Orbán Viktor rendszerének tizennégy éves fennállása legerősebb kritikájával lépett fel a kegyelmi botrány kirobbanása után Varga Judit volt férje, Magyar Péter. A korábban több fontos állami vállalatban is vezető beosztásban dolgozó Magyar elsősorban a miniszterelnök családjának gazdagodását és Rogán Antal befolyását tette szóvá a nyilvánosság előtt.
Rögtön megindultak a spekulációk, mi lehetett ezzel a célja. Sokan egyből arra tippeltek, hogy Magyar Péter beszáll a politikába, és egy új párt élén nekimegy a NER-nek. Ennek lehetőségét bő egy hónapja még maga Magyar nevezte rossz viccnek a Partizán műsorában, de azóta nagyot fordult a világ, és most már nyíltan pártalapításról beszél. Március 15-ére „zászlóbontó” megemlékezést hívott össze az Opera elé, a napokban pedig azt ígérte, hogy a NER lebontásához szükséges harmadik erő megszervezésén fognak dolgozni.
Eddigi nyilvános megszólalásaiból megpróbáltuk rekonstruálni a kormányváltást akaró választók új Messiásának kikiáltott Magyar Péter politikai ars poeticáját. Összeszedtük, mit gondol olyan fontos politikai kérdésekről, mint az ellenzék szerepe és felelőssége, a független sajtó helyzete és a kormánypropaganda működése, a hatalomgyakorlás mikéntje, a közoktatás és az Európai Unió. Arra is megpróbáltunk választ keresni, hogy melyik választócsoportot célozhatja meg politikai programjával a saját magát rendszerhibaként definiáló Magyar Péter, és mennyire lehet sikeres a politikai szerepvállalása.
A jobboldali gyökerek
Magyar Péter a Partizánnak szólalt meg először a sajtóban Novák Katalinék lemondása és a NER-ből való kilépését bejelentő posztja után. A műsorban egyértelművé tette, hogy a Fidesz kormányzásának hibái és bűnei ellenére ő továbbra is jobboldali-konzervatív embernek vallja magát. Erről úgy fogalmazott: „családi indíttatásból is mindig a nemzeti oldalon voltam”, és „soha nem leszek a másik oldalon, ez a családom, ez a kötődésem, ez a szocializációm”. A Telexnek adott interjúban is leszögezte, hogy továbbra is „jobboldali beállítottságú, világlátású és gyökerű” embernek mondja magát, viszont már nem tartja magát Fidesz-szavazónak.
Ezt nagyjából ki is jelöli, hogy melyik választói csoportra hajthat Magyar Péter egy esetleges új politikai formációval. A Telexnek arról is beszélt, hogy szerinte nagyon sok jobboldali ember szavazott valós alternatíva hiányában a Fideszre 2022-ben.
Magyar szavai mögött felsejlik a magyar politika örök toposza, a kiábrándult Fidesz-szavazó vélt vagy valós alakja. A Választási Földrajz elemzése szerint nem is annyira mítosz ez a választótípus. A választási adatok ugyanis azt mutatják, hogy valós választói igény van a polgári Magyarország üzenetére és a Fideszt a mérsékelt jobboldalról bíráló hangokra. A Medián friss közvélemény-kutatása szerint akár a párt nélküli választók 13 százalékát is megszerezhetné Magyar Péter azok közül, akik hallottak róla.
Nem Magyar Péter lenne az első, aki a regnáló hatalom és az ellenzék együttes kritikájával a kiábrándult fideszesek tömegeit szeretné megszólítani. Hasonló célokkal indult 2020-ban a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, Pálinkás József rövid életűnek bizonyuló pártja, az Új Világ Néppárt is, de az egyesült ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter is a kiábrándult fideszesek támogatásával akart választást nyerni.
Nem lesz könnyű dolga Magyar Péternek, mert a Mi Hazánk, a Vona Gábor-féle Második Reformkor és Márki-Zay Péter pártja, a Mindenki Magyarországa Néppárt is a harmadik erő szerepére hajt, és a múltban is jó páran próbálkoztak – sikertelenül – egy harmadik utas politikai tömb létrehozásával.
Középen álló, ideológiáktól mentes politikai erő
Magyar Péter szerint azért van szükség egy új pártra, mert jelenleg nincs alternatívája a Fidesznek, és ez tartja hatalomban Orbánékat. A jelenlegi választási rendszer és a fennálló hatalmi struktúra mellett ez a másik ok, amiért nem lehet változást elérni. „Nincs B meg C verzió, amire egy jóérzésű jobboldali ember, vagy egy mérsékelt liberális, vagy baloldali, vagy apolitikus ember szavazni tud, addig itt nincs változás” – mondta a Telexnek.
De hogyan képzeli el ezt az új erőt, ami a Fidesz lehetséges alternatívája lehet? Egyrészt ezt úgy írta le, mint ami „nem beszél ideológiákról, aki képes egy nemzeti minimumra törekedni, akit nem lehet lejáratni, aki ismeri őket”. A Magyar Hangnak úgy nyilatkozott erről az elképzelése szerint középen álló, ideológiáktól mentes politikai erőről, hogy „komolyan veszi a választópolgárokat, és az ország előtt álló valódi problémákra koncentrál, tisztességesen kommunikál a másképp gondolkodókkal, és fő feladatának a mindenkori hatalom ellenőrzését, korlátozását tartja”. Magyar tehát egy középen álló, ideológiáktól mentes, nemzeti minimumra törekvő pártot képzel el.
Az ideológiamentesség hívószava mindig is csábító volt a magyar választói közönség számára, hiszen ezzel sem Magyar Péter kampányol először. Ezzel az ígérettel lépett fel a Momentum a NOlimpia-kampány sikere után 2017-ben, és Vona Gábor új pártja, a Második Reformkor is ideológiamentességről beszél. De még maga a kormány is előszeretettel hivatkozik ideológiamentességre, amikor oroszbarát külpolitikáját védi. Hogy a gyakorlatban, esetleg kormányra kerülve, mennyire tartható meg ez, az más kérdés, de Magyar Péter fellépése is azt mutatja, hogy lehet próbálkozni ezzel a hívószóval a választóknál.
Az ellenzék ellen
Magyar Péter hamar egyértelművé tette, hogy nem kíván a jelenlegi ellenzékkel együttműködni, pedig állítása szerint sokan keresték arról az oldalról is, hogy csatlakoznának hozzá. „Nekik itt volt tizennégy évük, sok idejük és lehetőségük, hogy való alternatívát kínáljanak és amellett kiálljanak.” A 444-nek úgy fogalmazott: „A jelen hangulatban egy harmadik erő csak akkor lehet sikeres, hogy ha nem a politikában már jelen lévő szereplőkkel működik együtt.” Magyar Péter is kitért a Gyurcsány-dilemmára. Szerinte az ellenzéki választók számára is egyértelműnek kellene lennie, hogy amíg Gyurcsány Ferenc van, addig Orbán is lesz.
Az ellenzék elmúlt tizennégy évben látott teljesítményéről egyébként is lesújtóan nyilatkozott Varga Judit volt férje. Nagyrészt az ellenzéki pártokat tartja felelősnek az országban kialakult apátiáért. „Ahhoz, hogy te egy jó teniszmeccset játsszál, két jó játékosra van szükség. A legnagyobb probléma jelenleg Magyarországon az, hogy nincs egy működő, potenciális kormányképes, tényleges versenytársként működő ellenzék. Ha lenne, ez a kormány nem így működne” – fogalmazott a Telexnek.
Sőt, odáig ment, hogy kollaborációval vádolta az ellenzék egy részét. Úgy látja, hogy a hatalom egyfajta status quót tart fenn az ellenzék bizonyos köreivel együtt, és közösen mesterséges megosztottságban tartják az országot, ezért is lehetetlen választásokon legyőzni a Fideszt. A kegyelmi ügy viszont új helyzetet teremtett, mert előállt egy olyan momentum, amikor egyre többen látják be, hogy rossz irányba megy az ország és változásra van szükség.
Nem szereti a propagandasajtót
Az ellenzék inkompetenciája mellett a független sajtó helyzete és a kormánypropaganda működése is visszatérő téma a kormánnyal szemben kritikus nyilvánosságban. Magyar Péter megszólalásaiból az jön le, hogy ezeket ő is súlyos problémának látja, többször kritizálta a végletekig központosított kormányzati kommunikációt és a lejáratókampányokat.
A Fidesz által kreált kettős nyilvánosságnak tulajdonítja, hogy a jobboldaliak nem értesülnek a politikai botrányokról és visszásságokról, például a Orbán-család vagyonosodásáról. Ezért is érvelt amellett, hogy hiába dobná le az atombombát, a rendszer nem dőlne össze, mivel az ország másik fele nem is értesülne róla. „Aki az Origót olvassa vagy a TV2-t hallgatja, annak az jön le, hogy itt van ez a tehetséges fiatalember, Tiborcz István, aki a saját lábán áll, és egyébként arra használja a milliárdjait, hogy a nemzeti épített örökségünket megmentse.” Most azért más a helyzet, mert a kegyelmi ügy „átütötte a jobboldali nyilvánosság falát”, és ezt a Fideszben is érzik.
Némileg árnyalja ezt a képet, hogy a 444-nek legutóbb arról beszélt: Nyugat-Európában nem színesebb és sokoldalúbb a sajtó, mint Magyarországon. „Azt gondolom, hogy a magyar online nyilvánosság sokkal színvonalasabb és szabadabb, mint mondjuk Belgiumban vagy Franciaországban” – mondta. Ezt a kormány is előszeretettel hangoztatja, amikor a magyar sajtószabadság helyzete miatt kritizálják. Erre mindig az az érv, hogy tessék megnézni, milyen sok, a kormánytól független médium működik. Csakhogy ez önmagában nem sokat mond el a hazai médiaviszonyokról, elég csak a független sajtót fenyegető Szuverenitásvédelmi Hivatalra gondolni.
Magyar Péter ugyancsak problémának tartja a Megafon működését, az állandó félelem- és ellenségképzést, amivel szerinte a jobboldaliak többsége is így van. Elismeri, hogy működik a kétbites kommunikáció, amit a kormány folytatott az elmúlt években, de ettől még nem értett egyet például a migránsozó kék plakátokkal. A Magyar Hangnak azt mondta erről: „Az embernek, ha valódi polgári neveltetést kapott, az ilyen eszközök egy bizonyos szint felett vállalhatatlanok. Ami Magyarországot a múltban naggyá tette, mondjuk, Klebelsberg Kunó időszakában, azt ma egyre inkább háttérbe szorítják, leépítik, hiszen nem az a cél, hogy művelt, nyitott gondolkodású, önálló fiatalokat neveljenek, hanem olyan tömeget, amelyet egy leegyszerűsített propagandával könnyű irányítani.”
Magyar Péter szerint is az lenne a normális, ha országgyűlési képviselők, miniszterek és polgármesterek bármelyik sajtótermékkel szóba állnának és válaszolnának a kérdéseikre. „Ezek a politikusok a Telex olvasóit, a Partizán hallgatóit, a közmédia nézőit is szolgálják. A kérdésekre válaszolni kell, nem elfutni előlük.” Magyar eddig a Partizánnak, a Magyar Hangnak, a Telexnek és a 444-nek adott nagy interjút, de szerepelt az ATV műsorában is, eddig tehát nem lehet azzal vádolni, hogy nem válaszol kérdésekre.
A cél a Fidesz túlhatalmának felszámolása
Magyar Péter sokat beszélt az orbáni hatalomgyár működéséről is. A Fideszt úgy írta le, mint egy félkatonai szervezetet, egy véd- és dacszövetséget, ami viszont nem egyezik az ő ízlésével. Azzal sem értett egyet, hogy egy szűk kör dönt fontos politikai és gazdasági kérdésekben. Senki nem tudja ellenőrizni ezeket a folyamatokat, mert a kormányülésekről nem készül jegyzőkönyv, bizonyos kormányhatározatokat pedig titkosítanak. Potemkin-demokráciaként vagy haveri kapitalizmusként írta le Orbán Viktor rendszerét, aminek egyetlen célja van, éspedig a politikai és gazdasági hatalom megtartása.
A Fidesz kétharmados hatalmát egyértelműen károsnak tartja. Szerinte nem tett jót a pártnak, hogy náluk van az összes közjogi hatalom. Amikor erről beszélt az interjúkban, legtöbbször oda lyukadt ki, hogy ezzel nagyon nehéz mit kezdeni az ellenzék alkalmatlansága miatt. De ha volna egy olyan erő, ami képes koalícióba kényszeríteni a Fideszt, az mindent megváltoztathat.
Ezekből logikusan következik, amiről a 444-nek beszélt, miszerint ha választást nyerne a pártjával, első dolga lenne ennek a túlhatalomnak a felszámolása. „Ha van három erő Magyarországon, legyen az a baloldal Gyurcsány Ferencestől, a többi pártostól, van a Fidesz, és van egy harmadik független erő, akkor matematikailag ki kell alakuljon egy olyan eredmény, hogy két pártnak, vagy két pártszövetségnek valószínűleg kétharmada van. Egyedül senki sem fog tudni kormányozni. Ez már egy óriási változás lesz.” Azt is mondta, hogy a programjának első pontja lenne az összes kétharmaddal bebetonozott funkcióban lévő tisztviselő – a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék elnökének – leváltása. „Onnantól közösen a pártok, mint régen, a régi szép időkben, megállapodnak az új jelöltekkel.”
Kritikus az EU-val, szolidáris a tanárokkal és az ápolókkal
Szakpolitikai kérdésekről jóval kevesebb szó esett a Magyar Péterrel készült interjúkban. Annyi azért ezekből is kiderült, hogy fontos kérdésnek tartja az egészségügy helyzetét vagy a gyógyíthatatlan ALS-betegségben szenvedő Karsai Dániel ügyét, de szerinte ezekről a jelenlegi rendszerben nem lehet értelmesen beszélni.
A 444-nek adott interjúban szóba került az oktatás helyzete. Mivel állításai szerint a gyerekei állami iskolába járnak, ő is pontosan látja a hazai közoktatás problémáit. Nemcsak a pedagógusok alacsony fizetését tartja problémának, hanem azt is, hogy Magyarországon elavult módszerek szerint oktatják a gyerekeket, a hátrányos helyzetű gyerekeknek pedig esélyük sincs a kitörésre.
Az Európai Unióval kapcsolatban nagyon hasonlóan vélekedik, mint a kormány. A 2015 és 2018 között uniós diplomataként dolgozó Magyar Péter szerint az EU „iszonyatos kettős mércét” alkalmaz a közép-európai országokkal szemben. Már a jogállamisági problémákat taglaló 2018-as Sargentini-jelentés is „hemzsegett a blődségektől és a hülyeségektől”. Politikai bunkósbotnak nevezte, hogy a jogállamisági aggályok miatt uniós forrásokat tart vissza az EU. Szerinte egyszerűen arról van szó, hogy a régi tagállamoknak nem tetszik, hogy a közép-európai országok is megpróbálják érvényesíteni a gazdasági és politikai érdekeiket.
A szuverenitás kérdése lett a kormány egyik fő kampánytémája az elmúlt hónapokban. Ezért is érdekes, hogy mit gondol erről Magyar Péter. Több helyen is beszélt arról, hogy hisz a szuverén Magyarországban, és fontosnak tartja, hogy ne kívülről mondják meg, mi a jó az országnak. Az viszont még nem derült ki, hogy pontosan miként vélekedik az orosz és a kínai befolyásról. Vagy mit gondol a nemrég létrejött Szuverenitásvédelmi Hivatalról, amit aztán végképp politikai furkósbotnak lehet nevezni. Mindenesetre korábban azt ígérte, hogy a március 15-i eseményen ezekre a kérdésekre is választ ad.
