„Olyan érzés, mintha katonai megszállás alatt lennénk” – forrnak az indulatok Minneapolisban
Donald Trump az első elnöki ciklusa alatt komolyan fontolgatta, hogy az amerikai hadsereget veti be Minneapolis városában a George Floyd meggyilkolása miatt kitört, zavargásokba torkollt tüntetések leverésére, de akkori tanácsadóinak erről végül sikerült lebeszélniük. Most, egy évvel azután, hogy másodjára is beülhetett az elnöki székbe, újra azt pedzegeti, hogy katonákat vezényeljen a minnesotai városba, ezúttal a brutális taktikái miatt egyre népszerűtlenebb idegenrendészet (ICE) elleni demonstrációkra hivatkozva.
Azóta rendszeressé váltak a tüntetések, hogy január 7-én az ICE egyik ügynöke fejbe lőtt egy 37 éves nőt. A Trump-kormány belföldi terroristaként jellemezte a nőt, aki az ICE szerint fegyverként használta autóját, de a videók mást mutattak. Minneapolisban ezután több ezren tüntettek a nő halála miatt, miközben a tüntetők és a rendfenntartók összetűzésbe kerültek. Csak múlt hétvégén 30 embert tartóztattak le. A kormány további ICE- és határvédelmi ügynököket küldött a városba.
A minneapolisi városi tisztviselők az X-en azt írták a hét közepén: „Megértjük, hogy az emberek dühöt éreznek. De arra kérjük a lakosságot, hogy maradjanak nyugodtak. Minneapolis városa ismét azt követeli, hogy az ICE azonnal hagyja el a várost és az államot” – tették hozzá. A CNN forrásai szerint az amerikai igazságügyi minisztérium vizsgálja, hogy akadályozta-e a hatóságokat Minnesota állam kormányzója, a 2024-ben demokrata alelnökjelöltként induló Tim Walz és a minneapolisi polgármester, Jacob Frey.
A tüntetések szombaton is folytatódtak Minneapolisban. A Reuters arról írt, hogy több száz ICE-ellenes tüntető konfrontálódott egy kisebb szélsőjobboldali csoporttal, amelynek tagjai egy bevándorlók által lakott negyedbe mentek. Az ICE-ellenes tüntetők vízzel töltött lufikkal dobálták a szélsőjobboldali tüntetőket a -20 Celsius fokos hidegben, de komolyabb sérülés a Reuters szerint nem történt. Jake Lang jobboldali aktivista, akinek Trump korábban elnöki kegyelmet adott, arról posztolt az X-en, hogy megszúrták a tüntetők, és csak a mellénye védte meg a sérüléstől. A rendőrség a Reuters kérdésére azt írta, hogy látták Lang bejegyzését, de nem érkezett hozzájuk jelzés semmilyen sérülésről.
Trump jellemzése szerint a városban fizetett agitátorok és lázadók akadályozzák az illegális bevándorlókra vadászó ICE-ügynökök munkáját, és erre hivatkozva fenyegetőzött azzal, hogy bevetheti a hadsereget, amiben kormányzatának magas rangú tagjai is támogatják. Trump a lázadásra/az országon belüli felkelésekre vonatkozó törvény (Insurrection Act) alapján lépne. A Washington Postnak több, a védelmi minisztériumhoz közel álló forrás vasárnap azt mondta, hogy a Pentagon felkészült 1500 katona Minnesota államba vezénylésére is. Ezt azonban elővigyázatosságnak nevezték, és a Fehér Ház azt írta a lapnak, hogy az ilyen lépés teljesen megszokott a Pentagontól, amely az elnök minden lehetséges lépésére felkészül.
Az Insurrection Acttel azonban Trump politikailag ingoványos talajra tévedhet. Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint ugyanis az ICE ellen már nemcsak a baloldali liberálisok és a bevándorlók jogait védő aktivisták lépnek fel, hanem felháborodott átlagemberek is. A közvélemény-kutatási adatok szerint az amerikaiak többsége szükségtelenül erőszakosnak tartja a szervezetet, és már többen vannak azok, akik szerint egyenesen fel kellene oszlatni.
Elegük lett
Az illegális bevándorlók elfogását civil ruhákban, vagy éppen automata fegyverekkel felfegyverkezve, gyakran katonainak látszó taktikai mellényekben és maszkban, mindenféle azonosító jelzés nélkül végrehajtó ICE-ügynököket sok kritika érte a Trump beiktatása óta alkalmazott keménykezű módszereik miatt. A legnagyobb bírálói által már egy titkosrendőrséghez hasonlított szervezet költségvetését a nyáron 75 milliárd dollárra (több mint 25 ezer milliárd forint) növelték az elkövetkező négy évre, és ezzel a legnagyobb költségvetéssel rendelkező szövetségi rendfenntartó erővé vált.
Nagyjából tízezerrel akarták növelni az ICE létszámát, hogy minél gyorsabban teljesítsék Trump elvárásait, és megfelelő számban fogjanak el és utasítsanak ki illegális bevándorlókat. Legtöbbször demokrata irányítású nagyvárosokban tűntek fel, és egyre erőszakosabb léptek fel az ellenük tüntető emberekkel szemben. Az ICE-ról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
Ez a fellépésük pedig csak növelte a helyiek ellenszenvét, főleg Los Angelesben, Portlandben és Chicagóban, ahol a helyi lakosok sípokkal és mobiltelefonokkal felszerelkezve kezdték el követni a lakóhelyüknél megjelenő ICE-ügynökök konvojait, hogy a törvények betartásával megfigyeljék őket, és figyelmeztessék jelenlétükre szomszédjaikat.
Ezt eleinte leginkább aktivisták csinálták, de idővel egyre több és több átlagember csatlakozott hozzájuk, akiket felháborítottak az ügynökök erőszakos módszerei. Rendszeresen könnygázgránátokat dobáltak az utcákra és paprikaspray-vel fújták arcba a tiltakozókat. Ez viszont csak erősítette a helyiek ellenállását, bármerre mentek – mondta a New York Timesnak Brandon Lee, egy menekültek és bevándorlók jogait védő illinois-i szervezet koordinátora. „Amikor könnygázt eresztenek ki az utcádban, akkor nem számít, hogy támogatod-e az ICE-t, vagy sem, téged is elkönnygázosítanak” – mondta.
Mintha katonai megszállás alatt lennének
„Úgy éreztem, hogy már nincsen semmi vesztenivalónk” – mondta a New York Timesnak egy oktatásban dolgozó minneapolisi nő, aki azután kezdett el küzdeni az ICE-ügynökei ellen, hogy egyikük agyonlőtte Renee Nicole Goodot. „Miért csak ő legyen egyedül, aki veszélybe sodorta magát” – tette hozzá. A lap beszámolója szerint egyre több és több olyan ember szállt be az ICE-ügynökök követésébe, a sípolásba, akik egyébként egyáltalán nem szoktak politizálni. Sokan úgy érzik, hogy a saját közösségüket védik meg a szövetségi kormányzat erőszakos maszkos ügynökeivel szemben. Ez annyira elterjedt, hogy a beszámolók szerint a helyi kis üzletek teli vannak sípokkal és a paprikaspray-k ellen védő szemüvegekkel.
Az ICE ügynökei közben a helyiek szerint a nagy vihart kavart eset után még erőszakosabbak lettek, és több esetben is azzal fenyegették meg az őket követő embereket, hogy úgy fognak járni, mint Good, ha nem fejezik be azt, amit csinálnak. Volt, amikor egy hazafelé tartó, de egy demonstrációba keveredett, és onnan elhajtani akaró hatgyerekes család autója alá dobtak könnygázgránátot, orvosi időpontra tartó nőt rángattak ki az autójából, vagy egy boltban dolgozó amerikai állampolgárt vittek el.
Az ilyen esetek pedig akkora felháborodást okoztak, hogy olyanok is kimentek tüntetni ellenük, akik soha életükben nem vettek részt semmilyen demonstráción. Voltak köztük amerikai veteránok is, akiket különösen feldühített a katonának öltözött ICE-ügynökök tevékenysége.
Elliott Payne, a minneapolisi önkormányzati testület elnöke, akit az ICE egyik ügynöke az utcán lökött fel, a New York Timesnak kijelentette, hogy olyan érzés, mintha katonai megszállás alatt lennének. „Olyan, mintha egy háborús övezetben élnénk” – mondta. Szerinte fegyveresek járőröznek az utcákon, sötétedés után autókról reflektorokkal világítanak gyalogosokra.
Sokan feloszlatnák az ICE-t
Azt a közvélemény-kutatási adatok is alátámasztják, hogy az idegenrendészettel szembeni ellenérzés különösen Good megölése után milyen széles körűvé vált az amerikai társadalomban. Az elmúlt másfél hétben készült felmérések többsége szerint csak harminc százalék körül van azoknak az amerikaiaknak az aránya, akik megalapozottnak vagy jogosnak tartották a nő lelövését, és több mint felük helytelenítette a történteket.
A kérdésben a republikánusok sem állnak olyan erőteljesen a Trump-kormányzat oldalán, mint általában szoktak. A YouGov felmérése szerint 61 százalékuk, a Quinnipiac Egyetem kutatása szerint 77 százalékuk tartja jogosnak a nő megölését, és 15-10 százalékuk nem. A republikánusok 14 százaléka szerint vádat kéne emelni az ügynök ellen, amit 63 százalék ellenez. A Yahoo-YouGov felmérése szerint csak az amerikaiak 24 százaléka értett azzal egyet, hogy Good belföldi terrorizmust követett volna el, és a republikánusoknak is csak 52 százaléka értett egyet a belbiztonsági miniszter kijelentésével.
Az ICE megítélése közben nagyot zuhant az elmúlt egy évben, ahogy a Trump-kormány deportálási céljainak elérésére az idegenrendészet egyre durvább módszerekkel igyekezett minél több illegális bevándorlót elkapni. Annyira népszerűtlenné vált, hogy a szervezet teljes megszüntetését már nem lehet egy szélsőséges kisebbség követelésének tartani.
Az Economist/YouGov felmérése szerint 46-43 arányban most először több amerikai támogatja az ICE megszüntetését, mint amennyien ellenzik. A függetlenek 47-36 százalékos arányban oszlatnák fel a szervezetet, és még a Trump-szavazók 15 százaléka is támogatja megszüntetését. Bár a Trump-kormány érvei szerint az idegenrendészet akciói biztonságosabbá teszik az amerikai városokat, a közvélemény-kutatások adatai szerint az amerikaiak többsége ezt nem így látja, és úgy érzik, hogy az idegenrendészet ügynökei túlságosan erőszakosan lépnek fel, miközben az ellenük tüntető embereket inkább békésnek tartják.
Good megölése után még a világ egyik legnépszerűbb podcastere, a 2024-ben Trumpot támogató Joe Rogan is erőteljesen kikelt az ICE ellen.
A különösen a fiatal férfiak körében nagy befolyással bíró médiaszemélyiség kijelentette, megérti azokat, akik nem akarják, hogy katonai felszerelésbe öltözött emberek „kószáljanak az utcákon, és embereket ragadjanak el, akik közül sokról kiderült, hogy amerikai állampolgárok voltak”. Majd egyenesen a náci titkosrendőrséghez hasonlította az idegenrendészet működését: „Tényleg a Gestapo leszünk? »Kérem az iratait?« Ide jutottunk?”
A demokrata politikusok egyelőre a mérsékelt, középutas megoldást javasoló tanácsokat fogadják meg, és nem tették magukévá a felmérések szerint egyre inkább általánosan elfogadottá váló nézetet, hogy az ICE-t fel kell oszlatni. A kongresszusban a demokraták azon igyekeznek, hogy inkább megreformálják a szervezet működését, az elmúlt évben erőteljesen lazult felvételi követelmények szigorítását, valamint a kiképzés javítását próbálják elérni. Ehhez a Politico beszámolója szerint már több republikánus politikus támogatásában is bízhatnak.
Trump pedzegeti, hogy egy több száz éves törvényhez nyúl
Trump a közösségi oldalán csütörtökön közzétett posztjában lebegtette meg, hogy egy több mint kétszáz éves törvényt alkalmazva katonákat küldhet Minneapolis városába, ahol egyre erőteljesebben kezdtek el tüntetni az idegenrendészet ügynökei ellen. Az elnök szerint a városban professzionális agitátorok és felkelők az „az ICE hazafiaira támadnak”, és ez ellen nem tesznek semmit „Minnesota korrupt politikusai”, és ha ez nem változik, akkor az Insurrection Actet fogja alkalmazni.
Az Egyesült Államokban egy majdnem 150 éves jogszabály, a Posse Comitatus megtiltja a szövetségi kormányzatnak a hadsereg bevetését polgári rendfenntartásra a kongresszus külön engedélye nélkül. Az elnököknek azonban lehetőségük van az Insurrection Act alkalmazására, amivel egy állam kormányzójának engedélye nélkül is katonákat vezényelhetnek a szövetségi törvények betartatására, vagy egy lázadás/belső felkelés leverésére.
Az 1792-ben bevezetett törvényt eddig harminc esetben alkalmazták, főleg a helyi kormányzók kérésére, utoljára 1992-ben, amikor széles körű zavargások törtek ki Los Angelesben a feketék elleni rendőri erőszak miatt, miután egy bíróság felmentette a Rodney Kinget majdnem halálra verő rendőröket. George H. W. Bush akkor azonban a kaliforniai kormányzó kérésére vezényelt tengerészgyalogosokat a városba. Korábban Dwight D. Eisenhower, John F. Kennedy és Lyndon B. Johnson amerikai elnökök az iskolák deszegregációjának biztosítására küldtek szövetségi katonákat az annak ellenálló déli államokba. Utoljára 1965-ben küldtek katonákat hívatlanul a törvényre hivatkozva egy államba, Alabamába a polgárjogi aktivisták menetének megvédésére.
Trump már az első elnöki ciklusa alatt is többször alkalmazni akarta a törvényt, de a Fehér Ház magas rangú tanácsadói ezt megakadályozták. Most azonban már olyan emberekkel van körülvéve, akik nemcsak hogy nem fognak nemet mondani neki, hanem aktívan támogatják. Kristi Noem belbiztonsági miniszter újságíróknak azt mondta, hogy csütörtök délelőtt beszélt Trumppal a törvény alkalmazásáról, az elnök egyik legbefolyásosabb tanácsadója, Stephen Miller helyettes kabinetfőnök és belbiztonsági tanácsadó pedig csütörtökön úgy jellemezte a Minneapolisban zajló tüntetéseket, mint „egy lázadás a szövetségi kormány ellen”.
Jogi szakértők szerint a törvény túlságosan lazán van megfogalmazva, és nem határozza meg elég pontosan, hogy mikor lehet alkalmazni, ezért nagy a visszaélés veszélye. Jogilag pedig nem teljesen tisztázott, hogy a bíróságok megakadályozhatnak-e egy elnököt abban, hogyan használja a jogszabály adta lehetőségeket – mondta a New York Timesnak Steve Vladeck, a Georgetowni Egyetem jogászprofesszora.
Trump tavaly több amerikai nagyvárosba is odavezényelte a Nemzeti Gárdát a zavargások miatt az idegenrendészet védelmére más jogszabályokra hivatkozva, de a legfelsőbb bíróság ezt törvénytelennek ítélte. Az erről szóló ítéletben azonban Brett M. Kavanaugh bíró egy lábjegyzetben arra utalt, hogy az elnöknek lehetősége van az Insurrection Act alkalmazására – írta a New York Times legfelsőbb bírósági tudósítója. Júniusban az amerikai földön csak különleges esetben bevethető tengerészgyalogság 700 katonáját is mozgósították támogató feladatokra a korábban kivezényelt Nemzeti Gárda egységei mellett Los Angelesnél.
„Történelmileg szerencsések voltunk, hogy a politikai megfontolások megakadályozták az elnököket abban, hogy visszaéljenek ezzel a hatalommal” – mondta a lapnak Vladeck, aki szerint 1992 óta főleg azért nem alkalmazta egy elnök sem a belső felkelés leverésére szolgáló törvényt, mert az amerikai közvélemény szemében egyre népszerűtlenebbé vált ez a lépés. Ezt közvélemény-kutatási adatok is alátámasztják. A YouGov felmérésre szerint az amerikaiak 51 százaléka, köztük 44 százalék erőteljesen ellenzi, hogy Trump a törvény alkalmazásával katonákat küldjön Minneapolisba az ott zajló tüntetések miatt, és csak 35 százalékuk értene ezzel egyet.
