megállapodást kötött a Tanács az Európai Parlamenttel (EP-vel), így az érzékeny termékek behozatalának nyolc százalékos növekedésénél vizsgálnák, hogy ideiglenesen felfüggesszék-e a vámkedvezményeket. (A mostani, pénteki ülésen a szabadkereskedelmi rész mellett a biztosítékok is napirenden voltak, a Politico szerint ezekre szintén igent mondott a Tanács.)

A decemberi egyezség ellenére az állam- és kormányfők másnapi találkozóján Olaszország miniszterelnöke halasztást kért – vele együtt már meglett volna a blokkoló kisebbség. A decemberi csúcstalálkozó közben – részben az egyezmény ellen – gazdák tüntettek Brüsszelben.

Orbán Viktor a tavalyi ülés után arról beszélt, hogy a kormány sokszor tárgyalt az egyezményről, mert elvileg növelheti a járműipari kivitelt, ami nyereség lehet, de a mezőgazdaság – főleg a marha- és szárnyastartás – „új kihívást” kap. Idővel viszont úgy látták, hogy az autógyártók is kitelepültek, ezért nem is biztos, hogy ezen nyer Magyarország, így végül „nagyon erősen a Mercosur ellen foglaltunk állást”.

Az állam- és kormányfők testületének elnöke, António Costa már decemberben tényként beszélt arról, hogy 26 évnyi tárgyalás után „megegyeztünk az aláírásban – ha nem is szombaton, de három héttel később”.

Szerdán az uniós agrárminisztereket Brüsszelbe hívták. Itt többek között a 2028-ban induló hétéves költségvetés mezőgazdasági támogatásainak gyorsított kifizetését és a kölcsönösség felé tett intézkedéseket lengetett be egy csomagban az Európai Bizottság több tagja, köztük Várhelyi Olivér egészségügyi és állatjóléti biztos.

Per és bizalmatlansági indítvány jöhet az EP-től

A fideszesekkel felállt Patrióták Európáért (PfE) európai parlamenti frakció vezetője, Jordan Bardella újabb bizalmatlansági indítványt lengetett be Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök ellen a megállapodás miatt, írta az Euractiv. A hírt a frakció első alelnöke, Gál Kinga is megerősítette Facebookon. A Politicónak abban reménykedett a PfE egyik tisztviselője, hogy már a január 19-én induló üléshét előtt összegyűjthetik az aláírásokat.

Ez lenne összesen a negyedik ilyen próbálkozás, és a második a PfE kezdeményezésében. A korábbi kísérleteknél viszonylag simán összegyűlt a kellő mennyiségű, tíz százaléknyi aláírás az EP-képviselőktől (a PfE-ben eleve ennél többen vannak), és legutóbbi eset óta a türelmi idő is lejárt egy újabb indítvány beadásához, de a bizalmi szavazásokon mindháromszor messze jártak a szükséges kettős többségtől.

Az EP-ben korábban öt frakcióból – többek között a szélsőbaloldaliaktól, zöldektől és liberálisoktól – 145 képviselő egy pert is kezdeményezett volna. Ezt egyelőre azzal utasították el, hogy meg kellene várni vele az egyezmény elfogadását.

A szélsőbaloldali GUE/NGL pénteki közleménye demokráciaellenesnek tartotta, hogy a pénteki eljárással kikövezték az utat a szabadkereskedelmi egyezmény ideiglenes életbe lépése előtt, mielőtt az EP-ben szavaznának róla. „Ez messze nem a folyamat vége” – figyelmeztettek, felemlegetve, hogy ezt az általuk kezdeményezett per évekkel elhúzhatná (az EU bíróságától ideiglenes intézkedést kérhetnek az ítéletig).

Az EP beleegyezésére szükség lesz az ideiglenes kereskedelmi részhez és a teljes megállapodáshoz is. A Tanács utóbbit is jóváhagyta a pénteki, hivatalos közleménye alapján, de azt majd a tagállamoknak is külön-külön ratifikálniuk kellene.

A tanácsi közlemény megerősítette: a pénteki döntéssel az EU alá fogja írni az egyezményt, a politikai és együttműködési fejezetek nagy részét pedig elkezdik ideiglenes alapon alkalmazni.

Hétfőn aláírhatják, India is sorban áll

Ahogy azt a 2026-ban várható uniós eseményekről szóló összefoglalónkban is írtuk, a tervek szerint hétfőn már alá is írnák az egyezményt.

Az alku elfogadása azért is fontos, mert sorban állnak a következő jelöltek, bár a legnagyobbnál szintén 2026-ra csúsztak a tervek. Eredetileg 2025 végére szerették volna lezárni a tárgyalásokat Indiával, ám még decemberben sem jelentették be, hogy ez sikerült volna. 2025 szeptemberében viszont véglegesítették a tárgyalásokat a világ legnépesebb muszlim államával, Indonéziával, így ennél is haladni kellene a kereskedelmi rész elfogadásával 2026-ban. Többek között Ausztráliával, a Fülöp-szigetekkel és Malajziával is a levegőben lóg, hogy befejezzék az egyeztetéseket.

A Mercosurral, az Egyesült Államok „hátsó kertjében” kialkudott egyezmény geopolitikai súlyát növelheti az USA globális vámháborúja, valamint a „Donroe-elv”, amelyet Donald Trump a – Dél-Amerikát európai befolyástól mentesíteni akaró – Monroe-elv nyomán mondott ki.

Cikkünket utólag kiegészítettük a Tanács később kiadott, hivatalos közleményével.