Megnyitották az első uniós csatlakozási fejezetcsoportot Ukrajnával és Moldovával
Hétfőn az Európai Unió megnyitotta az első, alapkérdésekről szóló csatlakozási fejezetcsoportot Ukrajnával, közölte a tagállami kormányokat képviselő Tanács. A testület kiemelte: ez a témakör tartalmazza azokat az alapértékeket és elveket, amelyekre az EU épült. Olyan uniós vívmányok tartoznak ide, amelyek például a jogállamiságról és az alapvető jogokról, a demokratikus intézmények működéséről, a közigazgatás reformjáról szólnak.
A tagjelölteknek több mint harminc fejezetre osztva, hat „klaszterbe” csoportosítva kell átvenniük az uniós joganyagot.
A Tanács közleménye hangsúlyozta, hogy időközi követelményeket határoztak meg magánál az öt fejezetet tartalmazó első csoportnál és a jogállamisági fejezeteknél. „Ezeket a kritériumokat teljesíteni kell ahhoz, hogy a tárgyalási folyamat a záró szakaszba léphessen, és ideiglenesen le lehessen zárni a tárgyalási fejezeteket.”
Nem részletezte, melyek ezek, de Orbán Anita magyar külügyminiszter aznap közölte: egy köztes mérföldkő lesz annak a kisebbségvédelmi megállapodásnak a végrehajtása, amelyet nemrég kötött a magyar és az ukrán kormány. „Ez azt jelenti”, hogy ha az ukrán állam „nem teljesíti ezt a megállapodást, akkor automatikusan leáll” az első fejezetcsoportban a csatlakozási folyamat, így ezt szerinte két- és többoldalú keretben is betartatják az ukrán kormányzattal.
A hétfői volt a második csatlakozási konferencia Ukrajnával. Az elsőt 2024-ben tartották, miután először Ukrajnát tagjelöltté nyilvánították, amiről a csatlakozási folyamat fontos lépéseihez hasonlóan egyhangúlag döntöttek (attól függetlenül, Orbán Viktor épp mikor kávézott vagy ment mosdóba), majd az Orbán-kormány az EU tárgyalási keretébe is beleegyezett. Ezután blokkolta az első fejezetcsoport megnyitását, bár arra már az Európai Bizottság értékelése alapján készen állt Ukrajna.
Ukrajna és egyes tagállamok kormányai nem csak az első, hanem az összes fejezetcsoportot kinyitották volna, ennek ellenére hétfőn nem gyorsították ezzel a csatlakozási folyamatot. Orbán Anita hétfőn hangsúlyozta: a meglévő csatlakozási módszertan alapján a teljesítmény- és reformalapú, normál folyamatot támogatják.
A Tanács közleménye szintén kiemelte, hogy „a csatlakozás érdemalapú folyamat”.
„Minden csatlakozási folyamat során az »Alapkérdések« témakörről szóló tárgyalások kezdődnek meg elsőként és zárulnak le utoljára. A tárgyalások általános ütemét az e témakör keretében elért eredmények határozzák meg.”
Ukrajna után hétfő este Moldovával is megrendezik a második csatlakozási konferenciát, hogy kinyissák az első fejezetcsoportot. Bár ezt az előző magyar kormány az orosz „békefenntartók” által támogatott szakadár Transznyisztria ellenére sem tartotta fel (sőt, Szijjártó Péter volt külügyminiszter 2024 elején arról beszélt, „határozottan és feltételek nélkül támogatják” a folyamatot), de gyakorlatilag mindkettőt blokkolta, Moldova Ukrajnával együtt haladt.
A tagsághoz vezető folyamat sebességét mutatja, hogy a két ország mellett hétfőn Montenegróval is csatlakozási konferenciára ültek össze – a 27. alkalommal. A 2010 óta tagjelölt országgal már az összes fejezetet megnyitották, hétfőn pedig kettőt le is zártak, így összesen már 16-nál, nagyjából a felüknél tartanak. Áprilisban létrehoztak egy munkacsoportot, hogy elkezdjék szövegezni a csatlakozási szerződést.
