Euró-ezermilliárdokról, Ukrajnáról és Iránról is szó lesz Magyar Péter első EU-csúcsán a meghívó alapján

Csütörtökön hozta nyilvánosságra a jövő heti uniós csúcstalálkozó meghívóját António Costa. A tagországok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács elnöke szerint számos olyan üggyel fognak foglalkozni, amelyek létfontosságúak az uniós polgároknak és cégeknek.

Ilyennek tartotta a versenyképességet: áttekintik azt az ütemtervet, amelyre a döntéshozó uniós intézmények a legutóbbi, informális csúccsal párhuzamosan bólintottak rá. (Ez volt az a csúcstalálkozó, amelyet Orbán Viktor a választási veresége után kihagyott.)

A „globális makrogazdasági egyensúlytalanságokkal” és következményeivel – magyarul ki nem mondva Kína túlsúlyával, az ehhez használt trükkjeivel és a lehetséges ellenlépésekkel – folytatják majd a beszélgetést.

Utána a 2028-2034-es költségvetés következik, ahol a minisztereket képviselő Tanács soros ciprusi elnöksége már bemutatja a tervét a sarokszámokkal. Ahogy arról az év eleji áttekintőnkben is írtunk, ez ígérkezik a legfontosabb uniós kérdésnek idén, de hiába terveznek év végéig megállapodást a kulcsfontosságú elemeiről, ahogy arról Costa is írt a meghívójában, egyáltalán nem biztos, hogy addigra ez sikerül. Magáról a büdzséről egyhangúlag, az Európai Parlament beleegyezésével kell megállapodni. A kezdőtervezetet 2025 nyarán mutatták be kétezer milliárd euróról (mostani árfolyamon több mint 710 billió forintról). A megszokott koreográfia alapján az EP és a nettó haszonélvezők nagyobb, a nettó befizetők kisebb költségvetést szeretnének. Az Európai Bizottság növelné a saját uniós bevételek arányát, Costa szerint ezeknek a forrásoknak a letárgyalásával is haladni kellene.

Ukrajnáról Volodimir Zelenszkij meghallgatásával kezdik a munkát – arra Costa nem tért ki, személyesen is elmegy-e Brüsszelbe az ukrán elnök. Az Európai Tanács elnöke szerint Ukrajna megújult sikereket mutatott be a harcmezőn, miközben Oroszország képtelen elérni a céljait, de emiatt egyre vakmerőbben és felelőtlenebbül viselkedik az uniós országokkal szemben.

„A találkozónk lehetőséget ad, hogy erős jelzést küldjünk az egységünkről” – írta úgy, hogy Orbán Viktor tavaly március óta nem csatlakozott az ülések végén kiadott következtetések Ukrajnáról szóló részéhez.

Costa emellett arra számít, hogy az ülésen üdvözölhetik a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportjának megnyitását Ukrajnával és Moldovával. (A jelölteknek „klaszterekbe” csoportosított fejezetekre bontva kell átvenniük az uniós joganyagot, a csoportok megnyitásáról és lezárásáról egyhangúlag döntenek.) Costa várakozása egyrészt arra utal, hogy letettek a gyorsított csatlakozási folyamatról, ahol egyszerre nyitottak volna meg minden csoportot. Másrészt azzal számol, hogy az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek a pár nappal korábbi ülésükön egyhangúlag rábólintanak a lépésre, amelyet az előző magyar kormány blokkolt, az új viszont megállapodott a kisebbségi jogokról, megnyitva a kaput a döntés előtt. Costa szerint a „hosszú patthelyzet” vége a nyugat-balkáni lendülettel együtt új lökést ad a bővítési folyamatnak.

Mindemellett szó lesz

• a védelmi képességek erősítéséről;
• a közel-keleti „fejleményekről” – nem csak Iránról, hanem Gázáról és Libanonról is;
• az illegális drogok elleni stratégia végrehajtásáról;
• „a szokásos gyakorlatunkat folytatva” pedig számba veszik, hogyan haladtak a migrációról szóló korábbi következtetésekkel.

Ez lesz az Európai Tanács első ülése, amelyen Magyar Péter képviseli Magyarországot, de Costával már nem sokkal a választási győzelme után, április végén találkozott.