Összeborulnak az atlantisták, vagy jön az oroszbarát populizmus – ez a szlovák választás tétje

Szlovákiában szombaton tartják azt az előrehozott parlamenti választást, amiről még januárban döntöttek a koalíciós kormányzásban megbukott jobbközép kormánypártok. A választás két legfőbb esélyese:

• Robert Fico volt kormányfő a Smer – Szlovák Szociáldemokrácia nevű pártjával sokáig a választás egyértelmű esélyesének tűnt,
• az utolsó felmérésekben viszont feljött a nyakára a Zuzana Čaputová államfőhöz köthető és most még parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia (PS) nevű baloldali-liberális erő.

A 2020-as választás után felállt többpárti koalíció egyik célkitűzése az volt, hogy leváltsák a Fico nevével egybeforrt maffiakormányzás rendszerét – de a koronavírus-járvány túl nehéz falatnak bizonyult a kormánypártoknak, ami politikai vitákhoz, bizalmatlansághoz, szakításokhoz és hangos jelenetekhez vezetett.

És ahhoz, hogy Fico újult erővel tért vissza a politikába.

Bár a 2018-ban lemondott kormányfőt a három évvel ezelőtti választások után leírták, és még eljárások is indultak ellene, a koronavírus-járvány miatti korlátozások elleni tüntetésekben újra meg tudott erősödni, hogy erre ráerősítsen az ukrajnai háború folyamán az oroszbarát, Amerika-ellenes üzeneteivel. Fico ígéretet tett arra, hogy véget vetne Ukrajna katonai támogatásának, ezért esetleges visszatérése ezen a téren is változást hozhatna.

Azonban bármi is legyen az eredmény, nem feltétlen az első hely a lényeg, hanem az ezután következő koalíciós helyezkedés – az arányos választási rendszer miatt ugyanis mindenképpen szövetséget kell majd kötnie a győztes erőnek.

Ebbe a felvidéki magyar pártoknak valószínűleg nem sok beleszólásuk lesz, mert a felmérésekben elmaradni látszottak a bejutási küszöbtől, miközben a magyar szavazókra már a szlovák pártok is hajtanak.

Koalíciót kötöttek, majd összeomlottak

Bár eredetileg csak 2024 tavaszán tartották volna a következő parlamenti választást Szlovákiában, a szavazást a 2022 végén kialakult kormányválság miatt előrehozták idén szeptemberre. A szombati voksolás előtt úgy tűnik, valamennyit csökkent a Smer előnye a Progresszív Szlovákiával szemben. Azonban mivel az utolsó közvélemény-kutatásokat szerdán közölték a szlovák lapok, azóta pedig életbe lépett az országban a kampánycsend, nem lehet megjósolni, mi lesz a választások végeredménye.

Különösen azok után, hogy a 2020-as választás előtti időszakban is minden közvélemény-kutatás a Smer mérsékelt előnyét mérte a szétzilált jobbközép erőtérrel szemben – és csak az utolsó kutatások jeleztek némi győzelmi esélyt Igor Matovič mozgalmának, az Egyszerű Embereknek (OL’aNO). Az esélyből győzelem lett: 25 százalékkal nyerték meg a választást, magasan a 18 százalékkal végző Smer előtt.

Azonban amilyen gyorsan felfutott az Egyszerű Emberek népszerűsége, olyan gyorsan be is zuhant, amint a párt kormányra került a jobbközép koalíciós partnereivel – a liberális Szabadság és Szolidaritástól (SaS) kezdve a konzervatív Emberekért (Za l’udí) pártján át a populista Család Vagyunk (Sme Rodina) formációjáig.

A népszerűségi indexet ezután évekig a Smerből kivált volt kormányfő, Pellegrini új pártja, a Hlas – Hang Szociáldemokrácia vezette. Pellegrini 2018-ban azért vette át a kormányfői posztot Ficótól, mert az oknyomozó újságíró, Ján Kuciak elleni merénylet utáni népfelháborodás a kormányt is megingatta. Fico ezek után ugyan megmaradt a Smer elnöki posztján, azonban már a választás környékén érezni lehetett a feszültséget közte és Pellegrini között – ami végül ki is csúcsosodott a szakadásban.

Fico visszatért a néptribün szerepébe

Ficóra aztán rájárt a rúd 2021 végén: előbb egy PCR-tesztet hamisított, hogy lerövidítse a koronavírus-járvány miatt hozott karanténintézkedését, majd egy videófelvétel tanúsága szerint korrupciós ügyekben letartóztatott oligarchák ügyvédjeivel egyeztetett. Utóbbi ügy kapcsolatban volt azzal az akcióval, amelynek keretében a szlovák Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) több magas beosztású rendőrtisztet is őrizetbe vett.

A volt kormányfő azt állította, semmilyen törvényt nem szegett meg – azonban bujkálás helyett előremenekült, és a kormányt kezdte támadni a koronavírus-járvány kezelése miatt. Népszavazási kezdeményezést is indított, hogy idő előtt váltsák le a kormányt a posztjáról, amire összejött elég aláírás, és sikerült felhoznia támogatottságát annyira, hogy versenybe kerüljön Pellegrinivel szemben.

Bár a 2023 elején tartott népszavazás maga érvénytelen lett, így is elérte célját, hiszen eddigre sikeresen felszámolta magát a jobbközép koalíciós kormány – olyannyira, hogy tavasszal már Zuzana Čaputová köztársasági elnöknek kellett miniszterelnök-jelöltet állítania a civakodó pártok helyett. Így került a modernkori Szlovákia élére első alkalommal magyar kormányfő Ódor Lajos közgazdász személyében. Róla és az akkori szlovákiai politikai helyzetről itt írtunk bővebben.

2023 márciusára pedig a Politico közvélemény-kutatásokat átlagoló adatsora szerint beért Fico kampánya: első helyre került a Smer a kutatásokban, a nyár folyamán pedig tovább erősödött.

Részben az oroszpárti, Amerika-ellenes kijelentései miatt, miszerint ő maga „egy lőszert se” küldene Ukrajnának a háborúhoz, amit szerinte eleve az amerikaiak gerjesztettek.

Részben pedig a bevándorlásellenes megszólalásai miatt – a volt kormányfő ráadásul éppen akkor erősítette fel a migrációs tematikát, miután Magyarország májustól kezdve szabadjára engedte a börtönökből az embercsempészet miatt elítélt külföldieket. Mi is írtunk arról, hogy Dél-Szlovákiába tömegével érkeznek bevándorlók, az érintett falvak helyzetéről riportot is készítettünk.

„Felmerült az, hogy az embercsempészek szabadon bocsátásával Orbán Viktor nem akart-e Robert Ficónak segíteni – ezt főleg Fico ellenfelei hangoztatták, mert szerintük így Orbán beavatkozott a választási kampányba. De alapvetően ez megmaradt a spekulációk szintjén” – mondta korábbi cikkünkben Szalay Zoltán, a Napunk felvidéki hírportál főszerkesztője.

Mindeközben Fico és párttársa, a volt belügyminiszter Robert Kaliňák ellen eljárások indultak. Erre Fico egyenesen „Európa fekélyének” nevezte hazáját, amely élén szerinte „bűnözők” állnak, a köztársasági elnök Washington érdekeit szolgálja, és egyébként is Szlovákia nem egy demokratikus jogállam, hanem egy „amerikai tartomány”. A szlovák Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség, a NAKA idén nyáron a szlovák titkosszolgálat vezetőinél és több magasrangú tisztviselőnél is razziát tartott, többük ellen eljárást is indítva. Ezt Fico egyenesen „rendőrpuccsnak” nevezte, aminek a célja az ellenzék likvidálása – erről részletesen itt írtunk.

Magyaroknak udvarolnak a szlovák pártok

Fico és Pellegrini mellett fontos szereplője a választásoknak a Progresszív Szlovákia is: a liberális párt jelöltje volt a 2019-es köztársasági elnökválasztáson Zuzana Čaputová, a sikeres kampány lendületét pedig tovább tudták vinni a későbbi európai parlamenti választásokra is. A 2020-as szlovák parlamenti választásra viszont nem: koalícióban indultak a Spolu (Együtt) nevű formációval, azonban közösen négy századponttal maradtak le a hétszázalékos koalíciós bejutási küszöbtől.

Ha a PS egyedül indul, már három évvel ezelőtt is parlamenti párt lehetett volna – meg is tanulták a leckét, és bár sokáig harmadik erőként futottak a Smer és a Hlas mögött, az utóbbi hetekre egyértelműen beelőzték Pellegrini visszacsúszó pártját. Sőt, a legutolsó kutatások szerint beérték Ficóékat is, egyes felmérések alapján pedig még akár győzhet is a szlovák politika fiataljainak is nevezett párt. A PS elnöke, Michal Šimečka szerint ha Fico újra hatalomra kerülne, azzal az orbáni politika irányába terelheti Szlovákiát, azaz támadásokat indíthat a demokratikus intézmények és a sajtószabadság ellen, és megkérdőjelezheti a független igazságszolgáltatást.

A Progresszív Szlovákia plakátjain Šimečka hol egyedül, hol a családjával együtt tűnik fel a mozgalom jelszava mellett: „Méltó jövőt mindenkinek”. Köztük a magyaroknak is, akik közül a Smer is a korábbinál több szavazatra számíthat: Šimečka a Napunknak és az Új Szónak adott interjújában is kiemelte, hogy az államnak kiemelten kell foglalkoznia a magyar kisebbség ügyével, intenzív kampányt folytatnak Dél-Szlovákiában, és céljuk, hogy „a szlovákiai magyarok otthon érezzék magukat itt Szlovákiában, ugyanakkor megőrizhessék identitásukat és ápolhassák kultúrájukat. Ez olyasvalami, amit liberális pártként egyedül mi kínálunk Szlovákiában”.

Ezt a kijelentést feltehetően vitatná Ravasz Ábel, aki a szintén liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) listáján kerülne be a parlamentbe. Ravasz korábban a Most-Híd vegyespártnál politizált, volt romaügyi kormánybiztos, azonban később kilépett, most pedig a Paraméternek arról beszélt: szociológusként úgy látja, egyik magyar pártnak sincs esélye bejutni a szlovák parlamentbe.

A felmérések alapján ez valószínűleg így lesz: bár a három százalék körül mért Szövetségnek még talán matematikai esélye lehet az ötszázalékos parlamenti küszöb megugrására, de a Most-Hídnak és a Magyar Fórumnak erre a maguk egy-egy százalékával aligha lehet bármi reménye. A szlovákiai magyar pártok választás előtti helyzetéről itt írtunk bővebben.

A hét elején Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is feltűnt a Szövetség kampányrendezvényein. Szijjártó Borsiban arról beszélt, minél erősebb a felvidéki magyarság, „magyarul, ha van parlamenti képviselete, annál nagyobb hozzájárulást is tud adni a magyar–szlovák kapcsolatok fejlesztéséhez”. Szerdán Szijjártó az Új Szónak azt mondta, ez részéről „nem beavatkozás Szlovákia belügyeibe”, de a szlovák külügy az eset miatt bekérette a magyar nagykövetet.

Nehéz lesz a kormányalakítás

Azonban ahogy korábban írtuk, az utolsó pillanatig kiszámíthatatlan, mi lesz a szlovák választások végeredménye. A választási rendszer egyébként egy teljesen arányos listás szavazáson dől el: minden párt annyi mandátumot kap, ahány szavazatot elér, ha átlépi az 5 (koalíciók esetén 7) százalékos bejutási küszöböt.

Emiatt a modernkori Szlovákia történetében egyszer fordult elő, hogy egy párt abszolút többséggel kormányozni tudjon: Robert Fico Smerje 2012-ben ért el 50 százaléknál magasabb parlamenti többséget – 2016-ban viszont már koalícióba kényszerült a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) és Bugár Béla Most-Hídjával.

Ha ebből az akkor igen abszurdnak tűnő formációból indulunk ki, akkor tulajdonképpen a mostani választás után is összejöhet bármilyen koalíció.

Önálló abszolút többségre ugyanis sem Ficóéknak, sem más politikai erőnek nem látnak esélyt a kutatók, így mindenképpen koalícióba kényszerülnek egymással a pártok. Kétféle lehetséges koalíciót valószínűsítenek előzetesen az elemzők:

• Egy populista-oroszbarát szövetséget, amelynek a Smer lehet a vezető ereje, összefogva a jobboldal populistább-szélsőségesebb erőivel: a Sme Rodinával, az egykori partner SNS-szel, akár adott esetben a szélsőjobboldali Republikával. Ha ők kerülnek kormányra, akkor Orbán egyik régi szövetségesét kapná vissza, és nagy változás jöhetne Ukrajna támogatásában, hiszen Fico mellett az SNS sem küldene fegyvereket – sőt, a Republika egyenesen kilépne a NATO-ból.
• De esélye lehet egy européer-centrista összeborulásnak is, ahol a Progresszív Szlovákia lenne a fő erő, behozva maga mellé az SaS-t, a kereszténydemokrata KDH-t, és akár még az OL'aNO-t is – igaz, a Matovič-párt a kampány utolsó heteiben szinte minden másik párttal összeveszett, vagy épp összeverekedett. Egy ilyen koalíció esetén erősödhet az ország atlantista elköteleződése, és még inkább elmélyedhet a Visegrádi Négyek válsága, hiszen Šimečka sem nagy barátja Orbánnak.

Igazán egyik szövetségbe se illene bele teljesen Peter Pellegrini Hlas pártja, de a Reuters elemzése szerint ők lehetnek a mérleg nyelve – hiszen mind a két oldallal tudnak kompromisszumot kötni. Ezek alapján Pellegrininek van a legtöbb esélye kormányra kerülni, igaz, valószínűleg nem a miniszterelnöki poszton.

A Niké sportfogadási iroda oddsai szerint egyébként a legnagyobb esélye továbbra is Ódor Lajosnak van arra, hogy november 1-jén a kormányfői posztra kerüljön – hiszen ha sem Robert Ficónak, sem Michal Šimečkának nem sikerül valamilyen koalíciót összehoznia, akkor a magyar közgazdász maradhat ügyvezetőként a poszton. Nem lenne meglepő ezután az sem, ha egy újabb előrehozott választást tartanának az országban – de ha össze is jönne egy koalíció, akkor sem lenne a miniszterelnöknek akkora hatalma, mint Orbán Viktornak Magyarországon.