Nyolc év fegyházra ítélték a német Maja T.-t a 2023 februárjában elkövetett antifa-támadások miatt

Hatalmas nemzetközi sajtóérdeklődés mellett hirdetett elsőfokú, így még nem jogerős ítéletet szerdán a Fővárosi Törvényszék az antifa-ügyben. A nembináris német Maja T. nyolc év fegyházbüntetést kapott a 2023 februárjában elkövetett antifa-támadásokért. Maja T.-t és társait azzal vádolták, hogy 2023 februárjában csoportosan megtámadtak és megvertek több olyan embert, akikről leginkább a ruházatuk alapján azt gondolták, szélsőjobboldaliak, és a Kitörés Emléktúrára vagy a „becsület napjára” mennek. A vádlottak közül egyedül Maja T. volt a tárgyalóteremben, de szerdán két másik, külföldön tartózkodó vádlottat is bűnösnek talált a bíróság. Az olasz Gabriele M. hét év börtönbüntetést, Anna Christina M. két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

Az ügyészség Maja T.-t bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével és bűnszervezetben, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolta. Az előkészítő ülésen az ügyészség 14 év fegyházbüntetést ajánlott, amennyiben Maja T. beismeri tettét.

„Mindannyian tudjuk, milyen ítéletet akar Magyarország miniszterelnöke” – mondta Maja T. az utolsó szó jogán, mielőtt a bíróság visszavonult ítélethozatalra. Hosszan beszélt arról, Magyarországon mennyire elnyomják az ellenvéleményeket, szerinte a hatalom célja az elrettentés, ezért akarják őt is száműzni a társadalomból.

Említette azt is, hogy betiltották a mellette kiálló demonstrációkat, amiket többször az apja szervezett. „Tényleg tőlem vagy az apámtól félnek?” – tette fel a kérdést a vádlott. Reméli, hogy a büntetése után hazatérhet Németországba „mint aktívan cselekvő ember”. Azt mondta, sok ember szolidaritását tapasztalja. Kifejezte, hogy nagyon hálás nekik, külön megköszönte a támogatásukat. A tárgyalóteremben jelen lévő támogatói megtapsolták, amikor befejezte az utolsó szó jogán mondott beszédét.

A szerdai tárgyalás kezdetén több kommandós vezette be Maja T.-t a tárgyalóterembe. A terem egyik oldalán a vádlott támogatói tapssal köszöntötték, a másik oldalon hangos fújolással nyilvánították ki a véleményüket kopasz férfiak, akik között ott voltak a szélsőjobboldali Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai is.

Aztán Sós József bíró ismertette a Maja T.-ről készült egészségügyi szakértői véleményt. A vádlott nem szenvedett olyan mentális állapotban, hogy ne tudta volna felismerni a tettei következményét – ez volt a 130 oldalas, Maja T. kérdésére csak nagyon felületesen ismertetett szakvélemény lényege. A bíró röviden beszélt arról, hogy a vádlott testi egészsége az életkorának megfelelő. A mentális egészségéről kicsit részletesebben is beszámolt a bíró. Maja T.-t a szakvéleményben szorongó, alkalmazkodási nehézségekkel küzdő személyként írták le az orvosok, akinek a „hangulata mély, de nincsenek öngyilkossági gondolatai”.

A vádlott több tárgyaláson is kritizálta azt, ahogyan fogva tartják Magyarországon. 2025 júniusában éhségsztrájkba kezdett, hogy tiltakozzon a fogva tartási körülményei ellen. Állapotának romlása miatt kicsit több mint öt hét után abbahagyta az éhségsztrájkot, börtönkórházba szállították.

Az ügy több tárgyalását is kisebb demonstrációk kísérték a Fővárosi Törvényszék épületénél. A szerdai ítélethirdetés előtt viszont csak Maja T. egy tucat támogatója állt a Nagy Ignác utca és a Markó utca sarkán. A korábbiakkal ellentétben nem demonstráltak, egyszerűen csak csoportosan álltak az utcasarkon. A tömeg méretéhez képest nagyon komoly volt rendőri jelenlét, konkrétan többen voltak a készenlétisek, mint Maja T. szimpatizánsai.

Az ügy elsőrendű vádlottja, az olasz tanárnő, Ilaria Salis volt. Őt viszont 2024-ben olasz zöldbaloldali jelöltként európai parlamenti képviselőnek választották, úgyhogy a magyar hatóságok szabadon engedték, és felfüggesztették az ellene folyó bírósági ügyet. Hogy a vádlott elleni eljárást továbbra is tudják folytatni, a magyar hatóságok többször is kérték az Európai Parlamentet (EP), hogy függesszék fel Salis mentelmi jogát. Eddig azonban ez nem történt meg. Az EP jogi szakbizottsága 2025 szeptemberében sem javasolta, hogy felfüggesszék Salis mentelmi jogát.

Az ügynek nemcsak külföldön, itthon is nagy visszhangja volt. A magyar kormány többször is felháborodottan szólalt fel az antifa támadások ellen. Az ügy hatására 2025 szeptemberében az Egyesült Államok után Magyarországon is terrorszervezetekké nyilvánították az antifa szervezeteket.