Több ezren vonultak az utcára szerda este az amerikai Minneapolis városában, hogy megemlékezzenek arról a 37 éves nőről, akit napközben az amerikai idegenrendészet (Immigration and Customs Enforcement – ICE) egyik ügynöke fejbe lőtt. Renee Nicole Good a szövetségi hatóságok szerint szándékosan nekitámadt az ICE ügynökeinek, és megpróbálta őket halálra gázolni. Szemtanúk beszámolói és az esetről készült videók szerint azonban a nő csak menekülni próbált, amikor az egyik ügynök három lövést adott le az autójára. Korábban már több példa is volt arra, hogy az ICE valótlan állításokat tett, miután ügynökeik embereket öltek meg.
„Van egy üzenetem az ICE-nak: takarodjatok a picsába Minneapolisból. Nem látunk szívesen titeket. Azt állítjátok, hogy valamiféle biztonságot akartok itt teremteni, de pont az ellenkezőjét teszitek” – nyilatkozta feldúltan Jacob Frey, a minnesotai nagyváros polgármestere néhány órával a nő agyonlövése után.
Minneapolisban és ikervárosában, Saint Paulban egy hónapja kezdtek bele egy széles körű idegenrendészeti akcióba, amivel főleg az ott élő szomáliai menekülteket célozzák. A héten további kétezer ügynököt vezényeltek oda, hogy az ICE vezetőjének jellemzése szerint „minden idők legnagyobb bevándorlási műveletét” hajtsák végre. A Minnesota államban lévő városokban már hetek óta egyre feszültebb volt a hangulat a brutális módszerei miatt Donald Trump beiktatása óta a leggyűlöltebb szövetségi rendvédelmi szervvé vált ICE jelenléte miatt.
Csütörtökre több újabb tüntetést is szerveznek Minneapolisban, ahol a helyzetre tekintettel tanítási szünetet rendeltek el az összes iskolában. Helyi tisztviselők közben arra kérték a demonstrációra készülőket, hogy igyekezzenek békésen tüntetni, és ne adjanak okot a Trump-kormánynak arra, hogy újabb ügynököket vagy a Nemzeti Gárdát vezényeljék a városba, ahol 2020-ban zavargásokba torkolló tüntetések voltak George Floyd halála után.
A fekete férfit egy rendőr pár saroknyira ölte meg attól a helytől, ahol most az ICE egyik ügynöke agyonlőtte Goodot. Hat éve az egész országra kiterjedő tüntetéssorozat nőtt ki a minneapolisi tiltakozásokból.
Belföldi terrorista, vagy áldozat?
Az idegenrendészetet felügyelő amerikai belbiztonsági minisztérium vezetői a helyi idő szerint nagyjából délelőtt fél 11-kor történt eset után egyértelműen a lelőtt nőt tették felelőssé. Tricia McLaughlin szóvivő közleményében kijelentette, hogy az ICE ügynökeit zavargók akadályozták egy akcióban, az egyik zavargó pedig „a járművét fegyvernek használva” megpróbálta halálra gázolni az egyik ügynököt, aki „a saját és társai életét féltve” lépett fel. A minisztérium egyben belföldi terrorcselekményként jellemezte az esetet.
Ezt a narratívát ismételte meg egy helyi idő szerint késő délután tartott sajtótájékoztatón Kristi Noem. Az amerikai belbiztonsági miniszter szintén belföldi terrorcselekménynek nevezte, amit Good csinált, és azt állította, hogy az ICE ügynöke csak önvédelemből lőtt.
Trump a közösségi oldalán közzétett posztjában még tovább ment, és közölte, hogy „az autót vezető nő nagyon rendbontó volt, akadályozta a forgalmat, és ellenállt, majd erőszakosan, szándékosan és kegyetlenül elgázolta a rendőrt, aki úgy tűnik, önvédelemből lőtte le. A csatolt felvétel alapján nehéz elhinni, hogy [az ICE ügynöke] életben van, de most kórházban lábadozik.” Majd a New York Timesnak adott interjújában közölte, hogy a nő „szörnyen viselkedett”, és „elgázolta, nem csak megpróbálta elgázolni” a férfit.
Szemtanúk beszámolói és az esetről készült mobiltelefonos felvételek azonban már egész más képet festenek a történtekről. Szemtanúk szerint a helyszínen egyáltalán nem volt feszült a helyzet a nő megölése előtt, csak pár nézelődő volt, akik kiabáltak az ICE ügynökeire, a nő pedig elhajtani készült a helyszínről, és nem elgázolni az ügynököket.
Ezt támasztja alá az esetről készült egyik videó is. A felvételen látni, hogy Good bordó SUV-ja a padka mellett keresztbe áll az úton és éppen indulni készül, amikor int egy éppen arra jövő autósnak, hogy menjen el nyugodtan, amit annak sofőrje meg is tett. Majd a következő autónak is ugyanúgy int, de az megáll, maszkos, katonai taktikai ruhát viselő fegyveresek lépnek ki belőle, és az egyikük odasiet hozzá, és rángatni kezdi a vezető oldali ajtót. A nő ekkor tolatni kezd, majd megáll, miközben egy ügynök az autója elé gyalogol. Good ekkor előreindul, hogy az autója bal első sarkánál álló ügynököt jobbra kanyarodva kikerülve elhajtson a helyszínről.
Az autó előtt álló, majd oldalra lépő ügynök ekkor gyorsan három lövést adott le a mellette elhaladó autóra, ami pár méter után az út szélére sodródott, és parkoló autóknak, valamint egy oszlopnak ütközve megállt. A videót készítő nő odament a járműhöz, ahol azt lehetett látni, hogy egy nő zokogva borult rá Goodra, akinek véres a ruhája. Mint később kiderült, a síró nő az áldozat felesége volt.
„Megölték a feleségem, nem tudom, mit csináljak. Megálltunk videózni, és ők fejbe lőtték. Van egy hatévesünk az iskolában”
– mondta a láthatóan sokkban lévő nő egy ott lakó embernek.
Szemtanúk elmondása szerint a helyszínen volt egy orvos, aki arra kérte az ICE ügynökeit, hogy hadd menjen oda elsősegélyt nyújtani, de ezt nem engedték neki. A nő ernyedt testét több ügynök a lábánál és karjánál fogva egy közeli kereszteződéshez vitte, ahol a földre fektették, amíg a mentőkre vártak.
A nagyjából 15 perc múlva kiérkező mentőautó azonban az ICE autói miatt nem tudott odajutni, így a mentősök kénytelenek voltak gyalog odamenni hozzá, és megkezdeni az újraélesztést. A nőt végül a kórházba érkezéskor halottá nyilvánították.
Noem azt mondta, hogy az ügynök is megsérült, és kórházba kellett szállítani. A videón még azt lehetett látni, hogy a férfi odasétált a lelőtt nő autójához.
Anyja szerint valószínűleg megrémült a helyzettől
Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint Good csak nemrég költözött Minneapolisba a feleségével, valamint az előző, második házasságából származó hatéves fiával. Első házasságából két további, egy 15 éves és egy 13 éves gyereke volt – írta az AP. Apja a Washington Postnak azt mondta, hogy Good Colorado államban nőtt fel, de egy rövid időre visszaköltözött a szüleihez Kansasbe, miután férje, egy PTSD-től szenvedő veterán meghalt.
„Jó, de kemény élete volt. Csodás ember volt” – mondta a lapnak az apja. Édesanyja a Minnesota Star Tribune-nek arról beszélt, hogy lánya nem volt részese az ICE elleni tüntetéseknek. „Renee volt a legkedvesebb ember, akit valaha ismertem”, hozzátéve, hogy hihetetlenül együtt érző volt, aki gondját viselte másoknak. Hasonlóan nyilatkoztak róla szomszédjai is, melegszívű, szerető anyaként jellemezték.
A nő első férje az AP-nak azt mondta, hogy Good és felesége hazafelé tartott az iskolából, ahova a fiukat vitték, amikor belefutottak az ICE ügynökeibe az utcában, ahol laktak. Édesanyja, amikor egy újságírótól megtudta, milyen körülmények között halt meg a lánya, azt mondta, „valószínűleg teljesen rémült volt”.
Az esetről készült felvételekből úgy tűnik, kaotikus és feszült volt a helyzet. Több ott lakó ember is az utcán volt az ICE megjelenésére figyelmeztető sípok felhangzása után, és kiabálva szidták az ügynököket, miközben autódudák szóltak. Egy szemtanú a CNN-nek és az NBC Newsnak is azt mondta, hogy az ügynökök azt üvöltötték az autóban ülő nőnek, hogy menjen el onnan. A videón azonban azt lehet hallani, hogy a nő autójához közelítő ICE-ügynökök azt kiabálják neki, hogy „szálljon ki az autóból, szálljon ki a kibaszott autóból”, és lehet, hogy a hangzavarban ezt értette félre. Amikor az autó megindult előre, a lövéseket leadó ICE-ügynök pedig azt kiabálta, hogy „stop”, majd azonnal lőtt.
Felpörgették a razziáikat
Az illegális bevándorlók elfogását civil ruhákban, vagy éppen automata fegyverekkel felfegyverkezve, gyakran katonainak látszó taktikai mellényekben és maszkban, mindenféle azonosító jelzés nélkül végrehajtó ICE-ügynököket sok kritika érte a Trump beiktatása óta alkalmazott keménykezű módszereik miatt.
Az erőteljesen vitatott módszerei miatt a legnagyobb bírálói által már egy titkosrendőrséghez hasonlított szervezet költségvetését a nyáron 75 milliárd dollárra (több mint 25 ezer milliárd forint) növelték az elkövetkező négy évre, és ezzel a legnagyobb költségvetéssel rendelkező szövetségi rendfenntartó erővé vált.
Nagyjából tízezerrel akarták növelni az ICE létszámát, hogy minél gyorsabban teljesítsék Trump elvárásait, és megfelelő számban fogjanak el és utasítsanak ki illegális bevándorlókat. Ettől sokan tartottak a múltbeli példák alapján, szakértők szerint a hirtelen létszámnövelés nagy veszélyeket rejt magában. Nem feltétlenül van idő a jelentkezők megfelelő átvilágítására és kiképzésére, így előfordulhat, hogy részben felkészületlen, talán eleve alkalmatlan, ellenben akár fegyverhasználatra is feljogosított emberek kezdenek el széles körben razziázni főleg bevándorlók lakta városrészekben. A razziáik miatt pedig rendszeresen dühös tömegekkel kerülnek szembe. Az ICE-ról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
A videókon nem az látszott, amit mondtak
Az ICE ügynökei az elmúlt egy évben már több, jellemzően autóban ülő emberre is rálőttek intézkedéseik közben, köztük amerikai állampolgárokra. Ezekre rendszeresen azt a gyors magyarázatot adták, hogy a járművet fegyverként használva támadtak az ügynökökre, ők pedig önvédelemből nyitottak tüzet. Azonban az esetekről készült videók több alkalommal is más képet mutattak.
Chicagóban egy szakácsként dolgozó illegális bevándorlót öltek meg, aki az ICE közlése szerint az autójával megpróbálta őket elgázolni, és egy ügynök súlyos sérüléseket szenvedett. Az esetről készült videókon látni, hogy a férfi távolodni próbált, valóban elsodorta az egyik ügynököt, aki maga jelezte, hogy nem történt semmi baja. A férfit nyakon lőtték, elvérzett.
Egy másik chicagói esetben egy határőr öt lövést adott le egy autóban ülő nőre. A hatóságok azt állították, hogy a fegyvert viselő nő szándékosan nekihajtott a kocsijuknak. Az esetről készült testkamerás felvételeken azonban a nő ügyvédje szerint az látszik, hogy a szövetségi ügynökök hajtottak neki a nő kocsijának. A felvételen pedig hallani, hogy az igazoltatás előtt, amikor a nő elhajt a határőrök autója mellett, az egyik határőr, miközben ujját fegyvere ravaszán tartja, azt mondja: „csinálj valamit, ribanc”. A nő ellen vádat emeltek, de azt később visszavonták.
Kaliforniában egy tiktokos tartalomgyártóra lőttek rá, szintén azt a magyarázatot adva, hogy Carlitos Ricardo Parias a fegyverként használt autójával támadta meg őket. A Los Angeles Times által megszerzett videón látni, hogy a férfi autója egy helyben állt, amikor az eset történt. A férfi ellen testi sértés vádjával indítottak eljárást, de a vádat egy szövetségi bíró ejtette, a vádlott alkotmányos jogainak megsértése miatt.
„Ez rendszeresen meg fog még történni. Nem erre a munkára képezték ki őket”
– mondta a Washington Postnak a Chicagóban ötször meglőtt nő ügyvédje. A Guardian vizsgálata szerint sűrűn megtörténik, hogy az ügyészség kénytelen ejteni hasonló vádakat, mert az ügynökök hamis állításokat tesznek.
„Takarodjatok a picsába”
A nő megölése után helyi tisztviselők dühös nyilatkozatokban keltek ki az ICE ellen. A cikk elején már idézett Jacob Frey, a minnesotai nagyváros polgármestere szerint egy ilyen esettől tartottak, mióta az ICE megjelent a városban.
Frey szerint a szövetségi hatóságok „megpróbálják úgy csavarni a történetet”, mintha az ICE ügynöke önvédelemből lőtte volna arcba áldozatát. „Láttam a felvételt, így én magam szeretném mindenkivel közölni, hogy egy nagy lószart! Valójában az ügynök gondatlanul alkalmazott erőszakot, aminek az eredményeként valaki meghalt, valakit megöltek” – mondta sajtótájékoztatóján.
A polgármester a CNN-nek nyilatkozva kijelentette, hogy látta Noem sajtótájékoztatóját, és úgy érezte, hogy ő sem hisz el egy szót sem abból, amit mondott. Az általa használt káromkodásokra reagálva pedig kijelentette, hogy nem a szavai a lázítóak, hanem az, hogy valakit megöltek. „Sajnálom, ha ez sértette Disney hercegnői füleiket” – mondta.
Tim Walz, Minnesota kormányzója is úgy vélte, előre lehetett látni, hogy történni fog egy ilyen eset, ami szerinte teljességgel elkerülhető lett volna. Szerinte a szövetségi kormány egyáltalán nem működik együtt a helyi hatóságokkal, és „nem tesznek minket biztonságosabbá”. A szintén demokrata Amy Klobuchar szenátor pedig azt hangoztatta, hogy ez az eredménye annak, ha a helyi rendfenntartó erők akarata ellenére küldenek szövetségi ügynököket az utcákra. Kijelentette, hogy a minisztérium állításai nem állnak összhangban a videós bizonyítékokkal.
Minnesota legfőbb ügyésze jelezte, mindent meg fog tenni azért, hogy elszámoltassák azokat, akik megszegték a törvényeket. Tina Smith szenátor kijelentette, hogy ez nem volt belföldi terrorizmus: „az Oklahoma Cityben [1995-ben] történt bombázás volt belföldi terrorizmus”. A kongresszus egyik minnesotai képviselője pedig kongresszusi eljárást indít Noem eltávolítására. „Az egy dolog, hogy alkalmatlan és veszélyes, de törvényt szegni már” jogalap az eltávolítására a minisztérium éléről.
Republikánus politikusok közben a Trump-kormány narratíváját követve az áldozatot hibáztatták, és teljes mellszélességgel kiálltak az ICE ügynökei mellett, támogatásukról biztosítva az idegenrendészet ügynökeit. Egyben a demokratákat ostorozták, szerintük ez történik, amikor démonizálják a szövetségi ügynököket, és kitartottak amellett, hogy Good rátámadt az ügynökökre.
Feszült helyzet
Minneapolis vezetése csütörtökön nagyobb tüntetésekre készül, és Tim Walz már jelezte, hogy készültségbe helyezte az állami nemzeti gárdát arra az esetre, ha szükség lenne rájuk. A kormányzót a George Floyd megölése után kitört zavargások idején sok kritika érte, amiért nem vetette be időben a nemzeti gárda egységeit a rend helyreállításához.
Közben helyi tisztviselők sora arra kérte az embereket, hogy békésen tüntessenek. „Nem kapjuk be a csalit, amit az ICE ügynökei próbálnak létrehozni” – közölte a polgármester, aki szerint csak indokra várnak arra, hogy még több ügynököt vezényeljenek a városba. Walz jelezte, hogy érzi az emberek dühét, és ő is dühös, de „nem adhatjuk meg nekik a műsort, amit akarnak”. „Nem adhatunk Donald Trumpnak okot arra, hogy kiszélesítse a minnesotaiak elleni erőszakot” – figyelmeztetett az állam legfőbb ügyésze.
Trump korábban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a zendülési törvényt is hatályba léptetheti, hogy katonákat vezényeljen egyes államokba. „Ha életbe kell léptetnem, akkor megteszem. Amennyiben embereket ölnek meg, és bíróságok, kormányzók vagy polgármesterek akadályoznak bennünket” – jelentette ki.
Walz közben jelezte, hogy a minnesotai nemzeti gárda „a miénk”, és a minnesotaiak védelmére vezényelnék ki, hozzátéve, hogy „ők nem hordanak maszkokat”. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a gárdát a szövetségi ügynökkel szemben mozgósítanák-e, Walz kijelentette: „Még soha nem voltunk háborúban a szövetségi kormánnyal”.
Cikkünket frissítettük az áldozatnak adott utasításokról szóló bekezdéssel.
