Keményebb menekültügyi szabályokra mondott igent az EP, csak egy magyar pártból szavaztak nemmel
Az Európai Parlament (EP) kedden elfogadta a menekültügyi eljárásról szóló uniós rendeletek módosításait. Az EP közleménye szerint a képviselő-testület
- 408 igennel, 184 nem és 60 tartózkodás mellett támogatta a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének létrehozását;
- jóváhagyta a megállapodást a biztonságos harmadik ország elvének alkalmazásáról 396 szavazattal, 226 ellenző és 30 tartózkodás mellett.
A jegyzőkönyv szerint a Fidesz–KDNP-től, a Tiszától és a Mi Hazánktól mindkét végszavazáson igeneket nyomtak. A két DK-s a harmadik országoknál nemmel voksolt, a származásiaknál viszont Dobrev Klára igennel, Molnár Csaba nemmel.
A biztonságos származási országok új uniós listája lehetővé teszi, hogy gyorsan elbírálják az ilyen országokból érkezők menedékjogi kérelmeit. Az új szabályokkal a kérelmezőket könnyebben visszaküldhetik a hazájukba. Banglades, Egyiptom, India, Kolumbia, Koszovó, Marokkó és Tunézia mellett az EU tagjelöltjei is biztonságos származási országnak minősülnek, kivétel például válogatás nélküli háborús erőszak vagy emberi jogi szankciók esetén.
Az Európai Bizottságnak nyomon kell követnie a jegyzékben szereplő és a tagjelölt országok helyzetét, és lépnie, ha a körülmények megváltoznak. Ideiglenesen dönthet úgy, hogy egy ország nem biztonságos, vagy javasolhatja a végleges törlést a jegyzékből. A tagállami hatóságok nemzeti szinten további biztonságos származási országokat jelölhetnek meg.
Az uniós országok széles körű feltételekkel alkalmazhatják majd a biztonságos harmadik (azaz EU-n kívüli) ország elvét egy menedékkérőnél. Ilyen a kapcsolat a kérelmező és a harmadik ország között, például a családtagjaik jelenléte az országban, vagy a nyelvi, kulturális kapcsolatok. Ilyen lesz az is, ha a kérelmező az EU-ba vezető úton áthaladt a harmadik országon, és ott hatékony védelmet kérhetett volna. Akár megfelelő kétoldalú megállapodás is elég lehet. (Korábban a magyar menekültügyi rendszer vitatott kulcselemévé vált, hogy Szerbiát biztonságos harmadik országnak minősítették.)
Egy harmadik ország mind uniós, mind nemzeti szinten biztonságossá nyilvánítható, kivéve a területe meghatározott részeire vagy a személyek egyértelműen azonosítható kategóriáira. A lehetőséggel – a határon gyorsított eljárással együtt, amelyet a nyáron vezetnek be a valószínűleg visszautasított menedékkérőknél – már a menekültügyi csomag 2026 júniusától megkezdett alkalmazása előtt élhetnek a tagállami hatóságok.
A jobbközép Európai Néppárt a szavazás előtt arról posztolt Facebookra, hogy olyan Európát szeretnének, amely megvédi a határait és elejét veszi az illegális migrációnak. A két szavazás megerősíti az EU válaszát a kihívásra. Lena Düpont, a biztonságos harmadik országokról szóló javaslat néppárti felelőse (jelentéstevője) a voksolás után úgy látta: „újabb fontos alapot fektetünk le egy működőképes, hiteles menekültügyi rendszer megteremtéséhez. Azáltal, hogy a jövőben a nyilvánvalóan megalapozatlan menedékjog iránti kérelmeket gyorsabban és hatékonyabban elutasíthatjuk, felgyorsítjuk a menekültügyi eljárásokat, tehermentesítjük a tagállami rendszereket, és segítünk az embereknek abban, hogy ne ragadjanak évekre jogi bizonytalanságban.”
A részben fideszes Patrióták Európáért (PfE) nagy győzelemként ünnepelte X-en a két szavazást. A közleményük szerint a biztonságos harmadik országok elvével a menedékkérőket még azelőtt más, EU-n kívüli országokba küldhetik, hogy beadhatnák a kérelmeiket egy tagállamban. Ez „olyan mechanizmust ad, amely csökkenti a visszaéléseket, és enyhíti a nyomást” a menekülteket fogadó rendszereken. A biztonságos származási országok közös listájával gyorsabban dolgozhatják az olyan országból érkezők kérelmeit, amelyeknél nem indokolt a politikai menedékjog. A frakció szerint körülöttük formálódott a tettre készek koalíciója, míg a szélsőbaloldal és a liberálisok ideológiailag elutasították a szövegeket.
Szégyelljék magukat, akik a baloldalon igennel szavaztak – üzente Ilaria Salis a számos liberális és szocialista képviselőnek, akik támogatták a két javaslatot. A szélsőbaloldali GUE/NGL közleménye a két szavazásban újabb szöget látott az uniós menedékjog koporsójában. „A jobboldali koalíció a szélsőjobbal vállvetve tapos az emberi méltóságon és szolidaritáson” – utaltak arra, hogy a jobboldali csoportok bizonyos témákban (mint a migráció vagy az üzleti szabályok enyhítése) többször szavaztak már együtt „venezuelai többségként”. A közlemény szerint Ilaria Salis arról beszélt, hogy véglegessé tették a menedékjog megsemmisítését a középpártok és a szélsőjobb „szentségtelen szövetségével”. A kitörés napi 2023-as utcai támadások egyik gyanúsítottja úgy vélte, kikövezték az utat a tömeges kiutasítások és az olyan központok előtt, mint amilyet az olasz kormány nyitott Albániában, hogy ott dolgozzanak fel menedékkérelmeket.
Az Európai Bizottság januárban mutatta be a migráció- és vízumügyi stratégiáját, ahol a két korábbi, most megszavazott javaslatukra is utaltak, és paradigmaváltásról beszéltek.
Cikkünket kiegészítettük a Néppárt, a PfE és a GUE/NGL közleményével.