Paradigmaváltással lép fel az illegális migráció ellen az Európai Bizottság új stratégiája
Új migráció- és vízumügyi stratégiát mutatott be csütörtökön az Európai Bizottság. A szövegek önmagukban nem jogszabályok, de utalnak rá, milyenek várhatóak, és hogyan fogják alkalmazni a már meglévőket.
A bemutatón Henna Virkkunen, az Európai Bizottság biztonságért is felelős tagja paradigmaváltásról beszélt. Magnus Brunner migráció- és menekültügyért felelős biztos hangsúlyozta, hogy a – Magyarországot is érintő – nyugat-balkáni útvonalon az elmúlt években 90 százalékkal csökkent a migráció, „tehát a jó irányba haladunk”. Az illegális migráció csökkentése szerinte életeket is ment, minden megelőzött migránscsempész út potenciálisan egy megmentett élet, jelentette ki.
A testület közleménye szerint az egyik céljuk, hogy megelőzzék az illegális migrációt, és megtörjék az embercsempész-hálózatok üzleti modelljét. (Utóbbit nem könnyíti meg, hogy a magyar kormány kiengedi a börtönből a külföldi embercsempészeket, emiatt az Európai Bizottság már kötelezettségszegési eljárást indított, és miután a kormány nem visszakozott, perel.) A stratégiával megvédenék a háború és üldöztetés elől menekülőket, miközben megelőznék a visszaéléseket a rendszerrel, valamint magasan képzett tehetségeket vonzanának az EU-ba, hogy erősítsék a versenyképességet.
Többek között diplomáciai úton lépnének fel az embercsempészet ellen. Közös rendszerrel küldenék vissza a visszautasított menedékkérelmek benyújtóit egy új jogszabállyal, amelyet már korábban javasoltak. Olyan új módszereket vetnének be, mint a visszaküldési központok létrehozása az EU-n kívül.
A visszafogadást különféle eszközökkel is erősítenék. Már az asztalon van a javaslat, hogy megvonják az együtt nem működő országok kereskedelmi előnyeit. A migrációügyivel egyszerre, csütörtökön bejelentett vízumstratégia alapján a vízumkérelmeket is korlátozhatnák vagy megvonhatnák. A tagállami kormányokkal egyeztetve akkor is fellépnének így, ha egy ország az EU biztonságát veszélyeztetné.
A dokumentum szerint az uniós menekültügyi és migrációs politika alapja a 2024-ben elfogadott, idén nyáron életbe lépő csomag. Ez „erősebb külső határvédelmet, szigorú visszaélés elleni szabályokat és egyensúlyt” hoz felelősségvállalás és szolidaritás közt. Utóbbira az első szolidaritási keretet hozza példának, amely a kormányzati állításokkal szemben nem kötelez migránsok átvételére, és még csak pénzfizetésre sem a kiváltásukra, bár ezt a lehetőséget eleve nem is mindig említik meg. Ahogy azt részletesen leírtuk, a magyar kormány például a letthez hasonlóan vállalhatott volna alternatív intézkedéseket, de semmi nyoma, hogy ilyet beszámítását kezdeményezte volna. Ehelyett semmit sem írt be a tervébe, amiből már várhatóan valóban büntetés lesz, csak épp jó eséllyel nagyobb, mintha a migránsátvevős hazugság beismerésével bevállalta volna a pénzfizetést.
A dokumentum a határellenőrzést erősítő intézkedések között említi a minden illegális érkező átvilágítását és a határeljárásokat is. Utóbbiakkal a valószínűleg megalapozatlan menedékkérelmeket gyorsan el lehetne bírálni (azaz nagy eséllyel elutasítani) még a határnál, akár kifejezetten tranzitzónában is, a kormány emiatt kezdett 2023-ban migránsgettózni.
A közlemény a biztonságos származási országok listáját és a biztonságos harmadik országokról szóló új szabályokat is kiemeli. Ahogy azt az EUrologus szerdán észrevette, a javaslatok mögött jobboldali többség állt össze az Európai Parlament (EP) szakbizottságában a jobbközép Európai Néppárttól a részben fideszes Patrióták Európáért frakción át a Szuverén Nemzetek Európájáig, amelynek egyik alapítója a Mi Hazánk. A két jogszabályról informálisan már megállapodott az EP a tagállamokkal, előtte a képviselő-testület álláspontját ugyanilyen felállásban fogadták el.
