Ukrán kommandósok motorcsónakkal és jet-skivel szálltak partra a Krím félszigeten

Vlagyimir Putyin arról beszélt a III. pénzügyi biztonsági nemzetközi olimpián, hogy a világ megszabadul egyes országok diktatúrájától, amelyek megpróbálnak másokat gazdasági rabságba taszítani.

„A világ fokozatosan megszabadul annak a pénzügyi és gazdasági modellnek a diktatúrájától, amelynek célja csak az, hogy adósságba, rabszolgaságba hajtson, gazdasági gyarmattá változtasson” – mondta az orosz elnök.

Putyin szerint a világ fizetőeszközeinek jelenlegi rendszere egy piramisra hasonlít, aminek csúcsán egyes országok vezetői állnak. Szerinte ez nem felel meg az emberiség többségének érdekeivel.

A Kommerszant című lap azt írja, hogy az orosz elnök a szeptember 29-i orosz-latin-amerikai konferencián kijelentette: a nemzetközi pénzügyi rendszer az „aranymilliárd” érdekei szerint épült ki, és a fejlődő országok modern hitelkötelezettsége az „úrbér” és a „hadisarc” formáját öltötte.

(MTI, Kommerszant)

Ahogy pörögnek a hónapok a háborúban, úgy válik mindkét oldalon egyre komolyabb problémává a fronton gyorsan elhasználódó járművek és fegyverek, az eltüzelt lőszer és persze a meghalt/megsebesült/fogságba esett katonák pótlása. Oroszország a hadianyag-utánpótlását a saját termelés mellett igyekszik a szovjet típusú fegyverekből óriási arzenált építő Észak-Koreából biztosítani, Ukrajnát pedig a nyugati szövetségesek látják el fegyverrel és lőszerrel. Csakhogy az ukrán hadsereg által túlnyomó többségében használt szovjet típusokat a NATO-ból már nehéz hasonló rendszerekkel pótolni. Ezért is volt logikus, amikor az Egyesült Államok szerdán bejelentette, lefoglalt iráni szállítmányokból származó fegyvereket és lőszert ad át Ukrajnának.

A több csempészhajó rakományából összeszedett hadianyag a CNN összesítése szerint több száz vállról indítható rakétát és géppuskát, illetve csaknem 10 ezer karabélyt és több millió lőszert tartalmaz. A kreatív megoldás azonban csepp a tengerben, hiszen a nyugati szövetségesek eddig már 300 millió kézifegyver-lőszert szállítottak Ukrajnának.

Petr Pavel cseh elnök az EP-képviselők előtt tartott beszédében arról beszélt, hogy amennyiben Ukrajna elbukik, akkor Európa is elbukik.

Pavel szerint hatalmas szükség van az európai polgárokkal való párbeszédre és a populizmus elleni küzdelemre. A jövő évi európai parlamenti választási kampányról szólva arra biztatta a politikusokat, hogy tartózkodjanak a „leegyszerűsítő megoldásoktól és az üres ígéretektől”.

„Ha Ukrajna elbukik, akkor mi is elbukunk” – mondta. Pavel elszólított mindenkit, hogy minden lehetséges eszközzel támogassa az országot. Emlékeztetett arra, hogy 1938-ban csehszlovák területeket engedtek át Hitlernek abban reménykedve, hogy ez megbékíti a diktátort és elkerülhető lesz a háború.

Pavel határozottan ellenezte, hogy engedményeket tegyenek Putyinnak.

Olyan rendezést sürgetett, amely „biztosítja a szükséges feltételeket Ukrajna tartós békében és jólétben való fennmaradásához”. „A békét soha nem lehet az agresszorok feltételei szerint elérni” – hangsúlyozta.

„Európa egy örök feladat, és az európai nemzetek arra hivatottak, hogy együtt éljenek” – mondta a cseh elnök, és felszólította a képviselőket, hogy álljanak ellen a háborús fáradtságnak, működjenek együtt egységben és szolidaritásban, álljanak ki az európai értékek és elvek mellett, és ne dőljenek be a hamis ígéreteknek és a populizmusnak.

(Európai Parlament)

Az ukrán hírszerzés megerősítette, hogy az ukrán különleges erők egysége sikeresen partra szálltak az orosz megszállás alatt álló Krímben.

A partraszállásról felvétel is készült:

A jelentés szerint az ukrán egységek „tűzkárokat okoztak a megszálló csapatoknak”, majd visszavonultak. Mindkét oldalon voltak veszteségek.

Az orosz védelmi minisztérium korábban közölte, hogy az ukrán csapatok az éjszakai órákban motorcsónakkal és három jet-skivel próbáltak meg bejutni a Krímbe. A minisztérium szerint megakadályozták az akciót, és elfogták az ukrán különleges egység egyik tagját is. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) állítása szerint a férfi azt vallotta, hogy az a csoport célja az volt, hogy fényképeket és videókat készítsen a csoport tagjairól az ukrán zászlóval Krím területén. Az FSZ szerint az ukrán katona azt mondta, a 16 fős egység öt jet-skivel és egy csónakkal hagyta el az odesszai régióban fekvő, Duna-parti Vilkovo várost. Az FSZB állításait az ukrán hírszerzés „propagandaakciónak” nevezte és nem kívánta kommentálni.

(Suspilne, TASZSZ, Pravda)

Büntetőeljárást indítottak Oroszországban az ukrán fegyveres erők oldalán harcoló Grúz Nemzeti Légió parancsnoka ellen – írja az orosz állami hírszolgáltató, a TASZSZ. Ushangi Mamulasvilit (akit a sajtóban Mamuka Mamulasvilinek is szoktak nevezni) toborzással és az „ellenségeskedésben való részvétellel” gyanúsítják. Mamulasvili a körözési listára is felkerült.

Az orosz hatóságok július végén hetven, Ukrajnában harcoló grúz légiós ellen indítottak eljárást. Az orosz rendőrség szerint Mamulasvili 2014-ben azzal a céllal hozta létre a Grúz Nemzeti Légiót, hogy harcosokat toborozzon, és Oroszország ellen harcoljon Ukrajnában.

Az Ukrajnában harcoló külföldi önkéntesekről ebben a cikkben írtunk részletesen tavaly márciusban. Főleg csecsen vagy grúz önkéntesek nem elsősorban az ukránok mellett akarnak harcolni, hanem az oroszokkal szemben akarják történelmi sérelmeiket törleszteni. A grúz légióban 2014 óta 300 nyugati állampolgár fordulhatott meg, és jelenleg is többtucatnyi amerikai és brit található a zászlóalj erősségű egység állományában.

A SkyTg24 nevű olasz televíziónak adott interjút Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

„Fáradunk, de mindent megteszünk, hogy győzzünk az ellenséggel szemben. Az ellentámadásunk folytatódik, még ha lassan is, de mindent megteszünk, hogy visszaverjük az ellenséget”.

Az ukrán elnök azt mondta, most arra törekednek, hogy úgy vészelje át az ország a telet, hogy közben ne veszítse el a kezdeményezést a harctéren.

Zelenszkij szerint Ukrajna érzi az USA támogatását „ezekben a nagyon nehéz időkben”, és meg van győződve arról, hogy ez a jövőben is így lesz.

Szerdán Rishi Sunak a brit Konzervatív Párt konferenciáján tartott beszédében arra szólította fel Nagy-Britannia szövetségeseit, hogy biztosítsák Ukrajnának azokat az eszközöket, amelyek segítségével megnyerheti az Oroszország elleni háborút. Sunak úgy fogalmazott, biztos benne, hogy „az ukránok be fogják fejezni a munkát”, de ehhez a szövetségesek töretlen támogatására is szükségük van.

(Sky News)

A cseh védelmi minisztérium és a prágai ukrán nagykövetség közös adománygyűjtő projektjéhez adta arcát és nevét Nagy Zsolt. A Dalibor Dědek cseh üzletember által kezdeményezett „Darek Pro Putina” nevű projekt (szó szerinti fordításban: Egy ajándék Putyinnak) 2022 márciusában indult el. Lényege, hogy magánszemélyek adományokat gyűjtenek különböző fegyverek és harci eszközök beszerzésére a prágai ukrán nagykövetség és a cseh védelmi minisztérium partnerségével. A gyűjtésnek most elindult a magyar nyelvű aloldala is.

Cikkünk a témában itt olvasható >>>

Ukrajna 2030-ra az Európai Unió tagja lehet

– jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Der Spiegel című német hetilapnak adott interjújában. Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó testület vezetője azért rögtön feltételes módba is tette a céldátumot azzal, hogy a tagsághoz mindkét félnek „el kell végeznie a házi feladatait”. Azaz Ukrajnának, mint az összes többi tagjelöltnek végre kell hajtania a tagsághoz szükséges reformokat, küzdenie kell a korrupció ellen, és teljesítenie kell a tagság jogi követelményeit. Az EU oldalán pedig világosan meg kell határozni, hogy a tagok mit akarnak közösen elérni, mire akarnak költeni, és fel kell gyorsítani a döntéshozatalt.

Michel ígéretével megelőzte az Európai Bizottság októberre várható bővítési jelentését; a Bizottság korábban hét követelményhez, köztük a kisebbségi jogok biztosításához kötötte a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Ukrajna és az orosz befolyásnak különösen kitett Moldova 2022 júniusában nyerték el az Európai Unió tagjelölti státuszát. Hétfőn a Kijevben tartott uniós külügyminiszteri találkozón – melyen Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyett Bunford Zsolt biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár képviselte – Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette, hogy „a legerősebb biztonsági elkötelezettség, amit Ukrajnának nyújthatunk, az EU-tagság”.

Az Európai Unió a tárgyalások megkezdésére készül Ukrajnával az ország csatlakozásáról, amelynek hivatalos bejelentése már decemberben várható – írja a Politico a folyamatokat közelről ismerő diplomaták beszámolói alapján.

A lap forrásai szerint az EU vezetői már év vége előtt megnyitnák az utat Ukrajna előtt a hivatalos tárgyalások megkezdéséhez. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptember közepén arról beszélt, Ukrajna „nagy lépéseket tett meg” az EU-hoz való csatlakozás felé, mióta 2022-ben megkapta a tagjelölti státusz. „Tudjuk, hogy ez nem könnyű út. A csatlakozás az érdemeken alapul. Kemény munkát és vezetői képességet igényel. De már most is sok előrelépés történt”.

Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint az uniós külügyminiszterek kijevi találkozóján úgy fogalmazott, „a legerősebb biztonsági elkötelezettség, amit Ukrajnának nyújthatunk, az EU-tagság”.

Ukrajnát tavaly egyhangúlag nyilvánították tagjelöltnek az uniós országok. Magáról a felvételi folyamat megkezdéséről, amelyben át kell venni a fejezetekre tagolt uniós jogot, ismét egyhangúlag döntenie kell a tagállamoknak. Az Európai Bizottság várhatóan e hónapban adja ki a jelöltekről, köztük Ukrajnáról a bővítési jelentéseit. Ahogy arról korábban írtunk, a testület hét követelményhez, köztük a kisebbségi jogok biztosításához kötötte, hogy javasolja a tárgyalások megkezdését.

A Politicónak nyilatkozó diplomaták szerint, ha a jelentés elkészül, és alkalmasnak találja Ukrajnát a tárgyalások megkezdésére, akkor a tagállamok nem nagyon köthetnek majd bele, hogy ezek elkezdődjenek-e vagy sem.

Jó irányba tett lépés, hogy Ukrajna levette az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról, de a magyar kormány biztosítékokat szeretne arra, hogy a bank a jövőben nem kerül vissza a jegyzékbe – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

Szijjártó a moldovai miniszterelnök-helyettessel közösen tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésekre válaszolva üdvözölte, hogy eltávolították az OTP-t a feketelistáról, azonban úgy vélekedett, hogy ezzel az ukráon gyakorlatilag elismerték, hogy „megalapozatlan, hazug, nevetséges” indokokkal került a bank ebbe a jegyzékbe.

A miniszter hozzátette, hogy Budapestre hívta az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) képviselőit, ki tudjanak tárgyalni egy olyan megállapodást, amely garanciát jelent arra, hogy a jövőben nem teszik fel az OTP-t erre a listára. „Ha ott megnyugtató megállapodás születik, akkor majd természetesen mérlegelni kell, hogy ez milyen lépéseket indokol a mi részünkről” – mondta Szijjártó.

A miniszter ezután arra is kitért, hogy az NAZK-nak van egy, szankcióra előterjesztett listája is, amelyen az OTP oroszországi entitása, illetve négy magyar bankvezető még mindig szerepel. „Elvárjuk, hogy ez a négy OTP-s vezető és az oroszországi entitás is kerüljön le az ukrán korrupcióellenes ügynökség listájáról” – mondta.

Az OTP Bank még májusban került a kijevi korrupcióellenes ügynökség listájára, szerintük ugyanis a pénzintézet együttműködik Oroszországgal. Ezt közleményben ítélte méltatlannak az OTP, szerintük ugyanis csak valami félreértésről lehet szó. Akkor azt közölték, hogy erről meg próbálják győzni az ukrán illetékeseket is.

A NAZK listájára az OTP-nél lényegesen nagyobb orosz jelenlétet fenntartó nemzetközi bankok nem kerültek fel. (Az OTP nem nevesített másokat, de az orosz jegybank 13 legfontosabb oroszországi bankot megnevező felsorolásában szerepel az UniCredit és a Raiffeisen is, előbbi nincs az ukránok listáján, utóbbi igen.) „Az OTP Bank Ukrajna megszállt területein (Donbassz, Krím) egyáltalán nem folytat tevékenységet” – jelentette ki az OTP.

Arról, hogy hogyan került az OTP a listára, még nyáron írtunk hosszan, ami itt olvasható.

(MTI)

Tokió elítélte az egyik parlamenti képviselőjének meglepetésszerű moszkvai látogatását – írja a Sky News.

Szuzuki Muneo az első japán parlamenti képviselő, aki orosz–ukrán háború kitörése óta Moszkvába utazott. Szuzuki hétfőn találkozott Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettessel, akivel az orosz–japán kapcsolatok állapotáról beszélgettek.

„A kormányt sem előtte, sem utána nem tájékoztatta Szuzuki az oroszországi látogatásáról” – közölte Macuno Hirokazu kormányszóvivő. „Figyelmeztetést adunk ki az oroszországi utazások lemondására, és függetlenül attól, hogy mi a cél, minden állampolgárt arra kérünk, hogy tartózkodjon az oroszországi utazásoktól.”

A háború kirobbanása óta Japán óta több mint hétmilliárd dollárral segítette Ukrajnát, katonai járművet adományozott az országnak, és több mint 2000 kitelepített ukrán állampolgárt fogadott be. Emellett betiltotta az Oroszországba irányuló acél, alumínium és repülőgépek, köztük drónok exportját. Májusban újabb szankciókat jelentett be: 78 cég és 17 magánszemély, köztük az orosz hadsereg tisztjeinek vagyonát fagyasztotta be, és 80 orosz szervezetnek, például katonai vonatkozású kutatólaboratóriumoknak szóló exporttilalmat rendelt el, valamint megtiltotta az építőipari és mérnöki szolgáltatások nyújtását Oroszországnak.

Robert Fico nem fog változtatni az Ukrajnával kapcsolatos retorikáján, és inkább „megfizeti az árát” annak, hogy kizárják abból az uniós csoportból, amelyhez pártja tartozik – jelentette ki a Facebookon közzétett videóban, miután az európai szocialisták vezetője kizárással fenyegette meg.

Szombaton Robert Fico volt kormányfő pártja, a Smer – Szlovák Szociáldemokrácia nyerte meg az előrehozott parlamenti választásokat Szlovákiában. A Smer radikális álláspontot képvisel Ukrajnával kapcsolatban: megakadályozná Ukrajna NATO-tagságát, és az ukrajnai fegyverszállítást is leállítanák. A választási kampányban még Fico azt hangoztatta, hogy megválasztása esetén „egy lőszert se” küldene Ukrajnának (humanitárius segélyeket igen), vasárnap viszont már arról beszélt, hogy Szlovákia külpolitikai irányultsága nem változna meg teljesen egy Smer vezette kormány esetén sem – egyelőre csak találgatni lehet, hogy ezt komolyan gondolja-e, vagy csak a potenciális koalíciós partnereinek üzent.

Fico szerint a európai szocialisták svéd vezetője, Stefan Löfven „gratuláció helyett megfenyegette”. Löfven úgy fogalmazott, ha Fico retorikája nem változik, sőt, a törvényalkotásba is átszivárog, akkor keresni fogja a lehetőséget, hogy a szlovák politikus pártját kizárják a pártcsaládból. „Ha a nemzetközi pártcsoportból való kizárásunk az ára annak, hogy Szlovákiában valódi baloldali programot követünk és szuverén véleményt nyilvánítunk, akkor készek vagyunk megfizetni ezt az árat” – reagálta erre Fico.

Fico „antidemokratikusnak és tekintélyelvűnek” nevezte Löfven szavait, és megismételte, hogy pártja elítélte Oroszország ukrajnai erőszakos fellépését, de az „ukrajnai békéről” alkotott véleményük nem fog változni.

(Euractiv)

Távollétében nyolc és fél év szabadságvesztésre ítélte egy bíróság Marina Ovszjannyikovát – írja a Sky News. A volt televíziós műsorszerkesztőt az orosz fegyveres erőkről szóló hamis hírek terjesztése miatt ítélték el.

Marina Ovszjannyikova tavaly márciusban a Pervij Kanal orosz csatorna esti híradójának élő adásában a műsorvezető háta mögött feltartott egy háború megállítását követelő plakátot, amelyre azt is ráírta: „Ne higgyetek a propagandának! Itt hazudnak nektek!” Az eset után előállították, de akkor még csak pénzbírsággal sújtották.

A tévétől való távozása után külföldre költözött, és a Die Welt című német lapnál kapott állást. Júliusban azonban hazatért Moszkvába, hogy visszaszerezze két kiskorú gyereke felügyeleti jogát, akiket a volt férje el akar venni tőle. Ekkor sem maradt tétlen, júliusban a Kremllel szemben egy plakátot tartott a magasba, Vlagyimir Putyin orosz elnököt gyilkosnak, az orosz katonákat pedig fasisztáknak nevezte.

A júliusi akciót már nem úszta meg bírsággal, a 45 éves nőt tavaly augusztusban két hónapra házi őrizetbe helyezték, októberben viszont a 11 éves lányával együtt megszökött az otthonából. Azóta egy meg nem nevezett európai országban tartózkodik (tavaly Berlinben élt és dolgozott, az ügyvédje most nem árulta el, hol van). Oroszországban azóta is körözik. Egy tavalyi interjúban azt mondta, a Moszkvában élő 17 éves fia hazaárulónak tartja őt, és nem beszélnek.

A Mórról származó, jelenleg Németországban élő Krausz Ferenc két kutatótársával, Pierre Agostinivel és Anne L’Huillier-vel megosztva kapta az idei fizikai Nobel-díjat. A három díjazott kutató összesen 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összegen) osztozik.

Krausz nem tartja meg magának a díjjal járó pénzjutalmat, hanem a másfél éve általa alapított Science4People egyesület javára ajánlja fel. Az egyesület célja, hogy összefogja a tudományos élet képviselőit, hogy együtt segítsenek az orosz–ukrán háború által sújtott nehéz sorsú embereknek. A magyar fizikus az utóbbi időben elnyert díjainak anyagi részét is ennek a kezdeményezésnek a javára különítette el.

Cikkünk a részletekkel itt olvasható >>>

A brit védelmi minisztérium napi hírszerzési jelentésében azt írja, nagyon valószínű, hogy az oroszok a saját harci repülőgépüket lőtték le a délnyugat-ukrajnai Tokmak felett szeptember 28-án.

Az orosz légierő Szu–35Sz Flanker M típusú gépét körülbelül 20 km-re a jelenlegi frontvonal mögött lőhették le. A Szu–35Sz Oroszország legfejlettebb, széleskörűen alkalmazott harci repülőgépe. A brit hírszerzés szerint bár Oroszország már közel 90 merevszárnyú repülőgépet veszített el az invázió kezdete óta, ez valószínűleg csak az ötödik Szu–35Sz, ami megsemmisült a háborúban.

Tokmak városában található az orosz erők délnyugat-ukrajnai parancsnokságának főhadiszállása. Ezeket a parancsnokságokat jellemzően rövid és közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerekkel védik. Ezeket szinte biztosan nagyon magas készültségben tartják – áll a jelentésben.

31 ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem oroszországi városok felett az éjszaka folyamán – jelentette be az orosz védelmi minisztérium. Kijev egyelőre nem kommentálta a hírt.

A minisztérium közleménye szerint Belgorod, Kurszk és Brjanszk régiókat támadták drónokkal az ukránok. A TASZSZ jelentése szerint a 31 drónból 19-et Belgorod felett lőttek le. Belgorod városában megsérült egy adminisztratív épület, egy közeli faluban pedig egy lakóház.

Kedden a brjanszki kormányzó azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy kazettás bombákat lőtt ki egy orosz falura az ukrán határ közelében. A támadásban senki nem sérült meg, de több ház megrongálódott.

(Sky News, TASZSZ)

• A Burger King még mindig nem vonult ki Oroszországból.
• Egyetlen lengyel vállalat sem vett részt az ukrán védelmi ipari szövetség megalakulásán, Kijev és Varsó egymást okolja ezért.
• Megvan az ukrán-lengyel megállapodás a gabonaexport tranzitjának felgyorsításáról.
• Ukrajna megkapta az első felújított Leopard harckocsikat Lengyelországból.
• Felmondja licencszerződéseit a Carlsberg, miután államosítják az orosz gyárait.
• Lakóházak sérültek meg egy Dnyipro elleni orosz rakétatámadásban.
• Oroszország betiltaná a VPN-ek használatát is.

A keddi háborús híreket ide kattintva lehet visszaolvasni.