Eddig több mint 9800 milliárd forintba került a Trump által Irán ellen kezdett háború az EU-nak
Az európai uniós országok úgy vettek 27 milliárd euróval (több mint 9800 milliárd forinttal) nagyobb értékben energiát a „közel-keleti konfliktus” elmúlt 60 napjában, hogy egyetlen molekulával sem kaptak több energiahordozót, jelentette ki az Európai Bizottság elnöke szerdán.
Ursula von der Leyen az Európai Parlament (EP) közel-keleti helyzetről szóló strasbourgi vitáján arra figyelmeztetett, hogy
„mindannyiunknak szembe kell néznünk a rideg valósággal: a konfliktus következményeinek visszhangjai hónapokig vagy akár évekig” fognak tartani.
Ez az elmúlt négy évben már a második nagy energiaválság. „Mindenkinek világos kell, hogy legyen a tanulság: a miénkhez hasonló viharos világban csökkentenünk kell a túlzó függőségünket a behozott energiától, és felpörgetni a hazai termelésű, megfizethető, tiszta energiaellátást” a „megújulóktól a nukleárisig”. Svédországot hozta jó példának, ahol alig emelkedett az áramár a megújuló és nukleáris energia magas aránya miatt.
Az energia a legutóbbi állam- és kormányfői csúcstalálkozó fő témája is volt – jelentette ki az ülésről, amelyre Orbán Viktor nem ment el. Ott közel-keleti vezetőkkel is egyeztettek, akikkel „közösek a céljaink”: tartós béke és a Hormuzi-szoros hajóhatóvá tétele. Végre enyhülést látnak a két hónapja tartó háborúban, remélik, kitart a tűzszünet Iránban és Libanonban.
Addig is jobban összehangolják a beszerzéseket és a tartalékok kezelését, valamint „meg kell védenünk a fogyasztókat és a cégeket”, de a legsebezhetőbbekre összpontosítva, nehogy növeljék a gáz- és olajkeresletet. Arra figyelmeztetett, hogy legutóbb csak a támogatások negyede ment nekik, 350 milliárd eurónyi közpénzt nem célzottan költöttek el. Ennek óriási hatása volt a tagállami költségvetésekre, és épp a legnagyobb szükségben szenvedők segítését ásta alá, „ne kövessük el még egyszer ugyanazt a hibát”.
2022-vel szemben már az áramárnak nem 70, csak 30 százalékát határozza meg a gázé, így elkerülték a hasonló kiugrást, de még mindig le vannak maradva az USA vagy Kína mögött az áram arányánál az energiafogyasztásban. Energetikai célokra 300 milliárd eurót költenek a mostani költségvetésből, és még ott lesz a következő, 2028-ban induló hétéves büdzsé is. (Nem tette hozzá, de utóbbiról szintén egyeztettek az EU-csúcson, amelyet Orbán kihagyott, és nem is képviseltette rajta magát mással.)
Von der Leyen a strasbourgi európai parlamenti felszólalását követően, délután Magyar Péter jelenlegi EP-képviselővel egyeztet, de nem Strasbourgban, hanem Brüsszelben, ahová délelőtt elindult a leendő miniszterelnök.
Az EP-vitán a magyar választás is szóba került, erről bővebben itt írtunk.