Még a Fideszből is igent tudtak mondani az EP-ben a menekültügyi csomag hiányzó eleménél

Az Európai Parlament (EP) belügyi szakbizottsága hétfőn megszavazta az álláspontját az elutasított menedékkérők visszaküldését szabályozó rendeletről Strasbourgban.

A tervezet része a menekültügyi és migrációs csomagnak, amelynek kulcselemeiről 2023-ban állapodott meg az EP és a másik jogalkotó, az uniós kormányokat képviselő Tanács. „A” csomag ellen foglalt állást a Fidesz-KDNP és azóta a Tisza Párt is, de amint az akkori cikkünkben is jeleztük, 2023-ban nem a teljes paktumról kötöttek alkut. Egy részéről már korábban megegyeztek, ám a visszaküldési rendeletnél még odáig sem jutottak el, hogy a két testület elkezdjen egymással egyeztetni. (Itt írtunk bővebben a kormánypárti körökből terjesztett hazugságról, hogy a csomag kötelező betelepítést jelentene.)

A visszaküldési szabályok 2018-as tervezetét az Európai Bizottság 2025-ben visszavonta, és az eredetinél keményebb változatot tett le az asztalra. A javaslattevő testület többek között azzal érvelt, hogy a statisztikák szerint ötből csak egy elutasított menedékkérelmű migránst tudnak visszaküldeni a tagállami hatóságok, a különböző rendszerek széttagoltságával pedig vissza lehet élni. Sokan nem működnek együtt a hatóságokkal azok közül, akiket vissza kellene küldeni, és a nemzetközi kötelezettségek ellenére a hazájuk se mindig tesz így.

Az új rendelettel bevezetnék az uniós visszaküldési határozatokat, amiket közös eljárással adnának ki, és a tagállamok kölcsönösen elismerhetnék a döntéseket, nem kellene hozzá új eljárás. Kényszert is használhatnának az elutasított menedékkérelműek visszaküldésénél – például akkor, ha valaki nem távozik az EU-ból magától határidőre, vagy biztonsági kockázatot jelent. Kifejezetten kötelezővé tennék az együttműködést a hatóságokkal az egész eljárásban, enélkül akár az utazási okmányokat is elkobozhatnák. Európai Unión kívüli központokba küldhetnék azokat, akik illegálisan tartózkodnak az EU-ban és már megkapták a végleges döntést a kiutasításukról.

Az EP szakbizottsága a közleménye alapján hangsúlyozná, hogy a rendeletnek tiszteletben kell tartania a nemzeti felelősségi köröket, mint a rend és a jog fenntartása, valamint a szuverenitás. Törölnék a követelményt, hogy a tagállami hatóságoknak intézkedniük kelljen az EU-ban illegálisan tartózkodó nem uniós állampolgárok felderítésére. A közlemény szerint a nemzeti jog alapján dönthetnének arról, kit vehetnek akár két évnyi őrizetbe a visszaküldésig, de helyette akár olyan módszereket is felajánlhatnának, mint az elektronikus megfigyelés vagy az óvadék. Ki kellene tiltani az EU-ból azt, aki nem tesz eleget a visszaküldési határozatnak határidőre vagy biztonsági veszélyt jelent.

Ismét összeálltak a jobboldali frakciók, a szöveg jelentéstevője tartózkodott

Az álláspont 41 igennel kapott többséget. A jegyzőkönyv alapján ismét összeállt a jobboldali frakciókból az úgynevezett venezuelai többség. A tiszásokat is sorai közt tudó jobbközép Európai Néppárttól az euroszkeptikus-konzervatív ECR-en át a részben fideszes Patrióták Európáért (PfE) és a Mi Hazánkkal megalakult Szuverén Nemzetek Európája frakcióig támogatták a javaslatot. Köztük volt a testületben egyetlen magyarként szavazó László András. A baloldali csoportokból szinte csak ellenző voksokat adtak le.

A 31 nem mellett egyedül a holland liberális Malik Azmani, a javaslat jelentéstevője tartózkodott – azaz a képviselő, akinek épp a többség kialakítása lenne a feladata. A tervezet átterelésének fő EP-felelőse már előre külön nyilatkozatot adott ki arról, hogy szerinte hiába hallgatott meg minden frakciót és próbálkozott egy kompromisszummal, „szélsőségesen nehéz folyamat volt, hogy mindenki kívánságainak eleget tegyen”. Hangsúlyozta, hogy nem csak a visszaküldési központokra és az őrizetbe vételre, hanem a teljes javaslatra figyelemmel kellene lenni, például az önkéntes visszatérés előtérbe helyezésére, amit a leginkább költséghatékony módszernek tartott. „Ez a menekültügyi és migrációs csomag »hiányzó eleme«, és mindannyiunknak vállalni kell a felelősséget”, hogy hamar véglegesítsék a 2008-as szabályok frissítését.

Marieke Ehlers, a PfE árnyék-jelentéstevője arról beszélt a Politicónak, hogy a szöveg feléről nem is igazán tárgyaltak, Azmani kompromisszuma pedig nem volt elég jó a jobboldalnak, és „fogadnék”, hogy a szocialistáknak sem. A lap szerint a múlt héten a néppártiak felelőse, François-Xavier Bellamy volt az, aki egy jobboldali támogatásra támaszkodó szövegváltozatot köröztetett. A kiszivárogtatott szövegben valóban visszaköszönnek olyan betoldások, amelyeket a szakbizottsági közlemény is emleget például a tagállami szuverenitásról.

Az euroszkeptikus-konzervatív ECR közleménye szerint „ma fordul a kocka: lefektetjük az alapokat, hogy a visszaküldések gyorsabbá és hatékonyabbá váljanak”. Alessandro Ciriani – a legnagyobb olasz kormánypárt, az Olasz Testvérek képviselője – úgy vélte, a szöveg elismeri az „Albánia-modellt”, amivel a balkáni országban nyitott olasz központra utalt. Az eredményt az „európai jobbközép különböző erői közti szilárd politikai munkának” tudta be, amellyel „strukturált többséget – az úgynevezett »venezuelai többséget« – tudjuk építeni”.

A szélsőbaloldali GUE/NGL szerint az új „szent szövetség” támogatásával „Brüsszelben egy szélsőjobboldali deportálógép” készül. A csoport felemlegette az Egyesült Államok idegenrendészetét, az ICE-t, szerintük az EU-n kívüli központokban képtelenség biztosítani az alapjogokat. Estrella Galán spanyol képviselő egy „szélsőjobboldali vezetésű tömeges deportálási terv” utolsó kirakósdarabját látta a szövegben, amely többek között rendszeres fogva tartáshoz vezet.

A szövegről az EP teljes plenáris ülésén döntenek, az alapján tárgyalnak majd a tagállami Tanáccsal a végső változatról.

Az Európai Bizottság januári migrációügyi stratégiája paradigmaváltást emlegetett, miután többek között

• decemberben fideszes igenekkel szavazta meg az EP az álláspontját a menekültügyileg biztonságos harmadik és származási országok közös szabályozásáról, a tervezettel akár az EU-n kívül is feldolgozhatnák a menedékkérelmeket;
• a fejlődő országok kereskedelmi előnyeit az elutasított menedékkérelmű állampolgáraik visszafogadásához kötnék, az egyezséget fideszes képviselő is méltatta;
• a vízummentességnél is migrációügyi feltételeket szabnának.