2024. június 23. – 14:34
Magyar Péter a kampányban még arra utalt, hogy a Tisza Párt listavezetőjeként nem veszi fel az EP-mandátumát, mert a következő két évben a pártépítésre szeretne fókuszálni Magyarországon. A június 9-i választáson aztán olyan jó eredményt ért el a pártja, amire még a közvélemény-kutatások többsége sem számított. Magyar szerint változott a helyzet azzal, hogy hét képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe. Miután Budapesten találkozott Manfred Weberrel, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetőjével és elnökével, hétfőn szavazásra bocsátotta követői között, hogy felvegye-e az európai parlamenti mandátumát.
A kérdést valójában már előre eldönthette, hiszen a párt oldalán csak amellett sorolt fel érveket, hogy miért lenne jó, ha EP-képviselőként folytatná. A nemzeti konzultációra hajazó felmérés eredménye elég egyértelmű lett: a válaszadók több mint háromnegyede igennel válaszolt. Magyar most már úgy látja, az EP-képviselői munka és az itthoni pártépítés nem zárja ki egymást.
Rengeteg utazást vállal, aki a hazájában marad EP-képviselőként
Magyar egyik érve az EP-mandátum mellett az volt, hogy pártja akkor számíthat az Európai Néppártban komolyabb pozícióra, ha azt ő, a Tisza arca pályázza meg. „A Tisza Párt jelöltjei közül egyedül én rendelkezem politikusi, valamint európai parlamenti tapasztalattal és helyismerettel” – fogalmazott Facebook-bejegyzésében.
Itt csak azt említi külön, hogy három évig felelt az európai parlamenti munkáért a magyar kormány diplomatájaként. Valószínűleg a 2015 és 2018 közötti időszakra utal, de már 2009-ben kiköltözött az akkori feleségével, Varga Judittal Brüsszelbe. Ha nem is az EP-ben, de évekig Magyarország EU melletti „nagykövetségén”, az Állandó Képviseleten dolgozott, így jó eséllyel otthonosabban mozog uniós ügyekben, mint ha a Tisza Párt fővárosi listavezetőjeként a Fővárosi Közgyűlésbe ülne be.
Az már egy érdekesebb érv a részéről, hogy az EP-képviselőség
„egy hónapban körülbelül 8 napi brüsszeli és strasbourgi kinttartózkodással megoldható”, és a gyerekei miatt amúgy sem költözne Brüsszelbe.
Ritka, de nem példa nélküli, hogy egy képviselő a hazájából próbálja megoldani az európai parlamenti munkát.
A mostani ciklusban például Donáth Anna (Momentum) és Gyöngyösi Márton (Jobbik) EP-képviselőként vezette és szervezte a pártját. Az más kérdés, hogy mekkora sikerrel, a választási eredmény miatt végül mindketten lemondtak a posztról. Dobrev Klára a ciklus közepén már túl volt egy ellenzéki miniszterelnök-jelölti kampányon, később pedig a DK-s árnyékkormány vezetőjeként készült a választásra. Heti rendszerességgel volt itthon árnyékkormányülés, emellett különböző szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel egyeztetett, és az árnyékkormány programját országjáró fórumon mutatta be.
A fideszes EP-képviselők közül sem tűnt el mindenki a brüsszeli munkában. Gál Kingának a Fidesz alelnökeként Budapesten is van feladata, Gyürk András pedig a nagyobbik kormánypárt stratégiai igazgatója és országos kampányfőnöke. Jó pár hazai feladatot vállalt az előző ciklusban Deutsch Tamás is, akire idén listavezetőként számított Orbán: az MTK elnöke, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke és a Fidesz választókerületi elnöke Erzsébetvárosban és Terézvárosban.
Az tény, hogy az EP-képviselőket nem köti heti hét nap Brüsszelbe és Strasbourgba. Eleve a parlamenti munkán kívüli feladatokra a „zöld hetek” vannak, amiket azért hívnak így, mert a testület naptárában zölddel jelölik. Ilyenkor tényleg nem kell Brüsszelben lenni, a képviselők sokszor a hazájukba mennek vissza. Mellette vannak bizottsági hetek, amikor a parlamenti előkészítő munkát végző szakbizottságok ülnek össze. Közülük általában csak egy-kettő tagjai a képviselők, így ezt is megoldhatják egy-két napból.
Akadnak frakcióülésekre szánt napok és időnként brüsszeli „miniplenáris” a teljes képviselő-testületnek, ami viszont a legnagyobb nehézségnek tűnik, az a havi egy strasbourgi ülés. Ez hétfő késő délután kezdődik, és csütörtök kora délutánig tart. Amíg Budapestről Brüsszelbe bőven van közvetlen járat, Strasbourgba nincs. A városnak van egy kis reptere, de érdemesebb vonatra átszállni Brüsszelben vagy egy másik, viszonylag közeli városban. (A brüsszeli képviselők általában autóznak, az EP próbálja őket közös vonatra terelni, de ezzel időnként akadnak gondok, mint amikor például Disneylandben kötött ki.)
A miniszterelnök-jelölti karaktert építheti
Magyar az egyetlen ellenérvként azt hozta fel, „hogy sokan nem szeretnétek, hogy kimenjek, mert láttatok rossz példákat”. Nem tette külön hozzá, de az EP-ből a június 9-i választáson kieső mindkét magyar pártot fel lehet hozni: Donáth Anna és Gyöngyösi Márton is egyszerre volt EP-képviselő, valamint pártelnök. Mögöttük ráadásul volt már egy kiépült pártstruktúra, míg a Tiszánál az idő szűke miatt még annyira hiányzik ez, hogy hiába voltak vidéken EP-s szavazói, az önkormányzati választásnál nem voltak vármegyei listái, ami kimutathatóan a Mi Hazánkat erősítette.
A hazai pártépítés Budapest–Brüsszel–Strasbourg ingázással nem tűnik egyszerű feladatnak, de Magyar szerint „teljesen bevett gyakorlat az Unió országaiban”, hogy EP-képviselőkből „kerül ki a kormányváltó ellenzék vezetője”. A mostani választásról félig-meddig lehet is erre példát mondani. Az egész EU-ból a legtöbb képviselőt a francia szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National, RN) küldheti az EP-be. Marine Le Penék akkorát nyertek, hogy Emmanuel Macron előrehozott nemzetgyűlési választásokat írt ki. Egy friss baloldali összefogás még keresztülhúzhatja a terveit, de a volt EP-képviselő pártja jó úton halad afelé, hogy az élen végezzen a választáson, az RN pedig a szintén EP-képviselő Jordan Bardellából csinálna miniszterelnököt. Más kérdés, hogy az erőviszonyoktól függően attól még nem feltétlen kerülne az RN kormányra, hogy megnyeri a június 30-ra és július 7-re kiírt választást.
Bár márciusban még rossz viccnek nevezte, a következő két évben alighanem arra készül Magyar, hogy a 2026-os országgyűlési választáson miniszterelnök-jelöltként Orbán Viktor kihívója legyen.
Márpedig ahhoz, hogy a választók elhiggyék róla, hogy képes lenne az országot kormányozni, fontos, hogy felépítse a felkészült politikusi imidzsét.
EP-képviselőként nemcsak Strasbourgban, hanem a magyar parlamentben is felszólalhat az uniós törvényjavaslatok vitájában, de a következő két évben naponta oszthat meg képeket arról, hogy épp milyen fontos közéleti szereplővel tárgyal Magyarországot érintő ügyekről, így a választók is azt láthatják: a nemzetközi politikában is komolyan veszik.
Arra a kritikára is reagált Magyar a kedd esti élő videójában, hogy a kampányban még azt ígérte: nem veszi fel a mandátumot. Úgy látja, hogy változott a helyzet, és hét képviselővel az Európai Néppárt frakciójának befolyásos csoportját alkotják. „Olyan lehetőségek nyílnak meg ezzel a Tisza Párt előtt, olyan nemzetközi kapcsolatrendszert alakíthatunk ki, annyi támogatást, tudást és tapasztalatot kaphatunk a nemzetközi partnereinktől, ami felbecsülhetetlen egy országgyűlési kampányban és a jövendőbeli kormányzásban” – fogalmazott, majd hozzátette: a kormányváltáshoz minden békés eszközt meg kell ragadni. Ezért nem tartja hazugságnak, hogy a választás után megváltoztatta a véleményét, szerinte csak alkalmazkodott a körülményekhez és a lehetőségekhez.
Az itthoni építkezését segítheti, hogy a Tisza Párt EP-delegációját Tarr Zoltán fogja vezetni, így egy csomó adminisztratív és egyéb feladat lekerül Magyar válláról. A fő kérdés nem is az lesz a következő két évben, hogy lesz-e ideje itthon az országjárásra, hanem hogy talál-e olyan megbízható, alkalmas embereket az ország különböző pontjain, akik helyben tudják szervezni a pártot. Ennél is komolyabb feladat lesz 106 képviselőjelöltet kiválasztani, akikkel elindulhat a Tisza Párt a 2026-os országgyűlési választáson.
Magyar belépett, a KDNP kilépett
Magyar döntésének mindenesetre több várható következménye is van és lesz. A Népszava korábbi cikke szerint a párt EP-képviselői és a fővárosi közgyűlési listáján is rajta lévők közül valakinek maradnia kellene a budapesti szervezetben, különben elég név híján eldobhatnak egy helyet. „Miután ez listás szavazás, erre nem írnak ki időközi választást, egyszerűen egy fővel kisebb létszámú lenne a közgyűlés” – mondta a lapnak László Róbert választási szakértő. Ha Magyar Budapestet választotta volna, egyből megoldotta volna ezt a helyzetet, így viszont másnak kell maradnia.
A másik következmény viszont még csak nem is a Tisza Pártnál, hanem a KDNP-nél csapódott le, és Magyar az EP-képviselősége melletti érvek között is felsorolta. Manfred Weber néppárti elnök-frakcióvezető a párt elnökénél, Semjén Zsoltnál és EP-képviselőjénél, Hölvényi Györgynél is látogatást tett, mielőtt Magyarral találkozott.
Az elmúlt években a Fidesz távozása után is az EPP-ben ülő kisebbik kormánypárt két feltételt adott a maradásához. Az egyik, hogy a Tisza ne lépjen be a pártcsaládba, de erről egyelőre most nem volt szó. Magyarék a néppárti ernyőszervezet helyett – amelynek európai, köztük nem EU-s pártok a tagjai – csak a frakcióhoz csatlakoztak kedden. Weber látogatásakor viszont a KDNP-sek szabtak egy másik feltételt is: azt hogy Magyar ne csatlakozzon a frakcióhoz. A Tisza-alelnök még az EP-mandátuma melletti érvként is felhozta: Hölvényi „ahhoz kötötte a néppárti frakcióból való kilépését, hogy én belépek a frakcióba”. A KDNP hivatalosan azzal indokolta a feltételt, hogy „Magyar Péter személye számukra elfogadhatatlan a frakcióban”.
A nagyobbik kormánypártnak a jelek szerint már önmagában a tiszások frakciótagsága is sok volt. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely másfél hete elképzelhetetlennek tartotta, hogy a KDNP és a tiszások egy képviselőcsoportban üljenek. Nem tette hozzá, de a kormánynak a KDNP távozásával már nem kellene a fejét vakarnia, hogy a kisebbik koalíciós párt mit keres egy folyamatosan háborúpártizott csoportban.
Hölvényit viszont több évtizednyi munka köti az EP-hez, és nem véletlen, hogy Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter is a KDNP-s sapkáját vette fel, miközben a részben blokkolt uniós forrásokról tárgyalt. Semjén korábban egyenesen nemzeti érdeknek nevezte a maradásukat, mert a Néppárté a legerősebb frakció az Európai Parlamentben.
Miután Magyart és a tiszásokat felvették a frakcióba, Semjén és Hölvényi már azzal indokolta a KDNP kilépését, hogy egyfelől sem az EPP „háborús doktrínájával” nem tudnak azonosulni, másfelől erkölcsi okokból nem tudják elfogadni Magyar Péter felvételét az EPP-frakcióba, illetve a Tisza Pártot az EPP-be.
Hölvényivel a fideszesek is nyerhetnek plusz egy képviselőt maguk mellé, ha alkudoznak valamelyik frakcióval a belépésről. Csakhogy a Fidesz a korábbi magabiztos nyilatkozatok ellenére nincs, és Kocsis Máté frakcióvezető szavai alapján egy jóval kisebb román párt felvételére hivatkozva szinte biztosan nem is lesz a harmadik legnagyobb EP-s frakcióvá váló Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) soraiban. A Corriere della Sera a héten arról írt, hogy Giorgia Meloni olasz kormányfő, az ECR elnöke elutasította Orbán Viktor ötletét, hogy a fideszesek csatlakozzanak, mert több hátránya származhatna ebből, mint előnye. Nicola Procaccini, az ECR-frakció társelnöke a Népszavának azt is egyértelművé tette: a felvételiző pártoknak nyíltan deklarálniuk kell, hogy támogatják Ukrajna honvédő harcát Oroszországgal szemben.
Arról itt írtunk részletesen, hogy milyen lehetőségei maradtak a kormánypárti EP-képviselőknek.
