A hetes cikkes eljárást nem azért indítottuk, mert Orbán Viktor volt hatalmon

„Kicsoda, bocsánat?” – kérdezett vissza Magyar Péter, amikor a választás után három nappal behívták a köztévébe, és ott Tineke Strikről kérdezték. Az akkor még csak leendő miniszterelnököt az uniós támogatások hazahozatalánál igyekeztek kibillenteni az európai parlamenti (EP-)képviselő szavaival, mire ő közölte, hogy ebben az ügyben az EP-képviselőnek nincs hatásköre, neki az Európai Bizottsággal kell megállapodnia. Az M1-es műsorvezető képtelen volt megindokolni, miért idézi Striket egy másik zöldpárti politikussal együtt.

„Megpróbálhatják, nem látok bele a fejükbe” – válaszolta Strik a Telexnek, amikor május elején arról kérdeztük, tud-e róla, hogy vele próbálták kibillenteni a miniszterelnököt. A harmadik legkisebb frakció, a zöldek képviselője a magyar hetes cikkes eljárás jelentéstevője az EP-ben, azaz ő felel az erről szóló jelentésekért, amelyeknek többséget kell kapniuk a testületben.

Ahogy azt a korábbi cikkünkben is leírtuk, ez, az Európai Parlament által indított eljárás a befagyasztások, levonások és büntetések mellett fut, de nem pénzről, hanem bizonyos, az uniós tagságból fakadó jogok felfüggesztéséről szól. Ettől még messze vannak, és az egész a 2018-as első lépés óta nem halad se előre, se hátra. Az eljárást az a Sargentini-jelentés indította el, amelynek a vitáját a magyar kormány állandó képviseletétől épp Magyar Péter hallgatta végig, utólag is elég sarkos véleménye volt róla.

Valóban külön eljárásokról van szó, a befagyasztásoknál az Európai Bizottság ül a vezetői székben – hangsúlyozta Strik a Telexnek. Mint mondta, a hetes cikkes eljárás szélesebb körű, az uniós értékeken alapul, de vannak átfedések a pénzekről szóló eljárással, mert a hetes cikkes eljárásnak vannak olyan elemei, amelyek a befagyasztásoknál is megjelennek indokként. „Szerintem nagyon jó, ha megkülönböztetjük a kettőt”, de az ilyen átfedések miatt van közük egymáshoz, magyarázta.

A hetes cikkes eljárásnál ráadásul „épp az Európai Bizottság az, amelynek nincs szerepe, igazán rólunk” és a tagállami kormányok Tanácsáról szól – utalt rá, hogy az EP-s kezdeményezés után az Európai Unió Tanácsában rendszeresen meghallgatták a magyar EU-ügyi minisztert, és itt dönthetnének az eljárás mostani ágának végén ajánlásokról is négyötödös többséggel.

A legközelebbi tanácsi meghallgatást június közepére tervezik. „Azt hiszem, ez lesz az első alkalom, hogy megbeszélhessék” az ügyet a tagállami kormányokkal – mondta Strik.

Ehhez képest a tiszásokat is sorai közt tudó európai néppárti frakció vezetője, Manfred Weber már a választás után néhány nappal arról beszélt, hogy meg kellene adni a bizalmat az új kormánynak, és meg kellene tenni az első lépéseket a hetes cikkes eljárás befejezéséhez. „Annyira elsietettnek tartom, nem értem, ki látná hasznát egy ilyen rohanásnak” – vélte Strik.

„A hetes cikkes eljárást nem azért indítottuk, mert Orbán Viktor volt hatalmon, hanem az összes hiányosság és a jogsértések kockázata miatt.”

Utóbbiak aztán „meg is történtek, szóval nem lenne értelme, ha egyszerre, hirtelen véget vetnénk a hetes cikkes eljárásnak, miközben ezek a hiányosságok még ott vannak. Őszintén szólva ez a Tisza Pártnak sem válna a javára, csak Orbán narratíváját erősítené, hogy »nézzétek, ez csak egy politikai eljárás. Csak ellenem csinálták, és nem a jogállamisági problémák miatt«” – jelentette ki.

Ezt alátámasztja, ahogyan Weber szavait kezelték a Fidesz-közeli médiában, és maga a Fidesz EP-delegációját vezető Deutsch Tamás is ezekre hivatkozva állította, hogy „kizárólag politikai nyomásgyakorlásra használták” az eljárást, amikor április végén kezdeményezte az azonnali megszüntetését.

„Meg kell nézni, mi elsődleges, és mit mikorra lehet megoldani, mert nem kell mindent egyszerre” – vélte Strik. A pénzeknél felidézte, hogy a helyreállítási alap augusztusi határidőhöz kötött, azaz ott hamar meg kellene állapodni, erről nemrég műsorunkban is beszéltünk.

Amire a hetes cikkben számít az új kormánytól, az „egybeesik azzal, amit maga Magyar Péter ígért”: világosan elmondta, hogy tiszteletben tartja az uniós jogot, kezelni akarja a korrupciót, valamint visszaállítaná a médiaszabadságot. „Abban bízom, és ezt közölte is, hogy leállítja a propagandát”, a lejárató kampányokat és az elnyomást a civil szervezetekkel és mindenkivel szemben, aki kritikát fogalmaz meg. Tisztában van azzal is, hogy az alaptörvény bizonyos elemeit vissza kellene vonni. Talán egy későbbi szakaszban, de a választási rendszert is méltányosabbá teszi, így a következő választás sokszínűbb lesz, vélte Strik.

„Amiben igazán bízom, és ezt Magyar el is mondta”, hogy folyamatosan bevonná az állampolgárokat ebben az új törvényhozási időszakban, mert sok törvényt kellene majd hozni. Ezt szintén az állampolgárokat bevonó módon kellene megtenni, „nem úgy, ahogy Orbán szokása volt”, például rendeletekkel.

Strik az interjúban közölte: volt egy találkozója a tiszás delegáció vezetőjével, az azóta már miniszteri kinevezése miatt EP-képviselőségéről lemondott Tarr Zoltánnal, aki elmagyarázta, mit fognak tenni és mik a terveik. Jó jelnek tartotta, hogy már elkezdték a munkát. Úgy látta, eléggé előre haladtak a tiszások, de az Európai Bizottsággal is le kell egyeztetniük, hogy ezek a tervek megoldanak-e minden problémát. Arra számított, hogy a júniusi tanácsi meghallgatásra lehetnek meg a konkrét tervek, amelyeket az új kormány megoszthat a többiekkel.

Strik azt is közölte, hogy a tervek szerint októberben egy EP-küldöttség érkezik Magyarországra. Az októberi kiküldetés lesz „a tökéletes pillanat, hogy az érintettekkel egyeztessünk”: elégedettek-e azzal, ahogyan a dolgok a gyakorlatban működnek.

„Talán ez vezethet a jelentésünkhöz egy visszavonási javaslattal.”

Strik vezetésével tavaly áprilisban is járt egy delegáció az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságától Magyarországon, a látogatásból a nyári szünettel együtt novemberre lett elfogadott jelentés.

Az EP-képviselő elismerte: az uniós alapszerződés, amelynek a 7. cikke szól az eljárásról, „nem igazán fejti ki, hogyan kellene befejezni” a procedúrát. Korábban egy ilyen eset volt Lengyelországnál, ott az Európai Bizottság kezdeményezte az eljárást, így az a testület is vonhatta vissza kezdeményezőként. Van-e rá mód, hogy a Tanács állítsa le, vagy a lengyel példa alapján csak az EP tehet így? – kérdeztük.

„Így értelmezik a legtöbben”, tehát „úgy gondolom, hogy ez rajtunk fog múlni” – utalt rá, hogy az értelmezésében ez az EP joga lesz. Azt is felemlegette, hogy a lengyel esetben a Tanács sem tudta, hogy megteheti-e ezt.

A lezárás feltételeire a tavalyi jelentés utalt. Ebben voltak javaslatok a választási rendszerre és az alkotmányra is. Hogyan lehetne ezeket végrehajtani, hogy ne használja ki a Fidesz „Brüsszel alázatos szolgáját” emlegető narratívája? Például bevonhatják-e az EU-tól független Európa Tanács alkotmányügyi javaslattevő testületét, a Velencei Bizottságot, amely a mostani kormány alaptörvényét is véleményezte? – kérdeztük.

Magyarország önként vált az Európa Tanács részévé, így az összes taghoz hasonlóan a javaslattevő szerveinek tagjává is. Ugyanez áll az EU-ra is, amellyel vállalta, hogy lojális partner lesz, ha például az alapértékekről van szó, ezt nem kívülről kényszerítették rá, hanem Magyarország akart a része lenni – mondta Strik.

„Azt hiszem, a választás is azt mutatta meg, hogy sok magyar is az EU része akar lenni”, és egy teljesen más világban akarnak élni, mint „amilyet Orbán alkotott nekik. Nem akarnak egy oroszbarát autokráciában élni”,

a Tisza Párt és a magyarok „világosan megmutatták, hogy ismét az európai család lojális tagjai akarnak lenni, és egy valódi demokráciában akarnak élni”.

Strikkel és más EP-képviselőkkel videós interjút is készítettünk a magyar választási eredményről és lehetséges hatásairól, ezt itt lehet megnézni: