A Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk is igennel szavazott az uniós menekültügyi csomag hiányzó eleméről
Az Európai Parlament (EP) csütörtökön megszavazta, hogy megkezdje a tárgyalásokat a tagállami kormányokat képviselő Tanáccsal az elutasított menedékkérők visszaküldését szabályozó rendeletről.
A tervezet része a menekültügyi és migrációs csomagnak, amelynek kulcselemeiről 2023-ban állapodott meg az EP és a másik jogalkotó, az uniós kormányokat képviselő Tanács. „A” csomag ellen foglalt állást a Fidesz–KDNP és azóta a Tisza Párt is, de amint az akkori cikkünkben is jeleztük, 2023-ban nem a teljes paktumról kötöttek alkut. Egy részéről már korábban megegyeztek, míg a visszaküldési rendeletnél odáig sem jutottak el, hogy a két testület elkezdjen egymással egyeztetni. (Itt írtunk bővebben a kormánypárti körökből terjesztett hazugságról, hogy a csomag kötelező betelepítést jelentene.)
A visszaküldési szabályok 2018-as tervezetét az Európai Bizottság 2025-ben visszavonta, és az eredetinél keményebb változatot tett le az asztalra. A javaslattevő testület többek között azzal érvelt, hogy a statisztikák szerint ötből csak egy elutasított menedékkérelmű migránst tudnak visszaküldeni a tagállami hatóságok, a különböző rendszerek széttagoltságával pedig vissza lehet élni. Sokan nem működnek együtt a hatóságokkal azok közül, akiket vissza kellene küldeni, és a nemzetközi kötelezettségek ellenére a hazájuk se mindig tesz így.
A rendelettel bevezetnék az uniós visszaküldési határozatokat, amiket közös eljárással adnának ki, és a tagállamok kölcsönösen elismerhetnék a döntéseket, nem kellene hozzá új eljárás. Kényszert is használhatnának az elutasított menedékkérelműek visszaküldésénél – például akkor, ha valaki nem távozik az EU-ból magától határidőre, vagy biztonsági kockázatot jelent. Kifejezetten kötelezővé tennék az együttműködést a hatóságokkal az egész eljárásban, enélkül akár az utazási okmányokat is elkobozhatnák. Az Európai Unión kívüli központokba küldhetnék azokat, akik illegálisan tartózkodnak az EU-ban és már megkapták a végleges döntést a kiutasításukról.
Az EP alsóbb, szakbizottsági szintjén márciusban szavaztak a testület álláspontjáról. Itt ismét összeállt a jobboldali „venezuelai többség” a jobbközép Európai Néppárttól a Patrióták Európáért (PfE) frakciótól a Szuverén Nemzetek Európájáig (ESN), amely bizonyos témákban – mint épp a migrációnál – már többször együtt voksolt javaslatokról. Köztük volt a testületben egyetlen magyarként szavazó, fideszes László András, de közleményben szögezte le, hogy a javaslat az álláspontja szerint korántsem megoldás a külső határok védelmének támogatása helyett, és semmit nem változtat a menekültügyi csomagon.
Az EP közleménye alapján három baloldali frakció – a szocialisták, a zöldek és a szélsőbaloldali GUE/NGL – három külön kérelemben vitatta a szakbizottsági döntést, így került csütörtökön a teljes plenáris ülés elé az ügy.
Az EP 389 szavazattal, 206 ellenében és 32 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy továbblép a jogalkotási folyamat következő szakaszába, és elkezd tárgyalni a Tanáccsal.
A jegyzőkönyv alapján a jobboldali frakciók delegációiban – köztük a néppárti Tisza Pártéban, a PfE-s Fidesz–KDNP-ében és az ESN-es Mi Hazánkéban – ülő képviselők túlnyomó többsége igent nyomott. Velük tartott a függetlenek jelentős, illetve a liberálisok és a szocialisták kisebb része. A DK-soktól (más aznapi szavazásokhoz hasonlóan) nem regisztráltak voksot.
Nemrég a szélsőjobboldali pártok európai parlamenti szerepéről, köztük a csütörtöki, borítékolhatóan ismét venezuelai többséget hozó szavazásról is beszéltünk az élő műsorunkban.
