Megszavazta az Európai Parlament az illegális migránsok visszaküldésére vonatkozó szabályok szigorítását

Az Európai Parlament (EP) megszavazta az illegálisan az EU-ban tartózkodókról szóló szabályok szigorítását – derül ki az EP közleményéből. Az uniós döntéshozó testület 418 igen, 218 nem és 30 tartózkodás szavazta meg a június elején a tagállami kormányok Tanácsával kötött informális megállapodást. Az új szabályozás a Tanács jóváhagyása után léphet életbe.

A közlemény szerint az új szabályok célja az eljárások egyszerűsítése és felgyorsítása, az alapjogok és a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartása mellett, miközben megakadályozzák a visszaéléseket és az EU-n belüli engedély nélküli mozgásokat.

Ahogy arról korábban írtunk, a tervezet eredetileg annak a menekültügyi és migrációs csomagnak volt a része, amelynek kulcselemeiről 2023-ban állapodott meg az EP és a másik jogalkotó, az uniós kormányokat képviselő Tanács. A csomag ellen foglalt állást a Fidesz–KDNP és azóta a Tisza Párt is, de amint azt korábban jeleztük, 2023-ban nem a teljes paktumról kötöttek alkut. Egy részéről már korábban megegyeztek, a visszaküldési rendeletnél viszont még odáig sem jutottak el, hogy a két testület elkezdjen egymással egyeztetni. (Itt írtunk bővebben a kormánypárti körökből terjesztett hazugságról, hogy a csomag kötelező betelepítést jelentene.)

A visszaküldési szabályok 2018-as tervezetét az Európai Bizottság 2025-ben visszavonta, és az eredetinél keményebb változatot tett le az asztalra. A jogszabály végső formájáról a két döntéshozónak, az EP-nek és a Tanácsnak kell megegyeznie, ez június elején meg is történt, az EP most ezt a szigorított javaslatot fogadta el.

Az új szabályok értelmében aki visszaküldési határozatot kap, annak kötelező lenne együttműködnie a hatóságokkal. Ha ennek nem tesz eleget, veszélyt jelent vagy fennáll a szökés kockázata, akkor őrizetbe vehetik. Az őrizetbe vétel legfeljebb 24 hónapig tarthat, indokolt esetben maximum 6 hónappal hosszabbítható meg, de elrendelhetnek a hatóságok lakhelyelhagyási tilalmat is, és más intézkedéseket is alkalmazhatnak, például „pénzügyi biztosíték vagy elektronikus megfigyelés”.

A nemzeti hatóságok konkrét nyomozati intézkedéseket (például házkutatásokat és lefoglalásokat) is végrehajthatnak a hatékony visszatérés előkészítése és biztosítása érdekében.

A visszatérési határozattal rendelkező migránsokat – a kísérő nélküli kiskorúak kivételével – egy EU-tagállam által kötött megállapodás alapján át lehet majd szállítani olyan, EU-n kívüli ország területén található „visszatérési központba”, amelyik hajlandó befogadni őket. Ezeket a megállapodásokat kizárólag olyan harmadik országokkal lehet megkötni, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat, a nemzetközi jogot és a visszaküldés tilalmának elvét. A központok végcélként vagy köztes állomásként is szolgálhatnának.

Malik Azmani, a javaslat EP-felelőse szerint „20 évnyi patthelyzet után” végre „teljesítette a feladatát Európa” a jogszabállyal, amelyet korábban „a menekültügyi és migrációs csomag »hiányzó elemeként«” emlegetett.

Lakos Eszter, a Tisza delegációvezetője cikkünk megjelenése után a visszaküldésről szóló rendelet elfogadásával kapcsolatban azt nyilatkozta: „A Tisza és a Néppárt álláspontja világos: aki nem jogosult az Európai Unióban maradni, annak haza kell térnie. Évek óta tarthatatlan, hogy a kiutasítási döntéseknek alig egyötödét hajtják végre – ez a rendelet végre valódi, kikényszeríthető európai megoldásokat ad a kezünkbe. Külön siker, hogy néppárti nyomásra a szabályozás nem évek múlva, hanem a kihirdetést követő napon, azonnal életbe lép. Amíg a Fidesz otthon a migrációval kampányol, mi Brüsszelben azon dolgozunk, hogy a szigorú fellépés ne üres szlogen legyen, hanem működő törvény.”

Az EP jóváhagyása után a szöveget a Tanácsnak is meg kell szavaznia. Miután az EP az előzetesen közösen kialkudott szabályokat fogadta el, ez általában már csak formaság.

Cikkünket utólag frissítettük Lakos Eszter nyilatkozatával.