Deutsch Tamás lesz a Fidesz-KDNP európai parlamenti listavezetője, jelentette be Kocsis Máté, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője csütörtökön. Az EP-képviselőt a Fidesz elnöksége jelölte, ez alapján formailag a választmány hozza a döntést.
Korábban ugyan a várakozások szerint Varga Judit kapta volna az első helyet a 2024. júniusi európai parlamenti választásra, de a volt igazságügyi miniszter nem sokkal az EP-lista vezetőjéről hivatalosan döntő ülés előtt a kegyelmi botrány miatt visszavonult a közélettől.
A Fidesz egyik alapító tagjaként Deutsch vezeti a párt európai parlamenti delegációját Gál Kinga elnöksége mellett, néhány napja pedig a Miniszterelnökség élén álló Gulyás Gergely arról beszélt, hogy „kiváló listavezető” lenne belőle.
Az 57 éves politikus a Fidesz egyik alapítója, a többiekhez hasonlóan a Bibó István Szakkollégium tagja volt. Már az 1990-es választáson bekerült az Országgyűlésbe, ahol (2002-től az egyik frakcióvezető-helyettesként) egészen 2009-ig képviselő maradt, ekkor ült át az Európai Parlamentbe.
Az első Fidesz-kormányban is szerepet kapott. 1998-ban Orbán Viktor őt jelölte az új megalakítandó ifjúsági és sportminiszteri posztra, de csak 1999-ben tudta elfoglalni a helyét, mert előbb le kellett államvizsgáznia. A tárcavezetői munkájára a négymilliárd forintért vett beléptetőkapuk vetettek árnyékot, amelyeket végül nem szereltek be.
A sporttól azóta sem távolodott el: 2012 és 2016 között, majd 2017-től ismét a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke, az MTK pedig 2010-ben választotta elnökévé. Digitális ügyekkel is foglalkozott, a netadós tüntetések után 2015-ben létrehozott és 2022-ben megszűnt Digitális Jólét Programért miniszterelnöki biztosként felelt az EP-képviselőség mellett.
Az uniós testületbe kerülve ugyanakkor jó ideig a Twitterre kitett üzeneteitől volt hangos a sajtó, talán a legemlékezetesebb a 2011-es „ki a f*sz az a Thomas Melia” volt. A szókimondása azóta is megmaradt, egy néhány héttel ezelőtti interjúban bolondok házához hasonlította a munkahelyét, ahol „ha valaki nem tartozik az ápoltak sorába”, akkor „nehezen talál logikát abban, ami ott történik”.
A szabadszájúsága miatt 2020-ban a saját uniós pártcsaládja tiltotta el attól, hogy bármilyen pozíciót betöltsön a frakcióban vagy a csoport nevében felszólaljon. Az Európai Néppárt azután döntött így, hogy a csoportot vezető német Manfred Weber szavait a náci titkosrendőrség, a Gestapo nyelvezetéhez hasonlította. Emiatt kétszer is bocsánatot kért, de az eset nem javított az ekkor már egy éve felfüggesztett Fidesz helyzetén az Európai Néppártban, amely 2021 márciusában egy, a frakcióból is felfüggesztést lehetővé tevő döntés után kilépett az EP-csoportból és a jobbközép európai politikai családból is. Deutsch egy 2021. áprilisi telexes interjúban arról beszélt, hogy ő addigra már bő egy éve a távozást támogatta.
A fideszesek így a legtöbb képviselőt adó csoportból a függetlenek közé ültek át, ami beszűkítette a lehetőségeiket a fontosabb posztok elosztásánál. Nem csoda, hogy Deutsch 2023 nyarán arról beszélt: akár már a jövő júniusi EP-választás előtt csatlakozhatnak az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) pártcsaládjához és frakciójához (Orbán Viktor később olasz lapok szerint elmondta, hogy a voksolás után lépnének be). Ehhez több ECR-tag is változást szeretne a magyar kormánypárt ukránpolitikájában, de a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia is szívesen a sorai közt tudná a Fideszt.
Akárhol köt ki a két, várhatóan erősödő csoport közül, egy jó eredménnyel a Fidesz adhatná a frakció egyik legnagyobb küldöttségét. Már csak a leendő frakción belüli súlya miatt sem mindegy, meg tudja-e tartani vagy esetleg növelni a (Néppártban maradt KDNP nélküli) 12 képviselői helyét. Ehhez többek között
- a DK-t (Gyurcsány Ferenc egy tavalyi interjúja alapján ismét Dobrev Klárával első helyen);
- a Mi Hazánkot (saját bevallása szerint valószínűleg Toroczkai Lászlóval az élen);
- a Momentumot (Donáth Anna vezetésével);
- a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot (Le Marietta);
- a Jobbikot (Róna Péter);
- az MSZP-t (Tüttő Kata);
- az LMP-t (Ungár Péter);
- a Második Reformkort (Vona Gábor);
- a Mindenki Magyarországa Néppártot (Márki-Zay Péter);
- és a Párbeszédet (Jávor Benedek)
kell minél nagyobb arányban legyőznie.