Keményebb uniós szabályokról állapodtak meg a migránsok visszaküldésére

Az Európai Unió döntéshozó testületei hétfőn megállapodtak az illegálisan EU-ban tartózkodókról szóló szabályok felülvizsgálatáról. Az Európai Parlament (EP) közleménye alapján változtatással egyszerűbbé és gyorsabbá tennék az eljárásokat, miközben tiszteletben tartanák az alapvető emberi és nemzetközi jogokat, de megakadályoznák a visszaéléseket és az érintettek jogosulatlan mozgását az EU-n belül. A tagállami kormányok Tanácsa szintén gyorsabb és hatékonyabb eljárásokat ígért, többek között EU-n kívüli „visszaküldési központokat” is létrehozhatnának.

Ahogy arról korábban írtunk, a tervezet eredetileg annak a menekültügyi és migrációs csomagnak volt a része, amelynek kulcselemeiről 2023-ban állapodott meg az EP és a másik jogalkotó, az uniós kormányokat képviselő Tanács. „A” csomag ellen foglalt állást a Fidesz–KDNP és azóta a Tisza Párt is, de amint az akkori cikkünkben is jeleztük, 2023-ban nem a teljes paktumról kötöttek alkut. Egy részéről már korábban megegyeztek, ám a visszaküldési rendeletnél még odáig sem jutottak el, hogy a két testület elkezdjen egymással egyeztetni. (Itt írtunk bővebben a kormánypárti körökből terjesztett hazugságról, hogy a csomag kötelező betelepítést jelentene.)

A visszaküldési szabályok 2018-as tervezetét az Európai Bizottság 2025-ben visszavonta, és az eredetinél keményebb változatot tett le az asztalra. A javaslattevő testület többek között azzal érvelt, hogy a statisztikák szerint ötből csak egy elutasított menedékkérelmű migránst tudnak visszaküldeni a tagállami hatóságok, a különböző rendszerek széttagoltságával pedig vissza lehet élni. Sokan nem működnek együtt a hatóságokkal azok közül, akiket vissza kellene küldeni, és a nemzetközi kötelezettségek ellenére a hazájuk se mindig tesz így.

A jogszabály végső formájáról a két döntéshozónak, az EP-nek és a tagállami kormányok Tanácsának kell megegyeznie, miután kialakították a saját álláspontjukat (az EP-ére a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk is igent mondott márciusban). A hétfői alkuval a két testület közös szöveget alakított ki. Ezt még hivatalosan mindkettejüknek el kell fogadniuk, de a hasonló egyezségek előtt fel szokták mérni a támogatottságát, így a szavazás általában csak formaság.

Az EP közleménye alapján a visszaküldési határozatokat megosztanák, a belső határok nélküli schengeni övezet közös rendszerébe is feltöltenék, és más tagállamban betartathatnák, mint ahol kiadták. Aki ilyen döntést kapott, annak kötelező lenne együttműködnie a hatóságokkal. Ha ennek nem tesz eleget, veszélyt jelent vagy fennáll a szökés kockázata, akkor őrizetbe vehetik. A Tanács hozzátette, hogy a veszélyesnek ítélt személyeknél külön intézkedéseket vezetnének be, örökre kitilthatnák őket az EU-ból.

Az új szabályok lehetővé tennék az EU-n kívüli „visszaküldési központokat” is. Hasonlóval már próbálkozott Olaszország Albániában, de ez jogi akadályokba ütközött. A hétfői egyezséggel minimumszabályokat állapítanának meg arra, milyen országokban lehetne ilyen létesítményeket felállítani, és ez a rész azonnal életbe is lépne. A Tanács közleménye alapján a központok végcélként vagy köztes állomásként is szolgálhatnának.

Malik Azmani, a javaslat EP-felelőse (jelentéstevője) szerint a végén már csak arról volt vita, mikortól alkalmazzák a szabályokat. A holland liberális képviselő azt állította, hogy az EP mielőbb életbe akarta léptetni az előírásokat.

Nikólasz Joanídisz a Tanács soros ciprusi elnöksége nevében hangsúlyozta, hogy a jogszabály kiegészíti az uniós menekültügyi csomagot, az új szabályokkal pedig több olyan embert küldhetnek vissza, akinek nincs joga, hogy az EU-ban tartózkodjon.

Az egyezséget az Európai Bizottság is üdvözölte. Magnus Brunner bel- és migrációügyi biztos szerint a megállapodás „mutatja, hogy rendet teszünk az európai házunk táján.” A kialkudott szabályok erősebb irányítást adnak majd „afelett, hogy ki jöhet az EU-ba, ki maradhat, és kinek kell távoznia”.