Donald Trump már büszkén vállalja rasszista kijelentéseit, amiket korábban még letagadott

Amikor 2018-ban kiderült, hogy Donald Trump „szarfészekként” jellemezte egy zárt ajtók mögött zajlott megbeszélésen Haitit és több afrikai országot, hatalmas felháborodást okozott. Haiti kormánya és afrikai országok behívatták az amerikai nagyköveteket, az Afrikai Unió és afrikai ENSZ-követek bocsánatkérést követeltek az amerikai elnök „nagyon rasszistának” nevezett kijelentése miatt, mérsékelt republikánus politikusok sora dühös nyilatkozatokban ítélte el Trump „buta, felelőtlen és gyerekes”, valamint elnökhöz méltatlan mondatait. „Ha ez nem rasszizmus, akkor nem tudom, hogyan lehet azt definiálni” – mondta akkor egy floridai republikánus képviselő. A felháborodásra tekintettel még maga Donald Trump is letagadta, hogy a „szarfészek” szót használta volna.

Hét évvel később az akkor elfogadhatatlanul nyíltan rasszistának ítélt mondatokat már annyira elnézik az amerikai elnöknek, hogy republikánus oldalról hatalmas csend volt a válasz Trump december eleji, a visszafogottsága és óvatos megfogalmazásai miatt a baloldalról rendszeresen kritizált New York Times jellemzése szerint „sokkolóan szégyentelenül bigott xenofób kirohanására” az Egyesült Államokban élő szomáliaiak ellen. Sőt, saját kormányának tagjai elismerően mosolyogva bólintottak és tapsoltak, amikor „hulladéknak” nevezte a szomáliaiakat, és közölte, hogy nem akarja őket az országban látni.

Büszkén vállalja

Trump aztán egy augusztus 9-én tartott gyűlésen nyilvánvalóvá tette, hogy mennyivel több engedhet meg magának, mint korábban. A Pennsylvania államban tartott eseményen a 2018-as tagadását sutba dobva elismerte, hogy valóban szarfészekként jellemezte az afrikai országokat a demokrata és republikánus szenátorokkal tartott megbeszélésen.

„Volt egy megbeszélésünk, és azt mondtam, hogy »miért van az, hogy csak szarfészek országokból veszünk be embereket, miért nem kaphatunk pár embert Norvégiából, Svédországból«, csak egypárat, jöjjön pár Dániából” – közölte Trump. Hozzátéve, hogy „küldjetek nekünk pár kellemes embert”, majd Szomáliát „katasztrófaként” jellemezte, egy „koszos, mocskos, undorító, bűntől fertőzött” országként.

A főleg Minnesota államban élő szomáliai bevándorlókat évek óta támadó Trump november közepén kezdett el egyre erőteljesebb retorikát használni az afrikai országból érkezett fekete muszlimok ellen, főleg a Washingtonban történt támadás után, amikor egy afganisztáni menekült a Nemzeti Gárda két tagjára lőtt rá, egyiküket megölve.

A katalizátor egy jobboldali lapban megjelent, minden alapot nélkülöző állítás volt, amely szerint egy, jelentős csalási ügyben érintett állami támogatás bizonyos része egy szomáliai terrorszervezethez került. „Szomáliai bandák terrorizálják az embereket” Minnesotában, írta Trump november végén a közösségi oldalán, hozzátéve, hogy „küldjék vissza őket oda, ahonnan jöttek”.

A csalási ügyek valódiak, és hatalmasak voltak. A szövetségi ügyészség 86 ember ellen emelt vádat és majdnem hatvanat el is ítéltek három ügyben, amikben a Covid-19-járvány alatt és után több mint egymilliárd dollárnyi segélyt csaltak ki Minnesota államtól gyerekétkeztetésre, autista gyerekek megsegítésére vagy lakhatási segélyekre szánt pénzekből. Az ügyben érintett emberek nyolc kivételével mind szomáliaiak, vagy szomáliai származásúak voltak, jelentős többségük amerikai állampolgár, akik az ügyészség közlése szerint luxusautókra, külföldi utazásokra vagy házvásárlásra költötték a csalással szerzett pénzeket.

Az ügy miatt vizsgálatot indított a washingtoni képviselőház kormányzati felügyeleti bizottsága, valamint az amerikai pénzügyminisztérium, Trump pedig arra hivatkozva bejelentette, hogy vissza fogja vonni az Egyesült Államokban lévő szomáliai menekültek ideiglenes védelmét, ami nagyjából hétszáz embert érint. December első hetében pedig az idegenrendészet nagyjából száz ügynököt küldött szerte az országból Minnesota két legnagyobb városába, ahol több tízezer szomáliai él, hogy illegális szomáliai bevándorlókat keressenek.

Hulladék

Trump közben minden korábbinál erőteljesebben kelt ki a szomáliai bevándorlók és menekültek ellen. Egy december 2-án a Fehér Házban tartott nyilvános kormányülésen – ami egyebek mellett azzal vált emlékezetessé, hogy a miniszterek egymás után dicsérték Trumpot, aki úgy tűnt, hogy el-elbóbiskolt ültében – a minnesotai csalási ügyről feltett kérdésre válaszolva több percen át tartó kirohanást intézett a szomáliaiak, valamint szomáliai menekültből lett demokrata képviselő, Ilhan Omar ellen.

Az amerikai elnök hét másodperc alatt négyszer használta a „hulladék” szót a szomáliai bevándorlókra, közölve, hogy „menjenek vissza oda, ahonnan jöttek”, kijelentve, hogy nem dolgoznak, nem akarják naggyá tenni az országot, nem csinálnak semmit, csak panaszkodni tudnak. „Őszinte leszek, nem akarom őket a mi országunkban” látni, mondta. „Valaki erre azt mondaná, hogy ó, ez politikailag nem korrekt, nem érdekel, nem akarom őket a mi országunkban” – tette hozzá.

J. D. Vance alelnök elismerően ütötte meg öklével az asztalt, a mosolygó Pete Hegseth védelmi miniszter helyeslően bólogatott, kormánytagok tapssal fogadták mondatait, a Fehér Ház szóvivője pedig „csodálatos” és „eposzi pillanatnak” nevezte.

Trump másnap az Ovális Irodában tartott sajtóeseményen tovább folytatta. „A szomáliaiaknak el kellene tűnniük innen, elpusztították a mi országunkat”, Minnesotát pedig egy leprateleppé tették, mondta Trump, hozzátéve, hogy olyan embereknek kellene érkezniük az Egyesült Államokba, akik „szeretni fogják az országunkat”. És kijelentette, hogy nem lenne szabad engedni, hogy kongresszusi képviselők legyenek, „mert nem képviselik az országunk érdekeit”.

Az egy héttel később tartott pennsylvaniai gyűlésen pedig – ahol elismerte, hogy szarfészeknek nevezte az afrikai országokat – közölte, hogy a szomáliaiak „utálják az országunkat”, emellett nem képviselik „a mi értékeinket, nem járulnak hozzá a gazdaságunkhoz és nem tagozódnak be a társadalmunkba”, és több tízmilliárd dollárt lopnak, „ide jönnek és rabolnak”. A Politicónak adott interjújában pedig arra a kérdésre, hogy milyen bevándorlókat akar látni az országban kijelentette, hogy „nem akarok látni Szomáliát”, hozzátéve, hogy „már jóval a botrány előtt panaszkodtam Szomália miatt”.

Az elnök kiemelten foglalkozott mindegyik alkalommal Ilhan Omar képviselővel, többször is felemlegetve a vele szemben évekkel korábban elterjesztett hazugságot, hogy a testvérével kötött kamuházassággal szerezte meg az amerikai állampolgárságot. „A testvéréhez ment hozzá, ezért illegálisan van itt, ki kéne hajítani innen a fenébe” – mondta Trump a pennsylvaniai gyűlésen, míg a kormányülésen kijelentette, hogy „Ilhan Omar hulladék, egy hulladék, a barátai is hulladékok, ezek nem olyan emberek, akik dolgoznak”, közölve, hogy a képviselő nem csinál semmit, csak panaszkodik, amit a Politicónak adott interjújában is felemlegetett.

Omar válaszul bizarrnak nevezte, hogy az elnök mennyire rögeszmésen foglalkozik vele, hozzátéve, hogy „remélem megkapja a segítséget, amire nagyon nagy szüksége van”. A képviselőnő a Reutersnek nyilatkozva közölte, hogy Trumpnak „mindig is nagyon rasszista, xenofób, iszlamofób megjegyzései voltak”, és az elnök kijelentései egyáltalán nem meglepőek, tekintve, hogy korábban szarfészekként jellemezte az afrikai országokat. Az AP-nek kijelentette, hogy őt nem könnyű megfélemlíteni, és azt sem fogják hagyni, hogy bűnbakot csináljanak belőlük.

Veszélyes dehumanizálás

Közben a minnesotai tisztviselők egymás után álltak ki az államban élő szomáliai közösség tagjai mellett, köztük a nagyjából nyolcvanezer szomáliainak otthont adó Minneapolis és Saint Paul polgármesterei, valamint Tim Walz kormányzó. A Kamala Harris alelnökjelöltjeként országosan is ismertté vált politikus egy sajtótájékoztatón aljasnak jellemezte Trump kirohanásait, és egyben veszélyesnek is, közölve, hogy „tudjuk hogy megy ez, gúnyolódással kezdik, majd az erőszakhoz fordulnak”.

A politikai erőszakot harminc éve tanulmányozó Robert Pape, a Chicagói Egyetem professzora szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az elnök kijelentései veszélyesek. „Ezek nemcsak trágár metaforák, hanem különösen dehumanizáló metaforák” – mondta a New York Timesnak a „hulladék” kifejezés használatára, hozzátéve, hogy ez pontosan az a nyelvezet, amiről kutatásaik kimutatták, hogy növeli az erőszakos cselekedetek támogatását. A CNN beszámolója szerint december első hetében gyűlölködő levelek sora érkezett mecsetekbe és a szomáliaiakat támogató szervezetekhez, de élete első idegengyűlölő emailjét kapta meg egy iszlám központ Etiópiából menekült tagja is.

„Ez nagyon veszélyes” – mondta a Reutersnek Alvin Tillery. Az Északnyugati Egyetem politológusprofesszora szerint a múltban több amerikai politikust is bíráltak az alig kendőzött rasszista kijelentéseik miatt, de korábban soha senki még csak a közelébe sem merészkedett a kisebbségekkel szemben ennyire gyűlölködő retorikának.

Trump elnökként elfogadottá tette a közbeszédben az ilyen kijelentéseket, amiket sok amerikai hosszú időn át elfogadhatatlannak tartott – mondta az AP-nek Carl Bon Tempo, a New York Állami Egyetem történészprofesszora. „Messze nem ő az első politikus, aki vállalta a rasszista uszító xenofóbiát, de az Egyesült Államok elnökeként nagyobb hatása van, mint a többségnek” – mondta az AP-nek César Cuauhtémoc García Hernández, az Ohio Állami Egyetem polgárijog-professzora.

Sokat mondó hallgatás

Trump mindig is minden más amerikai politikusnál nyíltabban használta az alig leplezett rasszista retorikát. Már az amerikai politikai életbe is azzal a faji előítéletből táplálkozó összeesküvés-elmélettel tört be, hogy az Egyesült Államok első fekete elnöke, Barack Obama – akit rendszeresen úgy emleget, hogy Barack Hussein Obama – valójában nem amerikai állampolgár, majd „erőszakolókként” jellemezte a mexikói bevándorlókat, vagy kijelentette, hogy a fehér felsőbbrendűséget hirdető tüntetők között is vannak jó emberek.

A 2024-es elnökválasztási kampány alatt még tovább ment, és már egyenesen náci retorikát használva többször is kijelentette, hogy a bevándorlók „megmérgezik a nemzet vérét”, és „rossz génjeik vannak”, a Haitiból érkezett embereket pedig azzal vádolta, hogy megeszik a háziállatokat.

Az idegengyűlölő retorika nem újdonság Trumptól. Ami igazán figyelemreméltó, hogy mostanra a republikánus politikusok gyakorlatilag teljesen elhallgattak, és nem ítélik el Trump kijelentéseit – mondta a Guardiannek Susan Benesch, az erőszakra buzdító beszédeket tanulmányozó Dangerous Speech Project vezetője.

Ezt emelte ki egy minnesotai szomáliai vállalkozó, Salman Figy is, aki az elnökválasztáson Trumpot támogatta, és republikánus jelöltként indult az állami képviselő-választáson is, kritizálva a minnesotai republikánus vezetést, amiért nem álltak ki a szomáliai közösség mellett, aminek tagjai harmada az állítása szerint Trumpra szavazott 2024-ben. Az egyik ilyen Trump-szavazó szomáliai a New York Timesnak kijelentette, hogy már megbánta a voksát, kijelentve, hogy „elegem van belőle, mostantól a demokratákra fogok szavazni”.

Bár a Republikánus Párt helyi vezetői csak lagymatagon bírálták Trump kijelentéseit, egy kisvárosi republikánus vezető, a 79 éves Rollie Nissen, aki hat éve még nemmel szavazott arra, hogy tömegesen beengedjenek a városába szomáliai menekülteket, a Wall Street Journalnek elmondta, hogy az elnök túl messzire ment a kijelentéseivel. Nissen közölte, hogy nem kellene pár rossz ember miatt leírni egy egész közösséget „Nem csak a szomáliaiak azok, akik bankokat rabolnak” – jelentette ki Nissen, hozzátéve, hogy „azoktól kellene megszabadulni, akik illegálisan vannak itt, nem visszavinni mindenkit Szomáliába, Mexikóba vagy Venezuelába”.

A idegenrendészetnek nincs könnyű dolga

Ha Trump és támogatói arra számítottak, hogy az idegenrendészet (ICE) Minnesotába vezényelt ügynökei tömegesen fogják deportálni a szomáliaiakat, akkor csalódni fognak. Nagy részük ugyanis amerikai állampolgár. A 2024-es amerikai népszámlálás adatai szerint nagyjából 259 ezer szomáliai származású ember él az Egyesült Államokban, és abból nagyjából 108 ezer él Minnesotában. Majdnem 58 százalékuk már az Egyesült Államokban született amerikai állampolgár, de a szomáliai születésűek 87 százaléka is megkapta már az állampolgárságot.

A belbiztonsági minisztérium egyelőre csak négy szomáliai elfogásáról számolt be a Minnesota két nagyvárosában indított akcióban, ami miatt még az állampolgársággal rendelkező szomáliaiak is félnek kimenni az utcára, és sokan magukkal hordják az amerikai útlevelüket, hogy bizonyítani tudják állampolgárságukat. „Az emberek hihetetlenül félnek” – mondta Jacob Frey, Minneapolis polgármestere.

Bár a Trump-kormány azt állítja, hogy a legrosszabb bűnözőkre vadásznak, valójában találomra ellenőriznek szomáliainak látszó embereket és kelet-afrikai éttermek vendégeit. Emellett Tim Walz kormányzó állítása szerint több amerikai állampolgárt is őrizetbe vettek.

Köztük volt egy húszéves szomáliai származású fiatalember is, aki a beszámolók szerint hiába ajánlotta fel, hogy nézzék meg az állampolgárságát bizonyító igazolványát, megbilincselték, autóba tuszkolták és elvitték egy fogvatartási központba. Majd, amikor végül ellenőrizték az állampolgárságát, közölték vele, hogy gyalogoljon haza a fagyos minnesotai télben.

A idegenrendészek munkáját közben az időjárás is nehezíti a kanadai határnál található államban, ahol a héten a legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz nyolc Celsius-fok körül van, míg estére mínusz húsz fok alá is csökken. Ezt az állam kormányzója is megemlítette, közölve december elején, hogy „úgy tűnik nem sokat érnek el”, hozzátéve, hogy „idehozzák ezeket az embereket Texasból vagy valami hasonló helyről, és egészen biztos vagyok benne, hogy túlságosan fáznak ahhoz, hogy kiszálljanak az autóikból, és embereket zaklassanak”.