Borrell: Az uniós tagság a legerősebb biztonsági elkötelezettség, amit az EU Ukrajnának nyújthat

2023. október 2. – 17:34

Borrell: Az uniós tagság a legerősebb biztonsági elkötelezettség, amit az EU Ukrajnának nyújthat
Az Európai Unió Tanácsának 2023. október 2-i külügyi találkozója Kijevben – Fotó: Európai Unió Tanácsa / Európai Unió

Másolás

Vágólapra másolva

Több okból is történelmi uniós külügyminiszteri találkozót tartottak Kijevben, jelentette ki a hétfői tanácskozás végén Josep Borrell. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint ez volt az első alkalom, hogy az uniós határokon kívül, egy tagjelölt területén és sajnos egy háborúban álló országban ülésezzenek. A miniszterek ukrán kollégájukkal, Dmitro Kulebával és Volodimir Zelenszkij elnökkel is egyeztettek.

Josep Borrell már az informális ülés előtt leszögezte: nem azért jöttek, hogy konkrét döntéseket hozzanak, de magas szintű politikai párbeszédet kell tartaniuk Ukrajna további megsegítéséről.

„Minden kollégám azért érkezett”, hogy „kifejezze a saját és az Európai Unió elkötelezettségét Ukrajna támogatása mellett az orosz agresszióval szemben.”

Szijjártó kimaradt a magas szintű közvetlen egyeztetésekből

Ennek megfelelően nem volt hiány gesztusokból, a résztvevők például virágokat helyeztek el a kijevi Emlékezés falánál. Ebből és a magas szintű közvetlen egyeztetésekből – három másik tárcavezető mellett – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is kimaradt. Nem ő, hanem Bunford Zsolt biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár képviselte Magyarországot a tanácskozáson. Szijjártó Péter hétfőn egy budapesti találkozóról posztolt Facebookra egy német vállalat képviselőivel, amiről egy videót is kitett „erről szólt a mai reggel” szöveggel.

Az Európai Unió Tanácsának ülésein előfordul, hogy miniszterek helyett alacsonyabb szinten képviselik magukat a tagállami szaktárcák, bár általában erre akkor van példa, ha a tárgyalt témának nincs külön minisztériuma. A mostani találkozóról a hvg.hu szerint a svéd, valamint oroszbarátnak aligha nevezhető lett és lengyel külügyminiszter is hiányzott. A választásra készülő varsói kormánnyal az ukrán agrárimport körüli vita miatt vált feszültebbé a kijevi vezetés kapcsolata. Lengyelország Magyarországgal és Szlovákiával együtt több ukrán terméket egyoldalúan kitiltott a saját piacáról, csak a tranzitot engedélyezve.

Az OTP ügyét is meg kellene oldani

A magyar kormánynak ezen kívül is bőven akadna témája Ukrajnával. A találkozó előtt többek között a Politico és az Euractiv is arra utalt, hogy a megbeszéléseken az OTP ukrán listázása is előkerülhet „háborús szponzorként”. Ez ugyan nem jár semmilyen szankcióval az Oroszországban is jelen lévő magyar banknak, de Ukrajnában is van leányvállalata, így az ügyfelei számát is csökkentheti. (A vitáról bővebben itt írtunk.)

A magyar kormány cserébe blokkolta a legutóbbi, 500 millió eurós részlet kifizetését az Európai Békekeretből. Az alap a tagállamok nem uniós országokba – nagyrészt Ukrajnába – indított fegyverszállításait téríti utólag.

Pénteken a listát összeállító Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség ideiglenesen felfüggesztette, hogy a magyar bank is szerepeljen a szankcióval nem járó felsorolásban. A szervezet további lépéseket vár ahhoz, hogy végleg eltávolítsa az OTP-t, de a magyar külügy sem volt elégedett, és nem tekinti lényegi változásnak az ukrán intézkedést.

Egy uniós tisztviselő előzetesen arról beszélt az Euractivnak, hogy „pozitív jeleket láttunk” az 500 millió eurós részletnél, ami „azt jelenti, hogy az ügy a következő hetekben megoldódhat”. A Politico értesülései alapján a felek egy egyezségen dolgoznak, amely szerint a bank változtatna a működésén, cserébe pedig eltávolítanák a listáról, így Magyarország átengedné a pénzügyi segítséget.

Az ukrán külügyminiszter egyelőre nem aggódik Szlovákia miatt

Az ukránok dolgát sietősebbé teheti, hogy a magyar kormány hamarosan új szövetségest kaphat. A hétvégi szlovákiai választáson a Smer kapta a legtöbb voksot Robert Fico vezetésével, a szocialista politikus a kampányban Ukrajna katonai támogatásának végét ígérte. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter többek között azzal üdvözölte a szlovákiai eredményt, hogy Robert Fico „ugyanúgy gondolkodik” az orosz–ukrán háborúról, mint a magyar kormány.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztert hétfőn kérdezték a szlovák választásról. Szerinte még korai megmondani, milyen hatása lesz Ukrajna támogatására, várjuk meg, milyen koalíció alakul ki. Ahogy azt előzetes elemzésünkben írtuk, nem feltétlenül az első hely a lényeg, hanem az ezután következő koalíciós tárgyalások.

A Smerre a saját uniós pártcsaládja is hathat. Stefan Löfven, az európai szocialisták elnöke a Dagens Nyheternek adott interjújában jelezte, hogy támogatják Ukrajnát, és ezt minden tagpártjuktól elvárják. Ha folytatódik és kormányzati politikává válik, amiről Robert Fico beszélt, megindítja a kizárási eljárást.

Hamarosan dönthetnek a tagsági tárgyalások megkezdéséről

A külügyminiszteri szintű egyeztetésre amiatt is szükség lehetett, hogy a tagállamoknak hamarosan döntenie kell Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. Ukrajnát tavaly egyhangúlag nyilvánították tagjelöltnek az uniós országok. Josep Borrell határozottan tagadta, hogy valamiféle részleges tagságot ajánlhatnának, szerinte

„a legerősebb biztonsági elkötelezettség, amit Ukrajnának nyújthatunk, az EU-tagság”.

Magáról a felvételi folyamat megkezdéséről, amelyben át kell venni a fejezetekre tagolt uniós jogot, ismét egyhangúlag döntenie kell a tagállamoknak. Az Európai Bizottság várhatóan e hónapban adja ki a jelöltekről, köztük Ukrajnáról a bővítési jelentéseit. Ahogy arról korábban írtunk, a testület hét követelményhez, köztük a kisebbségi jogok biztosításához kötötte, hogy javasolja a tárgyalások megkezdését.

Egyelőre túl korán van, hogy megmondják, Ukrajna készen áll-e, jelentette ki a külügyminiszteri ülésre érkezve az Európai Bizottság magyar tagja. A testületen belül a bővítésért felelős Várhelyi Olivér szerint mi készen állunk, amikor Ukrajna is készen áll”.

A magyar kormány korábban bejelentette, hogy addig semmilyen döntést nem támogat Ukrajna csatlakozási folyamatában, amíg vissza nem állítja a kárpátaljai magyarok 2014-es jogait. Ha az Európai Bizottság javasolná a tárgyalások megkezdését, arról a tagállamoknak egyhangúlag kellene döntenie.

Az ukrán kormány néhány hete jelezte, hogy kész tárgyalni a magyar nyelv középiskolai használatának lehetőségeit meghatározó szabályokról.

Zelenszkijé „a” békeformula

A találkozón a békéről is beszéltek, mondta Josep Borrell. Nyugtázták, hogy az egyetlen béketerv, amelyről a nemzetközi közösség tárgyal és a figyelmét magára vonja, az ukrán elnöké. Volodimir Zelenszkijé „a” formula, egyedül ez maradt játékban. Az EU továbbra is azon fog dolgozni, hogy még globálisabbá tegye és ez legyen a jövőbeli béke alapja.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!