Weber az állami médiának: Valószínűleg nálam jobban tudja, hogy a választás éjén a fiatalok az utcákon voltak azzal: „ruszkik haza”

Hadd kezdjem egy nagyon pozitív fejleménnyel – indította keddi sajtótájékoztatóját Manfred Weber. A jobbközép Európai Néppárt frakcióvezetője és elnöke a magyar választásról beszélt először az Európai Parlament EP) plenáris ülésekor szokásos sajtótájékoztatóján.

Weber nagyon-nagyon jónak nevezte, ami Magyarországon történt. Masszívan megérte a befektetés a bizalomba, amelyet két éve tettek – utalt a 2024-es EP-választás utáni megegyezésre, hogy a néppárti frakcióba ültek be a tiszások. A két évnyi együttműködést jónak nevezte (annak ellenére, hogy nemrég a Tisza képviselőit megfosztották a néppártiaktól kapható felszólalási időtől a plenárisokon büntetésül azért, mert nem vettek részt az Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök elleni bizalmi szavazáson). Az eredmény szerinte bizonyítja, hogy a populisták nem szállítanak eredményeket.

Az új kormány változást akar, különösen a jogállamiság terén, ezért az EP-nek meg kellene tennie a lépéseket, hogy leállítsa az általa kezdeményezett hetes cikkes eljárást – utalt a 2018-ban indult, de azóta se előre, se hátra sem haladó eljárásra. Szerinte nincs vesztegetni való idő, a magyar állami média kérdésére úgy látta, meg kellene adni a bizalmat a leendő kormánynak. „Valószínűleg jobban tudják, mint én”, hogy a választás éjszakáján

a fiatalok magyar és EU-zászlóval az utcákon voltak azzal az üzenettel, hogy „ruszkik haza”, „európaiak vagyunk”.

A Hír TV migrációról és Ukrajnáról szóló kérdésére közölte: nem kérdés, hogy mind meg akarjuk állítani az illegális migrációt. Ezt drasztikusan, a Nyugat-Balkánon 80 százalékkal csökkentették a – csak nyáron teljesen életbe lépő – menekültügyi csomag „alapján”. Hozzátette, hogy a csomag hiányzó elemét, a visszaküldési rendeletet még el kell fogadniuk (erről az EP a jobboldali frakciók, köztük a néppártiak és a részben fideszes alapítású Patrióták Európáért frakció többségével fogadta el az álláspontját). Ukrajnánál arra mutatott rá, hogy még az Orbán-kormány hagyta jóvá a 90 milliárd eurós hitelt.

A harmadik legkisebb frakció, a zöldek társelnökeként Terry Reintke nagyon jó hírnek nevezte Európának és a világnak, hogy Orbán nem lesz többé ott az asztalnál. Úgy látta, most van egy időablakuk, hogy tegyenek például a jogállamiságért. Reintke már a Politico kérdését is fejrázással fogadta Weber hetes cikkes eljárásról szóló megjegyzéseiről (az eljárás EP-felelőse, Tineke Strik a zöldek képviselője).

„Azt hiszem, mind nagyon boldogok vagyunk”, hogy Orbán Viktor rezsimjének vége, és konstruktív szereplő váltja, de a magyaroknak sem érdeke, hogy egy biankó csekket adjanak az új kormánynak.

A pénzhez Budapesten is „millió eurónyi tervek” állnak, a kétharmaddal pedig sokat tud tenni az új kormány. Bas Eickhout társelnök hangsúlyozta, hogy a hetes cikkes eljárás nem politikai, ezért csodálkoznak a kommenteken, világosak az elvárások. A Telex kérdésére Bas Eickhout hangsúlyozta, hogy a szupermérföldkövekben (amelyek a helyreállítási alap elérhetőségénél és nem a hetes cikkes eljárásnál játszanak közvetlen szerepet) nincs követelmény a választási rendszerre, Magyaron múlik, hogy hogyan kormányozza az országot. Reintke hozzátette, hogy nagyon erős a fókusz a korrupció-ellenességen, a szupermérföldkövek erről szólnak.

A kormánynak sok eredményt kell szállítania, ők készek arra, hogy támogassák ezt az átmenetet, ez többlépcsős folyamat lesz, amihez idő kell – utalt Iratxe García Pérez, a második legnagyobb, szocialista frakció elnöke arra, hogy a hetes cikkes eljárásban nem feltétlenül érdemes gyors lezárásra számítani. (A hetes cikkes eljárásról és arról, hogy ez az uniós források helyett miről szól, itt írtunk bővebben.)

A tiszások úgy csinálnak, mintha jobboldaliak lennének – közölte a Telex kérdésére konzervatív-euroszkeptikus ECR-frakció társelnöke, Patryk Jaki arról, van-e valamilyen üzenete a csoportjukra a magyar választási eredménynek. Szerinte ez az eset is mutatja, hogy változik az európai tendencia, a migrációhoz hasonló ügyeket jobban felismerik, ezért támogatta Magyar is ezt, ami „jó hír”. Az orosz és a magyar kormány kampányban napvilágra került egyeztetéseiről közölte: a frakciójuk álláspontja a kezdetektől világos volt, „mi Putyin és a politikája ellen vagyunk”, még akkor is, amikor mindenki a kapcsolatok visszaállítását szorgalmazza velük. A frakció másik vezetője, Nicola Procaccini elmondta, hogy Spanyolország az orosz gáz legnagyobb vásárlója, így ezt az országot tartja az Ukrajna elleni háború a fő szponzorának. (Arról, hogy a Fideszből hogyan beszéltek a 2024-es EP-választás előtt tényként az ECR-tagságukról, hogy aztán a párt az oroszbarátsága miatti ECR-es ellenérzések mellett végül kimaradjon, itt írtunk.)

A liberálisok vezetője, Valérie Hayer üdvözölte a magyar választás eredményét. Magyar Péter győzelme és az „Orbán-rezsim” leváltása pozitív és konstruktív jelzést küldött az EU-ban. A többségével erős felhatalmazást kapott, hogy gyorsan haladjon a szükséges reformokkal.

Martin Schirdewan, a szélsőbaloldali GUE/NGL társelnöke az „autoriter” Orbán-kormány elleni népszavazásnak tartotta a magyar választást. Szerinte a 2023-as budapesti antifa-támadások miatt nem jogerősen elítélt Maja T.-t haza kellene küldeni hazájába, Németországba, hogy ott állítsák bíróság elé, mert úgy vélte, hogy jelenleg nem számíthat Magyarországon méltányos tárgyalásra.

A frakcióvezetők között általában Jordan Bardella, a Patrióták Európáért elnöke is tart sajtótájékoztatót Gál Kingával, a frakció első alelnökével, de ilyet a szokásos keddi napra egyelőre nem írtak ki.

Cikkünket kiegészítettük az ECR, az Európa Megújul és a GUE/NGL sajtótájékoztatójával.